2018. november 14., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Magyar ház és ifjúsági park

Kis István, a város alpolgármestere a város magyarságának legidőszerűbb ügyéről, a magyar ház építésének előkészületeiről, az ifjúsági parkban folyó nagyszabású munkáról számolt be lapunknak. 


A projekt megvalósítását a Marosludasért Kulturális Egyesület vállalta fel, amihez 20,2 millió forintos anyagi támogatást kaptak a magyar államtól. Egyelőre egy 1750 négyzetméteres telket vásároltak az Epres utcában, ahová a házat tervezik építeni. A tervezési szakaszt az építés engedélyeztetése követi. Az építkezés elkezdése az időjárástól is függ, azonban december 31-ig az épületnek pirosban állnia kell. 

A város másik nagyszabású terve a Maros-híd melletti 2,5 hektáros ifjúsági park átalakítása és korszerűsítése, amit uniós projekt keretében valósítanak meg. A terv értéke 5,4 millió lej, amihez hozzáadódik az 1,04 millió lejes héa. Jelenleg a földmunkák folynak, a kivitelező a MAPCOM marosvásárhelyi cég. A szabadidőközpontban zöldövezet, sétányok, sportpályák lesznek, 2019 decemberére kell elkészülni vele. 

Ami az utak, utcák aszfaltozását illeti, a Maros és a Crângului utcák kaptak új aszfaltburkolatot, s felújították az Asztalos utcát. Cristian Moldovan polgármester pár nappal ezelőtt 4,6 kilométernyi marosgezsei út aszfaltozására írt alá szerződést a kormánynál. 

Mivel a település mellett haladó autópálya építése szükségessé tette, módosul a cintosi, magyarbükkösi és magyarózdi út nyomvonala, pontosabban a ludasi letérőt körülbelül egy kilométerrel arrébb, Marosgezse határába költöztetik, így az említett településeket körülbelül egy kilométerrel hosszabb úton lehet majd elérni. 

Megkezdődtek a munkálatok az ifjúsági parkban  (Fotó: Nagy Tibor)


Magyar Arany Érdemkereszt Szekeres Adélnak

A közelmúltban vehette át Szekeres Adél, a város megbecsült nyugalmazott pedagógusa, az EMKE helyi szervezetének társalapítója Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke áldal adományozott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Másfél évvel ezelőtt e lap hasábjain írtuk, hogy Szekeres Adél mindent magáénak tudhat, amit egy erdélyi pedagógus megszerezhet: a Romániai Magyar Pedagógusszövetség részéről az Ezüstgyopár díjat, a város részéről a kiválósági oklevet, a Pro Marosludasi Magyarság díjat, az EMKE részéről a pedagógus-életműdíjat, a Könyv és Gyertya díjat. Akkor nem vettük számításba a Magyar Arany Érdemkereszt lehetőségét. Most ez is a tanárnő tarsolyában van, ami nemcsak neki, hanem a marosludasi közösségnek is büszkesége. A kitüntetést hat erdélyi közéleti személyiségnek osztották ki a magyarságért vállalt elkötelezett munkájukért, a közösségért kifejtett tevékenységükért. Az érdemkereszteket ünnepség keretében Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán adták át. A további díjazottak: Ferencz Imre költő, újságíró, Orbán Szabolcs ferences szerzetes, Bara Ferenc pápai káplán, Márkus András sepsiszentgyörgyi plébános, Borcsa János irodalomkritikus és -történész. 


A tanárnő munkásságát minden marosludasi és andrássytelepi magyar ember ismeri, hiszen a telepen iskolaigazgatóként dolgozott, történelemkört alapított, hogy a gyerekek maguk kutathassák, gyűjthessék és mutathassák be őseik, a telepesek származását és hagyományait, ami egy monográfia alapjául szolgált. A tanárnő 2006-ig Marosludason tanított, ahol elsősorban a szórványosodó település magyarságtudatának „ébren tartását” vállalta fel előadások szervezésével, írások közlésével, a magyar történelem oktatásával. 


7200 hektáron termett répát dolgoz fel a cukorgyár

A francia tulajdonban levő Tereos cukorgyárban szeptember 12-én kezdték a répa feldolgozását, korábban, mint az előző években. Ezt az időjárás és egyes övezetekben a répagyökér fejlettsége tette indokolttá – nyilatkozta lapunknak Luţă Adrian, a gyár helyettes igazgatója. 

– Idén nagyobb területen, több mint 7200 hektáron termesztettek cukorrépát a gazdák, ami természetesen több feldolgozandó répát jelent. Eddig a terület körülbelül feléről gyűjtötték be a termést. Idén szakaszosan folyik a betakarítás, hogy ne legyen torlódás. Ez a módszer a gazdáknak is megfelel, hiszen a később betakarított répában nagyobb a cukormennyiség. 

– Milyen a répa minősége idén?

– Tekintettel az időjárásra, amikor is tavasszal sok eső, aztán szárazság volt, ami kedvezőtlenül befolyásolta a növény fejlődését, idén nem magas a cukortartalom. A gazdák tudják ezt, hiszen minden egyes kamionszállítmányt megmérnek, mérik a szennyeződést, s elemzik a répa cukortartalmát. Így mindenki tudja, mire számíthat. 


– Milyen az idei átlagtermés? 

– Hektáronként átlag 45 tonna, ez körülbelül azonos az előző évek termésével. Június-júliusban úgy nézett ki, hogy sokkal magasabb lesz az átlaghozam, de végül nem valósult meg.

– A répatermesztés szerződéses alapon működik, a gazdák tudják, mekkora bevételre számíthatnak. Megéri-e cukorrépát termeszteni?

– Szerintünk igen. A répa alapára 30 euró tonnánként, de a gazdák APIA-támogatást is kapnak, ami ezer euró tonnánként. Ezzel nő a gazdák bevétele.

– A cukor kilogrammonkénti ára két lej körüli, sőt ez alá esett. Az ár mennyire befolyásolja a cukortermelést?

– Világviszonylatban 700 euróról 320 euróra esett vissza a cukor tonnánkénti ára. Ezt mi, sajnos, nem befolyásolhatjuk, viszont annyit mondhatunk, hogy ezzel mindenki veszít. Ha megnézzük, hogy átlagban egy család havonta két kilo-gramm cukrot fogyaszt, azt jelenti, hogy nyolc lej helyett négy lejt fizet a két kilóért. Ez nem jelentős megtakarítás, amikor például cigarettára ennél jóval nagyobb összegeket adnak ki. Viszont az ár csökkenése kedvezőtlenül befolyásolja az egész iparágat. De erről nem mi, hanem mások döntenek. 

– Voltak-e beruházások a gyárban az elmúlt időben?

– Beruházás mindig van, célja a kapacitás növelése.

– Szeptember első felében kezdtek, mikor fejezik be a munkát?

– Körülbelül december közepén, addig teljes gőzzel dolgozunk, 180 munkással. 


Magyarországra látogattak a líceumi diákok

A Határtalanul program keretében a Marosludasi Technológiai Líceum 38 diákja és négy pedagógusa utazott Magyarországra október elején – tájékoztatott Székely Zoltán, a líceum aligazgatója.


– Nagyon szép, tartalmas programon vettünk részt, nagy élményt jelentett a diákoknak, annál is inkább, mivel mindenki volt már magyarországi kiránduláson. A négynapos kirándulás során idegenvezetéssel meglátogattuk a debreceni református nagytemplomot és a kollégiumot, rendhagyó irodalomórán vettünk részt a Fővárosi Nagycirkuszban, ahol a Rómeó és Júlia című előadást tekintettük meg. 

Nagyon tetszett a gyerekeknek a budapesti vezetett körséta, a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum, aztán az Országház, a vár, ahol szintén idegenvezető segítségével ismerkedhettek a vár csodálatos épületeivel. Mohácson felkerestük a nemzeti emlékhelyet, majd a Busóudvarban közös programunk volt a mohácsi Kisfaludy Gimnázium diákjaival. Közösen busómaszkot faragtak, népszokásokkal ismerkedtek meg, közös tánctanulás is volt, amiben a hajdinások jeleskedtek. Mohács után Gyula következett, ahol a várost és a várat tekintettük meg – tájékoztatott az aligazgató. 

A kirándulás a marosludasi születésű Szabó Izolda által vezetett mezőmadarasi Pro Ruris Egyesület és a Vidékjáró Kft. pályázata révén valósult meg a Határtalanul program keretében. 


Hajdúnánásiak Ludason

Az elmúlt hét végén a hajdúnánási általános iskola csoportját fogadta a Marosludasi 1-es Számú Általános Iskola. Erről Aszalos Rozália vallás- és zenetanár, az iskola aligazgatója számolt be. 


Március 15-én ötven marosludasi gyermek látogatott el Hajdúnánásra, ott ünnepelték a nemzeti ünnepet. Ez azért is volt fontos, hogy a szórványban élő gyerekek láthassák, érezhessék, hogyan kell ünnepelni, hiszen érzékelhető a beolvadási hajlam. Most 1956. október 23-a alkalmából a magyaroszágiak érkeztek a településre, akiket a református gyülekezeti központban szállásoltak el. Pénteken gulyásozás, „összerázó” volt, szombaton a tordai hasadékhoz, majd a helyi cukorgyárba látogattak el. 

– Mi úgy gondoljuk, hogy rendezvényekkel, eseményekkel, kirándulásokkal vonzóvá kell tennünk a magyar iskolát, hogy a magyar szülők ne írassák román tagozatra a gyermeküket, hiszen minden gyermeknek a saját közösségében van a legjobb helye és fejlődési lehetősége. A magyarországi, hajdúnánási kapcsolatot Ambrus Melinda, a III. osztály tanítónője ápolja, neki köszönhető, hogy kialakult ez a határon átívelő baráti kötelék – fűzte hozzá az aligazgatónő.