2021. október 26., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Aláírták a metropoliszövezet együttműködési chartáját

Mezőpanit község határában szerdán aláírták a marosvásárhelyi metropoliszövezet fejlesztési chartáját, amelyben infrastruktúra-fejlesztéssel és közlekedéssel kapcsolatos beruházásokra vállalkoznak az önkormányzatok. A chartát a kezdeményező, Péter Ferenc, a Maros megyei RMDSZ és a Maros Megyei Tanács elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármesterjelöltje és a Marosvásárhelyi Metropoliszövezet Egyesület 11 magyar önkormányzati vezetője írta alá.


Esély létfontosságú fejlesztésekre

Házigazdaként Bodó Előd Barna, Mezőpanit polgármestere ismertette a Marosvásárhelyi Metropoliszövezet Egyesület együttműködési chartáját, amelyben az övezet polgármesterei kijelölték az előttük álló legfontosabb feladatokat, s ezek teljesítésére kötelezik el magukat. Ugyanis az idei választások után eddig nem tapasztalt esély kínálkozik arra, hogy lendületbe hozzák az egyesületet. Céljuk gazdaságilag kivitelezhető, hosszú távon fenntartható és rendeltetésük szerint sikeres fejlesztéseket megvalósítani. Ezek figyelembevételével a charta négy nagy beruházást tartalmaz: első a Marosvásárhelytől északnyugatra eső mezőségi körgyűrű megépítése, ami lehetővé teszi Marosvásárhely kikerülését Nyárádtő és Nagyernye között. Az út megépítésével kiküszöbölődik a tranzitforgalom Marosvásárhelyen, és megkönnyítik a forgalmat a Maros északi oldalán fekvő települések lakossága számára.

A második célkitűzés: a tömegszállítás kiterjesztése az egész metropoliszövezet területére. Bevezetik a metropoliszbérletet, ami az övezeten belül közlekedő járatok mindenikére érvényes, ezáltal lehetővé teszik, hogy a térség lakói olcsón, gyorsan és kényelmesen jussanak el például a repülőtérről a megyeközpontba vagy egyik településről a másikra.

A harmadik fejlesztés: egy multimodális csomópont kiépítése. 2028-ig a repülőtér, az autópályák és a vasút kereszteződésében létrehozzák a térség első olyan gazdasági csomópontját, amely összeköti a légi, a közúti és a vasúti teherszállítást, s ezzel Marosvásárhely a térség kereskedelmi és közlekedési csomópontja lesz. 

A negyedik vállalás: a kerékpár-út-hálózat kiépítése a városi körgyűrű és az ebbe csatlakozó szakaszok, valamint az egykori kisvasút nyomvonala mentén, összesen 100 kilométeren. 

Az együttműködési chartát Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, a Metropoliszövezet Egyesület társelnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármesterjelöltje, Osváth Csaba, Ákosfalva, Jánosi Ferenc, Nagyernye, Szabó József Levente, Mezőcsávás, Bodó Előd Barna, Mezőpanit, Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy, Kovács Edit, Maroskeresztúr, Takács Szabolcs István, Koronka, Simon István, Kerelőszentpál, Bányai István, Jedd község polgármestere, Gál Sándor, Marosszentkirály, és Bodó Károly Gyula, Nyárádkarácson alpolgármestere írták alá. 

Eddig nem történtek fontos beruházások

 – A Marosvásárhelyi Metropoliszövezet Egyesület 15 éve létezik, de ez idő alatt az egyesületnek egyetlen fontos beruházást sem sikerült megvalósítania. Ennek Marosvásárhely jelenlegi polgár- mestere, Dorin Florea volt az oka, aki szabotált minden kezdeményezést, de új, megvalósítható pro-jektötletekkel sem állt elő. Ma azért gyűltünk itt össze, hogy ezen változtassunk, és egy mindeddig példátlan, megye és város közötti együttműködéssel mutassuk meg, hogy igenis, lehet együtt dolgozni, és lehet közösen sikereket elérni – fogalmazott Péter Ferenc.

A Maros Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a megyének megvan a földrajzi adottsága ahhoz, hogy Erdélyben meghatározó gazdasági szerepet töltsön be, Marosvásárhely pedig szinte megkerülhetetlen, hiszen az egyetlen város Erdélyben, ahol két autópálya fog kereszteződni, nemzetközi reptérrel és a vasúttal rendelkezik. Ez pedig egy olyan lehetőség, amit nagy hiba lenne nem kihasználni – mondta a tanácselnök, majd kiemelte, hogy tanácselnökként a következő években az önkormányzati vezetőkkel közösen azon fog dolgozni, hogy Marosvásárhely újra a régió közlekedési és kereskedelmi központja legyen. 

Marosvásárhely nem lesz többé „kerékkötő”

A következő években Marosvásárhely már nem gátolni fogja a térség fejlődését, hanem a fejlesztések egyik kezdeményezője lesz – jelentette ki a charta aláírása előtt Soós Zoltán független polgármesterjelölt.

– Működtetni fogjuk a metropoliszövezetet! Ennek eddig sem a jelen lévő polgármesterek vagy a megyei tanács volt az akadályozója. Marosvásárhely azonban változás előtt áll. Nemcsak a polgármester névtábláját fogjuk lecserélni, hanem azt a szemléletet is, ami az elmúlt húsz évben uralkodott – hangsúlyozta Soós Zoltán, majd hozzátette, hogy a 14 települést magába foglaló társulás már a 2021–2027-es pályázati ciklusban olyan forrásokat képes megszerezni, amelyeknek köszönhetően a városban és térségében jelentős infrastruktúra-fejlesztés kezdődhet.

A független polgármesterjelölt szerint a chartába foglalt tervek közül a Marosvásárhely északnyugati oldalára tervezett körgyűrű megépítése az egyik legfontosabb közös cél, és ez érinti a lehető legközvetlenebbül a marosvásárhelyi embereket is. 

– A választások után azonnal elkezdjük a saját városi körgyűrű megépítését. Nem várunk tovább a kormány által a Maros déli oldalára tervezett terelőút elkészítésére. Ezért a Nyárádtő–Marosszentkirály–Marosszentanna–Nagyernye térségben elkezdjük a saját, kb. 25 km hosszú városi körgyűrű megépítését, ami Nagyernyénél csatlakozhat a kormány által építendő délkeleti terelőúthoz. A Maros Megyei Tanáccsal, valamint a metropoliszövezettel még októberben elindítjuk az ehhez szükséges procedúrát – fogalmazott Soós Zoltán.

A terelőút az utóbbi 30 év legnagyobb beruházása

A mezőségi terelőút projektjét Bors István, a Multinvest kutatási és fejlesztési igazgatója mutatta be. 

– Az utóbbi 30 év legnagyobb Maros megyei projektjéről van szó, ami nem egyszerű kerülő út, hanem egy négysávos, biciklisávval ellátott, 25-30 km-es gyorsforgalmi út lesz. Olyan fejlesztési lehetőségek nyílnak meg, amelyek a következő évtizedekben a metropoliszövezet fejlődési lehetőségeit biztosítják. A terelőút öt község területén halad át, ahol az eddigi közúti infrastruktúra hiánya miatt megrekedt a gazdasági fejlődés. Olyan cég képviselőjeként, amely beruházásokkal foglalkozik, állítom, hogy logisztikai és hightech beruházásokra vannak érdeklődők, de infrastruktúra hiányában elálltak a beruházásoktól. Ezért is kell ez az út. A beruházás értéke 140-150 millió euró a bekötőutakkal, a két Maros-híddal és két vasúti híddal együtt – fogalmazott az igazgató.