2019. február 18., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A marosvásárhelyi vár felújítását figyelemmel követi a közvélemény, lapunk többször is beszámolt róla. Most  a Bolyai János geometriájára alapozó geodézikus kupoláról esik szó, amelyet a dr. Szekeres Gerő építészmérnök által vezetett Arhing Kft. tervezett.

Fotó: Nagy Tibor


A marosvásárhelyi vár felújítását figyelemmel követi a közvélemény, lapunk többször is beszámolt róla. Most nem kimondottan a restaurálási munkálatokról, hanem inkább a két új létesítmény egyikéről, a Bolyai János geometriájára alapozó geodézikus kupoláról esik szó, amelyet a dr. Szekeres Gerő építészmérnök által vezetett Arhing Kft. tervezett.

 

Egy kis visszapillantó

Mielőtt a kupoláról szólnánk, nem árt egy kis történelmi visszapillantó.

A marosvásárhelyi vár azon kevés várak közé tartozik, amelyek a város központjában templomával együtt ma is jelképei a településnek. A vár eredetileg templomot, kolostort, lakóházakat és műhelyeket foglalt magába, 1492-ben Báthory István erdélyi fejedelem várrá alakította át. A XVII. század eleji hadjáratok idején válik időszerűvé a vár megerősítése, hiszen a város a Mihai Viteazul és Basta generális között dúló háború áldozatává válik, és Basta emberei lerombolják. Ezért fontossá vált egy biztonságosabb, nagyobb védelmet nyújtó vár felépítése. A brassói példát követve a város főbírája, Borsos Tamás várépítést kezdeményezett, és a céhekbe tömörült lakosságot várépítésre buzdította (1603). Az építkezés 1613–1629 között, Bethlen Gábor uralkodása idején lendült fel, 1656-ban fejezték be.

A vár alaprajza szabálytalan ötszög alakú, és hét bástyát foglal magába (a vargák bástyája – 1620, a szűcsök és a lakatosok bástyája – 1628, a kádárok – 1632, a mészárosok – 1656, a szabók – 1640, a Kapu- és a Báthory-bástya). A XVII. század végén Erdély elveszti függetlenségét, és a Habsburgok uralma alá kerül, 1775-ben katonai célokra foglalták le a marosvásárhelyi várat, a várbeli házakat lebontották, helyettük kaszárnyákat és raktárépületeket létesítettek. A vár – a templom kivételével – 1962-ig katonai célokat szolgált. A második világháború után építészeti szempontból két jelentéktelen, penge típusú földszintes épületet emeltek, amelyek egyáltalán nem illeszkednek a vár arculatához. A hatvanas években kezdenek hozzá az első helyreállítási munkálatokhoz, amelyeket sajnos 1975-ben pénzhiány miatt abbahagytak.

 

A Bolyai-geometria megvalósítása

A XXI. század eleji nagyméretű restaurálás és funkcionális átalakítás egy uniós program keretében, 2012-ben kezdődött. A terv gazdája Szekeres Jolán, az Arhing Kft. műépítésze. A terv 2005–2010 között készült, több változatban, ugyanis többször kellett fenntartani és változtatni rajta. Végül a városi tanács elfogadta, s így terjesztették a 25 tagú országos szakbizottság elé. A terv nem zsákbamacska volt, a városházán pannókat állítottak ki, mindenki láthatta, elemezhette.

– A terv magába foglalja a hét bástya, a volt katonai pékség hosszú pengeépületének, valamint a volt istálló- és raktárépületek felújítását. A megnevezett épületek restaurálása és ezek új rendeltetése képezi az uniós projekt vázát és fő célját. Ezenkívül magába foglal még két új létesítményt is. Az egyik, az amfiteátrum a Szabók bástyája mellett kap helyet, a másik, a geodézikus kupola, amely többfunkciós létesítmény lesz, de főként turisztikai információs központként fog működni, s ami a Kapubástya közelében, a kommunista érában épült, oda nem illő garázs, raktár helyébe épül. Ez a kupola szimbolikus, jelzésértékű, amivel arra szeretnénk utalni, hogy matematikusok városában élünk. Mivel a vár turisztikai látványosság, az információs központnak az a szerepe, hogy ebből a pontból belátható legyen minden várbeli épület, s az idegenvezető a csoportoknak innen mindent be tudjon mutatni. A faszerkezetű kupolába egy 40 tagú turistacsoport is befér, lesz benne mosdó, vendéglátóipari egység, ajándékbolt. Átmérője 15 méter, magassága 7 méter, alapterülete 160 négyzetméter lesz. A kupola tökéletesen beilleszkedik a vár környezetébe, azt jelzi, hogy a restaurálással nemcsak a múltat, az örökséget őrizzük meg, hanem valami újszerűt is hozunk, üzenünk a jövő nemzedékének. Mint szerkezettani modelláló, a műépítészekkel együtt ezt a faszerkezetű formát találtuk legmegfelelőbbnek. A faszerkezet ácsolata hasonló a bástyákban található ácsolathoz, ugyanazt az összeillesztési módszert alkalmaztuk. A kupola ácsolatát székely, gyergyószentmiklósi ácsmesterek készítették, akárcsak a sevilliai világkiállításon a Makovecz Imre tervezte magyar pavilont. A várbeli kupola tetejét lekerekítettük, hogy emberi léptékű legyen, a vár falánál ne legyen magasabb. A kupola faszerkezetét speciális üveggel borítjuk. A kupolán – kívül – egy napórát helyezünk el, amely által megelevenedik a negyedik dimenzió is, az idő. A létesítmény idén készül el. Egyedinek számít, hiszen magába foglalja a gömbfelületek Riemann-féle matematikáját, a kupola felső harmadában, a lekerekített kupolacsúcson kétpalástú hiperboloidot alkotva, amely Bolyai János hiperbolikus geometriáját idézi. Ezzel ismételten bizonyítjuk, hogy a matematikusok váro-sában itthon vagyunk. A kupola a bionika bevitelével, a természetes alakzatok leképzésével építészeti szempontból olyan megvalósítás, amelyben nem fognak csalódni – fogalmazott dr. Szekeres Gerő, az Arhing Kft. vezetője.

Annak idején fenntartásokkal fogadták a párizsi Louvre udvarán felállított üvegpiramist, amelyet Ieoh Ming Pei kínai származású amerikai építész tervezett, s amit 1989-ben fejeztek be. Azóta közkedvelt építményként tekintenek rá. Lehet, hogy a várbeli kupola hasonló érzéseket vált ki egyesekben, de addig, amíg nem is tudják, hogy miről alkottak véleményt, a tiltakozásra, ellenkezésre kár erőt fecsérelni.




Kapcsolódó cikkek: