2022. december 3., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Károli Gáspár nem állt rokonságban azzal a Károlyi családdal, amely az 1711-es szatmári béke aláírásával főnemességet szerzett, vagy 200 esztendő múlva a vörös grófot adta.

A Vizsolyi Biblia


Az, kinek szellemét ma körülálljuk, 
A Legnagyobbnak fordítója volt,
A Kijelentés ős-betűire 
Alázatos nagy gonddal ráhajolt. 
Látom: előtte türelem-szövétnek, 
Körül a munka nehéz árnyai: 
Az Igének keres magyar igéket. 
Látom, hogy küzd: az érdes szittya nyelv 
Megcsendíti-e Isten szép szavát?
És látom: győz, érdes beszédinek 
Szálló századok adnak patinát.
Ó, be nagyon kötve van Jézusához, 
Félig ő viszi, félig Jézus őt.
Mígnem Vizsolyban végül megpihennek, 
Együtt érve el egy honi tetőt.
Amíg mennek, a kemény fordítónak 
Tán verejtéke, tán vére is hull,
De türelmén és alázatán által
Az örök Isten beszél – magyarul. 
(Reményik Sándor: A fordító, Károli Gáspár születésének 400. évfordulójára, Kolozsvár, 1929 )
Károli Gáspár nem állt rokonságban azzal a Károlyi családdal, amely az 1711-es szatmári béke aláírásával főnemességet szerzett, vagy 200 esztendő múlva a vörös grófot adta. A török hódoltság elől menekült szerb család leszármazottja. Eredeti neve Radicsics Gáspár. Ő is önként vállalta a magyar nemzethez való tartozást, mint Damjanich, és tette a legnagyobb szolgálatot nemzetünknek. Tanulmányait szülővárosában, Nagykárolyban, majd Brassóban és 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen végezte. Az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven sub-scribált. 1563-ban fogadta el a gönci gyülekezet meghívását, és vezetése alatt virágzó egyházi élet bontakozott ki Kassavölgyében. Miután 1586-ban feleségét és gyermekeit egy pestisjárvány idején elvesztette, hitét nem hagyta el, sőt még nagyobb buzgósággal szolgált az Úrnak. Nekikezdett a Biblia teljes fordításának. Ebben példaképe volt Szent Jeromos, aki i. sz. 400 körül Betlehembe költözve, két évtizedes kitartó munkával lefordította a Bibliát latin nyelvre, és Luther Márton, aki Wartburg-vári magányában átültette a latin Szentírást az anyanyelvére. Károli maga írta: „…Istennek nevét segítségül híván hozzá kezdettem egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…” Az Ószövetséget tehát valószínűleg néhány lelkésztársával együtt fordította. Állítólag jól elkülöníthető a több fordító eltérő nyelvezete. Az Újszövetséget egyedül Károli fordította, főleg a Jeromos Vulgátáját használva. 
Károli Gáspár a munkájához jelentős anyagi segítséget kapott Rákóczi Zsigmondtól, a Rákóczi család vagyonát megalapozó későbbi erdélyi fejedelemtől és Ecsedi Báthory István országbírótól. 
Károli egy személyben szerkesztője, korrektora és kiadója is volt a könyvnek. Lapszéli jegyzeteket írt a szövegekhez, és a fejezetek elé tartalmi összefoglalót is készített. A nagy feladathoz Mantskovits Bálint e célból Vizsolyba telepített nyomdájába Németalföldről hozatott új betűket, a papírt egy forgalmas kereskedelmi útvonalon Lengyelországból hozták. A nyomdászoknak négy és fél millió betűt kellett „kiszedniük”. A nyomtatás már a fordítás alatt megkezdődött, a frissen elkészült részeket szinte laponként vitte a futár Göncről Vizsolyba. A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv másfél év alatt, nyolcszáz példányban jelent meg. 1590. július 20-án fejezték be. Károli a nagy mű megjelenése után egy évvel meghalt.
Az eredeti kiadásból 52 példány maradt fenn. Ezeknek fele található az anyaországban és – nagy büszkeségünkre – kettő Marosvásárhelyen a Teleki Tékában. Egyet a vizsolyi templomban őriznek, innen 2002. február 10-én, vasárnap hajnalban ellopták, és csak egy gondviselésszerű rendőri razzia alkalmával buktak le az elkövetők 2003 szeptemberében Komáromban. A hatalmas értékű kötetet a nyomozók egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg. A tolvajok börtönbüntetést kaptak, a könyv pedig visszakerült eredeti helyére. 
1981-ben megjelent a kádári Magyarországon, a szocialista tábor legvidámabb barakkjában a Vizsolyi Biblia hasonmása 28 000 példányban. A Szent Korona 1978-as hazatérése után talán ez volt az enyhülési politika egy újabb jele. Minden magára valamit adó lelkészi család igyekezett megvásárolni az igényes kétkötetes díszkiadást. Azóta is mutogatjuk vallásórákon, kátéórákon a gyerekeknek az őrszavakat és a régies kifejezéseket, amelyekben még gyakran C-vel nyomtatták a K-t és német Sz-szel az S-t, W-vel a hosszú Ú-t, de még így is sokkal jobban érthető egy mai magyar olvasónak, mint például egy ősi angol szöveg a XXI. századi brit alattvaló számára. 
A Vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem a magyar irodalmi nyelv tökéletesedését is jelentette. Károli fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Szenczi Molnár Albert Hanaui Bibliája, a Kertész Ábrahám Váradi Bibliája, Misztótfalusi Kis Miklós Aranyos Bibliája mind a Károli-biblia javított kiadásai. A magyar irodalmi nyelv alakulására gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen. Ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv. Hogy a magyarság, a magyar nyelv minden viszontagság és ellenkező jóslás ellenére megmaradt „a magyar nép zivataros századaiban”, többek között a Vizsolyi Bibliának köszönhetjük. 2015 januárjában bekerült a hungarikumok közé. 
Az eredeti Vizsolyi Bibliák nemcsak nyomtatásuk idején kerültek állítólag egy pár szarvasmarha árába. Ma is komoly értéket képviselnek. 2003. november 28-án egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete 12 millió forintért (a szakértők értékét 25-30 millió forintra becsülték) kelt el egy budapesti könyvárverésen. 2001-ben Londonban került kalapács alá a Vizsolyi Bibliák egyike, ott 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki érte az új tulajdonos. 
Ma már lakásainkban talán több Biblia is található. Legtöbbjét ajándékba adtuk/kaptuk. Bárcsak tudnánk értékelni az ingyen kapott Szentírást és Isten ingyen kegyelmét. Ne feledjük, hogy ezért Valaki drágán megfizetett. 
*
– Károli Gáspár egyik nagy ismerőjét és tisztelőjét, Deák Árpád szobrászművészt kérem, meséljen életútjáról! 
– 1955-ben születtem Marosvásárhelyen. Itt végeztem a Művészeti Gimnáziumban, majd 1974-1978 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára jártam szobrászatra. Löwith tanár úr volt a mesterem. 1982-től Szászrégenben voltam kezdő rajztanár. 1986 óta Nagyváradon élek, és alkotómunkám mellett a nagyváradi Művészeti Líceumban tanítok szobrászatot és rajzot. Feleségem ugyanitt zongoratanárnő. 
– Melyik a legkedvesebb alkotása? 
– Kedvenc szobrom nincs (ha mégis, talán az első köztéri munkám, történetesen a nagykárolyi Károli-szobor). Inkább mindig az elkövetkező terv köti le figyelmem, a dokumentációs anyag áttanulmányozása, a kísérletezés a plasztikai megoldásokkal, egyszóval a „kedvenc” maga a folyamat.
– Tavaly részt vett a marosvásárhelyi Bethlen Gábor-szobor-pályázaton, és úgy tudom, hogy az Aranykor jeligéjű szobortervével ön szerezte meg a közönség szavazatainak többségét. Milyen stádiumban van ez a folyamat? 
–A Bethlen-szobor-pályázatot végül egy nagyon tehetséges fiatal udvarhelyi származású szobrász nyerte. Várom a szoboravatót.
– Édesapja évtizedeken át presbiter volt a Marosvásárhelyi Felsővárosi Református Egyházközségben, egészen 2011-ben bekövetkezett haláláig. Milyen kötődése van a Református Egyházhoz, esetleg ön is vállalt valamilyen egyházi tisztséget? 
– Jelenleg a váradolaszi gyülekezethez tartozom. Ünnepek alkalmával eljárok a templomba a feleségemmel. A lányomat, aki most Kolozsváron él, szintén az olaszi templomban kereszteltük. A templom melletti Lorántffy Zsuzsanna egyházi központban gyakran kérnek fel kiállítások megnyitására. A központ udvarán és a Partiumi Keresztyén Egyetem székhelyén is több emléktáblát rendelt tőlem az egyház, de számos díszplakettet, például a Pro Partium díj érmét is én mintáztam. 
– Károli Gáspárt ábrázoló szobrának a gipszváltozatát a marosvásárhelyi felsővárosi egyházközségünknek ajándékozta (lásd fotó), mint ahogy az I. Rákóczi György fejedelmet és feleségét, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyt ábrázoló bronz kisplasztikái is lelkészi hivatalunk falát díszítik. Mit kell tudni erről a Károli-szoborról? 
– 1996-ban kértek fel a nagykárolyi református templom udvarára szánt Károli Gáspár-szobor megalkotására. A magyarországi Göncön található Károli-szobor és a néhai kolozsvári Gergely István szobrászművész Károli-domborműve teremtették meg a nagy bibliafordító arcélét, hiszen tudtommal egyetlen hiteles ábrázolás sem maradt fenn a gönci református esperesről. Én is ezt a hagyományos karaktert vettem át. A Károli kezeinek megmintázásához – amellyel a Vizsolyi Bibliát tartja – édesapám állt modellt. Az ő kezeit örökítettem meg. A szobor eredetije egy vörös márvány talapzaton áll, amelyet úgy képzeltünk el, mint egy szószéket. A marosvásárhelyi Balogh József (Cubi) műhelyében öntöttük.
– A reformáció 500. évfordulóján érheti-e a vád a Református Egyházat: azzal, hogy az utóbbi időben több helyen szobrot állít Kálvinnak, Károli Gáspárnak, letért a reformáció hagyományos és közmondásos „faragottkép-ellenességének” útjáról? 
– Az én értelmezésem szerint a faragott kép tilalma a Mindenható ábrázolására vonatkozott. 500 évvel ezelőtt a reformátorok szigorúan léptek fel ez ellen, de azóta a jeles személyiségek tiszteletének ilyenforma megjelenítése általánosan elfogadott.
– Hogyan készült el a Vártemplom bejáratánál idén október 14-én leleplezésre kerülő Károli-szobor? 
– Az év elején keresett meg Henter György vártemplomi tiszteletes úr azzal a kéréssel, hogy mintázzam meg Károli Gáspár mellszobrát a már elkészült Kálvin-portré társául a templom főbejáratának két oldalára. Örömmel vállaltam el. A szobor már készen van. Az Arad melletti Újzimándon, Petroman Ovidiu műhelyében öntettük ki. A magyar kormány támogatásával készült. A közeljövőben szállítjuk Marosvásárhelyre. A kőtalapzatokat, úgy tudom, hogy a vásárhelyi kuratórium finanszírozza. 
– Művész úr, köszönjük a válaszait. Várjuk haza a reformációünnepi szoboravatásra. 
– Feltétlenül ott szeretnék lenni. Békesség Istentől!
(Kérdezett: Szabó László lelkész)
Az oldalt szerkeszti: Ötvös József lelkipásztor