Itt már minden online?

• 2025-12-09 16:00:00

• Nagy-Bodó Szilárd

Mesterséges intelligencia, önérvényesítés, empátia és márkázás

Napjainkban sok embert érdekel, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja befolyásolni az életünket, a munkahelyünket, valamint az is aktuális kérdés, hogy a jelenlegi információs zajban hogyan lehet megtalálni a valóságot, és hogyan lehet kitűnni a tömegből. Mindezekről és az empátia, valamint önérvényesítés kapcsán is érdekes előadásokat hallgathattak meg a résztvevők a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Wilfried Martens Center for European Studies által szervezett 23. EU Akadémián Félixfürdőn, november végén.

Valóban intelligens a mesterséges intelligencia?

Pusztán a neve miatt sokan azt feltételezik, hogy az AI valóban intelligens, pedig csak nagyon jól tud valószínűséget számítani, tudja, hogy hol kell keressen információt egy kérdésre, és ha azt megtalálja, akkor jó választ tud adni, viszont vannak olyan helyzetek is, amikor nem találja meg a szükséges információt, ilyenkor kezd el hallucinálni és válaszokat kitalálni, amelyek rendszerint nem valósak, nem helyesek – mutatott rá Szlahotka-Gödri Orsolya kommunikációs, innovációs és növekedési stratéga, aki a Népújságnak azt is elmondta, hogy a mesterséges intelligencia gyakran a felhasználó kedvére próbál tenni, olyan válaszokat ad, amelyek valószínűleg tetszeni fognak az adott felhasználónak. És pont ez az egyik nagy veszélye: a mesterséges intelligencia ugyanis a közösségi médiához hasonlóan szintén egy buborékba zárja az embereket. Az ok is hasonló, hiszen a rendszer célja, hogy minél többet használjuk, emelte ki a stratéga, aki szerint nem szabad emberként tekinteni az AI-ra. Mindeközben viszont azt is látni kell, hogy sokan társként, barátként tekintenek rá.

Szlahotka-Gödri Orsolya továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia használata közben kimondottan fontos a kritikus gondolkodás, mert ha nem vagyunk figyelmesek, csapdába esünk: egyrészt elhihetünk egy rossz választ, amit az AI azért ad, mert a kedvünkben akar járni, másrészt elveszíthetjük a valóságérzékelésünket, azt, hogy éppen abban a pillanatban nem egy emberrel, hanem egy programmal „beszélgetünk”.

A szakember ugyanakkor azt is nyomatékosította, hogy önmagában a mesterséges intelligenciától nem kell tartani. Nem az AI a veszélyes, hanem az emberek, akik használják, fogalmazott, rámutatva, hogy a technológia nagy segítség tud lenni a munkában, ha megfelelően használjuk. Ezzel együtt viszont meg is kell tanulni a használatát, hiszen elég csak arra gondolni, hogy az internet milyen szinten megváltoztatta az életünket, a mesterséges intelligencia pedig egy még nagyobb változást fog eredményezni.

Tartalomgyártás: fel tudjuk venni a harcot a mesterséges intelligenciával?

Minden másodpercben többórányi videóanyag kerül fel csak a YouTube-ra, és akkor más felületekről és tartalmakról nem is beszéltünk. Tehát kijelenthető, hogy elképesztő mennyiségű tartalom éri el az embereket, ebben a zajban pedig nagyon fontos, hogy tudjunk kitűnni valamivel, hogy ránk figyeljenek, mondta Farkas Levente, a Marketing Iskola igazgatója, aki arra is rámutatott, hogy ahhoz, hogy kitűnjünk, minden felületet kell használjunk, illetve kell foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan tűnjünk ki. Ezen cél eléréséhez pedig időt, energiát és pénzt kell befektetni, valamint arra is figyelni kell, hogy csak egy adott célközönséget szólítsunk meg, azokat, akiknek szól a mi márkánk, üzenetünk. Aki mindenkihez szól, az igazból senkihez sem szól, véli Farkas Levente, aki kiemelte, hogy fontos a visszajelzés a közönség részéről, addig kell nagyon keményen dolgozni az üzeneten és a tartalmon, ameddig elkezdenek jönni a visszajelzések, viszont utána sem szabad hátradőlni.

Nem szabad megfeledkezni a csalókról sem, akik szintén jelen vannak az online térben üzeneteikkel és tartalmaikkal. Sok esetben lehet azzal találkozni, hogy csak PR van, valós dolog nincs mögötte, ezért fontos, hogy megnézze a felhasználó más felületeken is az értékeléseket, visszajelzéseket, hiszen ezzel ki lehet szűrni a csalókat, mondta a Marketing Iskola igazgatója, aki azt is nyomatékosította, hogy egyre nagyobb a harc a figyelemért, ennek eléréséhez viszont kell a személyesség bevonása is.

Ezen az állásponton van Koósz Milán közösségi médiára specializálódott marketingszakember, lemezlovas is, aki a Népújságnak elmondta, hogy nagyon sokáig kell dolgozni, tartalmat gyártani, és ezt a folyamatot nem szabad abbahagyni, sok esetben csak hosszú idő után jönnek el az első kisebb sikerek. Érdemes viszont meglovagolni a közösségi médiában a trendeket, ezeket jó már az első héten kihasználni, mert akkor igazán hatékonyak, valamint érdemes „pluszfűszert” is becsempészni ezekbe a tartalmakba.

„Fűszer” alatt Koósz Milán egyebek mellett azt érti, hogy legyen egy motívum, például beköszönés vagy kiköszönés, esetleg egy szereplő, aki megfelelően fel van építve. Ha van egy kertészettel foglalkozó vállalkozásunk, és tartalmat gyártunk, akkor lehet egy Géza bácsink, aki mindig egy zöld kertészruhába van felöltözve, és mindenhova abban megy, példázta a szakember, aki szerint az AI a márkaépítés területén is hatalmas változásokat fog hozni, ugyanakkor, mivel a mesterséges intelligencia bizonyos területeken felgyorsítja és megkönnyíti a dolgokat, azt is fogja eredményezni, hogy többet lehet majd a vállalkozással foglalkozni. Azonban nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy a változás már folyamatban van, aki pedig elalszik, az lemarad.

Ennyi online mellett még van bennünk empátia?

Önérvényesítés és empátia: az asszertív kommunikáció művészete címmel tartott előadást a 23. EU Akadémián Bendel Krippán Kinga tréner, kommunikációs szakember, aki lapunknak elmondta, hogy mind az önérvényesítésre, mind pedig az empátiára szükség van, ha pedig egyszerre van jelen mind a kettő, akkor jobban rá tudunk érezni a megoldásra.

Az empátia segít megérteni, hogy például valaki miért frusztrált, hiszen empátiával az érzések mögé lehet látni, mondta a szakember, aki egy példát is hozott: ha azt látjuk, hogy a titkárnő ideges, akkor azzal is tisztában kell lenni, hogy nem velünk van baja, asszertív kommunikációval pedig el kell tudjuk neki magyarázni, hogy ne rajtunk vezesse le a haragját, el kell neki mondani, hogy sajnáljuk, hogy ilyen állapotban van, de ezt nem mi okoztuk, és nekünk van egy problémánk, amit csak közösen – a titkárnő segítségével – tudunk megoldani. Mindez nem azt jelenti, hogy bájologni kell a titkárnővel, itt jön be az önérvényesítés, ami nem jelent fenyegetést, mondta Bendel Krippán Kinga.

Az érem másik oldaláról is érdemes megvizsgálni a történetet, hiszen az is előfordulhat, hogy mi vagyunk frusztráltak, és mi nem viselkedünk megfelelőképpen. Ezeket a helyzeteket fel kell ismerni, kell venni egy nagy levegőt, és el kell mondani, hogy igen, hibáztunk, ezt a másik félnek is meg kell értenie, hiszen mindenki hibázik, és ezután kell újra felvenni a beszélgetés fonalát, mondta a tréner, aki kiemelte azt is, hogy egyáltalán nem szégyen bocsánatot kérni.

Bár Bendel Krippán Kinga abban bízik, hogy a társadalom egyre empatikusabb, tisztában van vele, hogy az empátia nem ragályos, de az asszertív kommunikáció igen. Ugyanakkor az előttünk álló időszakban, amiben sok lesz a rohanás, próbáljunk meg egyrészt asszertívan kommunikálni, másrészt empatikusabbak lenni, viszont mindezt ne csak az ünnepek előtt tegyük, hanem törekedjünk erre mindig, hiszen ez is hozzájárul ahhoz, hogy jobb legyen az élet itthon, Erdélyben.