Irodalomóra másként: Petőfi Nyárádgálfalván

Múlt héten, a magyar költészet napját megelőzően tartott rendhagyó irodalomórát Nyárádgálfalván a szombathelyi dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész és egyetemi tanár, bebizonyítva, hogy „a költészet nem múzeumbeli tárgy, hanem élő párbeszéd múlt és jelen között”.

Dr. Fűzfa Balázs, a szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központ nyugalmazott docense Szombathelyen és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végzett oktatói tevékenysége révén maga is élő kapocs az anyaországi és erdélyi kultúra között. Az ő nevéhez fűződik az utóbbi évek egyik legizgalmasabb irodalmi vállalkozása, A 12 legszebb magyar vers projekt, amely új alapokra helyezte nemzeti klasszikusaink értelmezését, munkássága középpontjában nem száraz adatok, hanem a művek élményszerű megélése és a diákokkal való felfedezés öröme áll. Ezért is nem egy hagyományos előadásra, hanem közös szellemi kalandra érkeztek múlt csütörtökön azok, akik délután beültek egy órára a gálfalvi iskolába előadást hallgatni – mondta el elöljáróban Somodi Matild, az iskola igazgatója. Az is kiderült: a professzor Kunszigeten élt gyermekkorában, így jelenléte a Nyárádgálfalva és Kunsziget között fennálló több mint két évtizedes testvérkapcsolatot is erősíti. 

Köszöntőjében a professzor elmondta: azért is fontos számára, hogy már másodszor itt lehet a nyárádmenti településen, mert Kunszigeten tanulta meg a betűvetést és lett irodalomtörténész, aki egész munkássága során arra kereste a választ, hogy mi az irodalom szerepe, miért fontos olvasni, és milyen örömöket nyújt az irodalom. A kunszigeti iskolakezdés után 60 évvel a település polgármestere felkérésére elvállalta az ottani két tannyelvű, népszerű magániskolát fenntartó társaság vezetői tisztségét is.

Valóban nem egy unalmas délutáni irodalomórát ülhetett végig múlt héten a gálfalvi iskolában megjelent gyerek- és felnőttcsapat – diákok, pedagógusok, érdeklődők –, hanem számos érdekes összefüggést fedezhetett fel, és érthetett meg bonyolultabb gondolatokat a professzor előadásán keresztül, aki arra is rámutatott, hogy a Facebookot valójában már József Attila és Karinthy Frigyes létrehozta, vagy hogy az első vámpírverseket Petőfi írta. A professzor beszélt A 12 legszebb magyar vers projektjéről is, amely az általa legszebbnek vélt tucatnyi verset bontja ki a hallgatóknak. Előadásában Petőfi költészetét boncolgatta, amiből az is kiderült például, hogy már huszonnégy éves korában eladta addigi és leendő verseit egy pesti kiadónak annyi pénzért, amiből ma Nyárádgálfalván két jókora telkes házat vásárolhatna.

Az érdekes irodalomórát négy nyárádszeredai fiatal (Kolozsvári Kincső és Boróka, Török Krisztina és Siklódi Réka) színesítette megzenésített magyar költemények hangszeres-énekes előadásával.

Előadása után dr. Fűzfa Balázs a Népújságnak elmondta: előadásait számos helyen bemutatja, és szívesen szól A 12 legszebb magyar vers programról is. Életének volt egy része, amikor rendszeresen járt Erdélybe, kiemelkedően öt éven át Jordán Tamással és a Sebő együttessel, amikor nyolc erdélyi városban és faluban tartottak előadásokat, Kányádi-, Dsida-, Weöres- és Radnóti-esteket. A 12 legszebb magyar vers című programjával Koltón, Nagyváradon, az élményközpontú irodalomtanítási programjával Szatmárnémetiben és Kolozsváron járt, jól együttműködött Láng Gusztáv irodalomtörténész professzorral. Gyakran tart előadásokat Magyarországon, Erdélyben, Vajdaságban. A nyárádgálfalvi előadása kapcsán elmondta: nagyon érdekes és kellemes volt, külön ajándék volt számára a négy lány előadása, akik olyan megzenésített verseket hoztak, amelyekből egyik feldolgozás teljesen ismeretlen volt számára. Nagyon megtisztelő volt, ahogy az iskola fogadta őt, és eseményt szervezett a költészet napja kapcsán. Jóleső számára, hogy Nyárádgálfalva és Kunsziget testvértelepülések, és a közöttük levő kapcsolatok rendszeresek, így sok érzelmi szállal megerősödve térhetett haza.

A szervező Somodi Matild igazgatónő is örömét fejezte ki, amiért ilyen magas színvonalú eseménynek lehettek részesei, hogy egyetemi tanár jött el iskolájukba magyarórát tartani. Reményét fejezte ki, hogy ez ösztönözni fogja a diákokat a képességvizsgákra vagy érettségire való felkészülésben, és mindazok, akik részt vettek az eseményen, kulturális élményekkel lettek gazdagabbak. Bízik benne, hogy a professzor szavai után a diákok másként tekintenek egy verssorra vagy regényre, és megérzik azokban a saját életük üzeneteit.