Hétfőn bizalmi szavazásra járult a parlament elé az új kormány, így a héten már érdemben is nekifoghat munkájának az új kabinet. És már forrósodik is a bársonyszék az új pénzügyér alatt, mert a napokban kiderült, fogytán a brüsszeli türelem az egeket verdeső regáti költségvetési hiány kapcsán.
Az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa, ahol a hazát még csak egy államtitkár képviselte, pénteken azt állapította meg, hogy Románia a testület ajánlásai ellenére nem hozott hatékony intézkedéseket költségvetési hiánya csökkentésére, és további intézkedéseket helyezett kilátásba. Meg kell hagyni, tudnak diplomatikusan fogalmazni ezek az úriemberek. Mert a gyakorlati helyzet az úgy fest, hogy az ország a tavalyi maratoni választási évre való tekintettel lapáttal szórta az amúgy nem létező pénzét a szavazatok megvásárlására, és olyan tempóban vette fel a kölcsönöket, mintha nem lenne holnap. Az eredmény egy akkora költségvetési hiány, amilyennél nagyobb a környéken csak a háborúban álló ukránoknál van, és ennél már csak az rosszabb, hogy az államadósság kamatainak törlesztésére hamarosan nem lesznek elegendőek az állam bevételei. Az előbb már említett uniós testület már januárban szólt, hogy ideje lenne komoly lépéseket tenni az államháztartás helyrerázására, csakhogy a májusig elhúzódó választási játszmák során ilyen apró badarságokra senkinek nem volt ideje, holott már került szóba brüsszeli körökben uniós források megvonása is. Valószínűleg ugyanezt helyezik majd ismét kilátásba a szakminiszterek következő, júliusban esedékes ülésén, ha az új, immár teljes jogkörű kormány nem áll elő egy hiteles intézkedéscsomaggal.
A kormányalakítást megelőző tárgyalásokon az onnan kiszivárgó hírek szerint komoly téma volt a költségvetési hiány csökkentése, ami elvileg arra utal, hogy a politikum tisztában van a helyzet súlyával és a lehetséges következményekkel is. Az még ezután derül ki, hogy konkrétan mit foglalnak bele a most felálló kormány programjába is ezekből az ötletekből. Csakhogy azt az egész ötletelést indulásból nehéz komolyan venni, mert nem igazán merült fel, hogy érdemben lépnének valamit az illetékesek egy nagyságrendileg tízmilliárd eurós kérdésben. Mert megközelítőleg annyi pénz folyik ki az állam kezéből azáltal, hogy a héa mintegy 30 százalékát képtelenek behajtani. Az úgynevezett héa-rés, azaz a be nem hajtott adó hányada uniós átlagban 6 százalék, mi ennek az ötszörösén állunk, betonbiztos listavezetőként az adócsalás e kontinentális rangsorában.
Persze, ha most esküre emelt kézzel üzentek volna hadat idehaza az adócsalás eme műfajának, az még korántsem jelentené, hogy ezt a kieső óriási összeget azonnal be tudnák terelni az államkasszába. Másoknak is időbe telt eredményeket felmutatni ezen a téren. Itt egy határral délebbre, a bolgároknál a múlt évtized elején még olyan lopás volt, hogy a hazai adócsalók krémje oda járt továbbképzésre. Ma 7 százalékos héa-réssel belesimulnak az európai tájképbe, miután alkalmaztak néhány, az uniós szakik által javasolt reformot, amit a nyugatiak nekünk is ajánlottak, de hat éve az akkori szoci kormány nem kért ilyen „kioktatásból”. Jó kérdés, hogy ha most esetleg megszorongatják a regáti szakik érzékeny pontjait, az hoz-e valamilyen pozitív fejleményt ebben a milliárdos fekete játszmában.
