2021. június 17., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának három munkatársa – dr. Cristina Costescu, dr. Iulia Chelba, valamint dr. Adrian Roşan – is részt vett abban a kutatásban, mely erdélyi serdülőkorúak körében az internethasználat mértéke, különböző megküzdési mechanizmusok és a negatív érzelmek kialakulása között keresett kapcsolatokat.

Egy nemzetközi felmérés szerint a serdülőkorúak több mint 70%-a legalább egy közösségi hálózatot használ, a 13–14 évesek 92%-a pedig napi rendszerességgel csatlakozik az internetre. A fejlődési és egyéb társas kihívásokkal szembesülő serdülőkorúak gyakran támogatásra lelnek a közösségi hálózatokon, ám nem ritkán szorongásos és depressziós tünetek is jelentkeznek, ha online szociális életükben elhanyagolva érzik magukat. Éppen ezért egyre több kutatás foglalkozik az internethasználat és a közösségi hálózatok mentális egészségre és általános jóllétre gyakorolt hatásaival.

Jelen kutatás keretében több mint félszáz romániai, leginkább erdélyi 14–19 éves serdülőkorú töltött ki önbevallásos kérdőíveket. A kutatókat leginkább az érdekelte, hogy hatással van-e a túlzott internetfogyasztás a negatív érzelmek kialakulására, illetve hogy mi közvetíti ezt a hatást. 

A vizsgálatban részt vevő serdülők enyhe internetfüggőséget mutattak. Legkedveltebb online tevékenységük (90,7%) a közösségi hálózatok böngészése volt, ezt követte az online zenehallgatás, illetve filmnézés. A leggyakrabban használt közösségi applikációk a következők voltak: Messenger, WhatsApp, Instagram és Facebook. A megkérdezettek 55%-a kevesebb mint napi egy órát töltött messengerezéssel, 25%-a pedig 1-2 órát. A YouTube videómegosztó platform kötötte le a fiatalokat a leghuzamosabb ideig: 33%-uk válaszolta, hogy napi 3-4 aktív órát tölt el a portálon. A megkérdezettek 21%-a számolt be negatív érzelmekről, leginkább szorongásról, depresszióról, reményvesztettségről vagy kétségbeesésről, ami a társadalmi átlaghoz mérten viszonylag magas aránynak számít. 

Korrelációs vizsgálatok révén beigazolódott, hogy kapcsolat áll fenn az internetfüggőség és a negatív érzelmek, különösen az elkeseredettség- és a szorongásérzet kialakulása között. Mivel a megkérdezettek 40%-a vallotta, hogy a közösségi hálózatokon leginkább saját tapasztalatait osztja meg, illetve azokról beszélget, e tartalmak minősége kiemelt jelentőséggel bírhat a negatív érzelmek vonatkozásában. Az internetfüggőség ugyanakkor nem közvetlenül, hanem a megküzdési stratégiák jellege révén idéz elő negatív érzelmeket. Megküzdési stratégiának nevezzük azt a tipikus megközelítésmódot, amellyel akkor élünk, ha megoldásra váró problémával vagy stresszhelyzettel kerülünk szembe. Kiderült, hogy a bénító érzelmek megjelenése szoros összefüggésben áll azzal, hogy a serdülőkorúak miként értelmezik saját maguk és társaik online viselkedését. A rugalmatlan interpretációk mint megküzdési stratégiák szinte garantáltan negatív érzelmekkel társulnak. E közvetítőmechanizmus megértése fontos szerephez juthat mind az oktatás, a terápiás beavatkozások, mind a szülői gondoskodás terén, hiszen világossá teszi, hogy a megküzdési stratégiák tudatos, célzott fejlesztése révén tompíthatók az internethasználat káros hatásai. A legkevésbé előnyös megküzdési stratégia – állítják a tanulmány szerzői – a passzív-ábrándozó gondolkodás, melyet érdemes a helyzetértékelés racionális lehetőségeivel felváltani.

*Cristina Costescu, Iulia Chelba, Adrian Roşan, Kővári Attila, Katona József (2021): Cognitive Patterns and Coping Mechanisms in the Context of Internet Use. Applied Sciences 2021, 11, 1302. DOI: https://doi.org/10.3390/app11031302 

A kép illusztráció

(Forrás: https://indianexpress.com/article/technology/science/digital-drug-internet-addiction-spawns-us-treatment-programs-5557979/)