Szinte a teljes sajtó az alaszkai magas szintű találkozót kommentálja, vagy a hétfői találkozó körül spekulál, és szinte megfeledkezik a hazai eseményekről. Mindenki mindenhez ért, és nagy szakértelemmel vélni tudja, mit gondol az USA elnöke, vagy Vlagyimir Putyin.
A demokratikus állam felépítésében a sajtót gyakran tekintik a „negyedik hatalomnak” a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás mellett. Központi szerepe a kormányzás átláthatóságának biztosítása, a polgárok védelme a hatalommal való visszaélésekkel szemben, valamint pontos és releváns információk szolgáltatása, ami lehetővé teszi a tudatos részvételt a közéletben.
Ma a mélyreható digitális átalakulás valósága, az új média és a közösségi hálózatok megjelenése gyökeresen átalakította a nyilvános teret. Míg a hagyományos sajtó szerkesztői szabályok szerint működik, a digitális platformok az interakciók maximalizálása érdekében algoritmusok alapján működnek, nem pedig a pontosság vagy a demokratikus relevancia kritériumai alapján. Egyértelmű ellenőrzési és elszámoltathatósági mechanizmusok hiányában ezek a platformok gyakran a dezinformáció, a polarizáció és a manipuláció csatornáivá válnak, közvetlen hatással a nyilvános vita minőségére.
Romániában a média iránti közbizalom csökkent, a nyilvános vita minősége romlott, és az információs tér sebezhetőbbé vált.
Mostanában gyakran beszélnek riadalomkeltő sajtóról, holott valójában maga a miniszterelnök kelti a pánikot és ezzel párhuzamosan az ellenállást a bejelentett radikális „reformokkal” szemben. Emiatt folyamatosak a tüntetések.
Ilie Bolojan kijelentései Románia fizetésképtelenségének kockázatával kapcsolatban heves reakciókat váltottak ki a Szociáldemokrata Pártból (PSD) is. A szociáldemokrata szenátorok vezetője kijelentette, hogy az ilyen üzenetek „károsítják a gazdasági környezetet”, pánikot keltenek a befektetők körében, és arra kérte Bolojant, hogy hagyjon fel a pánikkeltő kijelentésekkel.
Politikai források szerint a nyilvános vita mögött az Anghel Saligny program tétje áll, amely egy helyi infrastrukturális projektekre szánt, milliárd eurós alap. A miniszterelnök fontolóra venné a program befagyasztását vagy átszervezését, amelyet sok elemző a helyi bárók „pénzeszsákjának” tart.
A PSD, de sok liberális polgármester számára is a Saligny program a területen ígért munkálatok fő finanszírozási forrását képezi. Blokkolása a politikai befolyás fontos forrásának elvesztését jelentené, különösen a választások előtti évben.
A Bloombergnek adott interjúban Bolojan ragaszkodott a megszorításokhoz, ugyanis szerinte elkerülhetetlenek. Az üzenetet úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök drasztikus kiadáscsökkentésekre törekszik, beleértve a Saligny típusú programokat is. Itt rejlik a súrlódási pont a PSD-vel.
A gazdasági és politikai hatásokkal való szembesülés, a PSD támadása, amely korántsem csupán a gazdasági adatok körüli vita miatt történik, a koalíción belül növekvő feszültségeket mutatja. A PSD védi a Salignyt, miközben a kormány a pénzügyi stabilitás nevében drasztikusan csökkenti a helyi közigazgatásra szánt pénzt.
Így a miniszterelnök és a szociáldemokraták közötti konfliktus nem csupán a riadalomkeltő retorikáról vagy Románia külső megítéléséről szól, hanem arról is, hogy ki ellenőrzi a belső pénzügyi forrásokat.
Problémának állítja be, hogy Nicușor Dan egy kolostorban tartott szertartáson vett részt, ahelyett, hogy a haditengerészet napját ünnepelte volna. Az államfő távolmaradása a haditengerészet napi ünnepségről, valamint a közelmúltbeli külföldi események, beleértve a moldovai látogatását is az alaszkai nagyszabású amerikai–orosz találkozó előtt, óvatos politikára utalnak.
Más európai vezetőknek, például Karol Nawrockinak, a Trump–Putyin-megbeszélést megelőző európai találkozókon sikerült látható szerepet betölteniük, Nicușor Dan elnök a háttérben meghúzódó résztvevőnek tűnt.
Gyenge kommunikáció és vezetés, a relevancia kimutatásának képessége, Románia nem kommunikálja világosan céljait – gazdasági támogatás, újjáépítés, biztonsági együttműködés vagy az alaszkai tárgyalásokkal kapcsolatos álláspont – így a közelmúltbeli látogatások irrelevánsnak tűnhetnek a lényegi megbeszélések szempontjából.
Szakértők szerint Nicușor Dan hibái nem adminisztratív vagy eljárási jellegűek, hanem a felfogásról és a stratégiáról szólnak: az események rangsorolása és a gyenge szimbolikus üzenetek egy óvatos, passzív, korlátozott befolyással rendelkező vezető képét keltik.
Nyár van, a szabadságok és a pénzköltés, de az infláció ideje is. Eközben zajlik a reform. Ilie Bolojan szívósan ragaszkodik az elveihez, és nem ijed meg a PSD fenyegetőzéseitől sem.
