Hogyan lehet megfelelni a törvényi kötelezettségeknek is, de állatbarát módon is eljárni, miközben a hatóságok csak utasítanak és büntetnek? A kóbor kutyák problémájának megoldására keresett megoldást Csíkfalva önkormányzata, a példáját pedig mások is követnék.
A kolozsvári Tura 3 Egyesület kizárólag állatok ivartalanítását szolgáló kampányok lebonyolításával foglalkozik. Néhány napja Csíkfalva községben fejeztek be egy ilyen akciót, amely során nemcsak befogott kóbor kutyákat ivartalanítottak, hanem a gazdák is behozhatták műtétre a házi kedvenceiket. A szolgáltatás teljesen ingyenes volt bárki számára, a pénzügyi keret felét az önkormányzat fedezte, a másik felét az egyesület a saját támogatói révén. Azért kértek csak fele árat, hogy az önkormányzat válláról levegyenek egy bizonyos terhet, de mégis legyen helyi hozzájárulás is. Ennek ellenében a befogott állatokat ivartalanították, azonosítóval látták el, és a jövőben folytatják a kampányt, ugyanis közép- és hosszú távra gondolkodva próbálnak megfelelő megoldást találni a kóbor kutyák kérdésére. Ha sintérek befognak és elszállítanak néhány kutyát egy községből, az nem oldja meg a kérdést, mert néhány nap múlva újabb kutyák kerülnek az utcákra. Ehelyett az állomány ivartalanítása, a nemkívánt egyedek megszületésének elkerülése jelenthet megoldást helyben, és két-hátom év alatt jelentős eredmények érhetők el – mondta el érdeklődésünkre a kampányt vezető Sorana Suceava, az egyesület menedzsere.
*Nagy tapasztalattal rendelkező állatorvos műtötte a kutyákat Fotók: Chiricuța-Fazakas István
Szolgáltatásaikat országszerte kínálják, de főleg községeket és kisvárosokat céloznak meg, olyan közösségeket keresnek, amelyek nemcsak küzdenek ezzel a problémával, hanem partnerek is annak megoldásában. A marosvásárhelyi származású menedzser azért is hozta el megyénkbe a kampányt, mert Csíkfalván nyitottságra talált az önkormányzat részéről. Igazából csak egy tiszta, elektromos árammal és vezetékes vízzel rendelkező helyiségre van szükségük, ahol berendezkednek, a műtéteket elvégzik, emellett az állatokat oltással kezelik, féregtelenítik, mikrocsippel is ellátják, esetenként (a kóbor állatokat) megkülönböztető fülszámmal is – ez utóbbi arra szolgál, hogy esetleges kiszállás esetén a sintérek felismerjék, hogy kezelt állatról van szó – magyarázta. Ezt megelőzően egy tájékoztató kampányt folytatnak a községben, amely során egyrészt ismertetik a lakossággal a szolgáltatás lényegét és az ingyenes műtét lehetőségét, ugyanakkor felmérik a kutyaállomány nagyságát és állapotát is. A törvény kimondja, hogy minden kutyát, amely nem rendelkezik eredetigazoló aktával, azokat ivartalanítani kell és azonosító csippel kell ellátni.
Csíkfalva községben 100 kutyán végeztek ivartalanítást, kezelést, csipbeültetést, ezek költségeinek fedezéséhez járul hozzá az önkormányzat, továbbá ráadásként 20 macskát is kezeltek ingyen. A gazdáktól nagyobb nyitottságot várnak, hiszen ingyenes számukra ez a szolgáltatás, ám ha állatorvosnál végeztetik el mindezt, akár ezer lejbe is kerülhet az eljárás. Az első kampány után a következő egy-két évben visszatérnek újabb hasonló folyamatra, mert igazi eredmény akkor érhető el, ha az állomány 80 százaléka ivartalantásra kerül. Ilyenkor már kezeltnek mondható az állomány, azután már csak apróbb beavatkozásokra kerül sor.
Az egyesület megyénkben már Maroskeresztúron végzett hasonló kampányt, de Görgényhodákra is készülnek, és vannak még érdeklődő önkormányzatok – vázolta Sorana Suceava.
Száz kutyát ivartalanítottak és fertőtlenítettek, nagy részüket közterületen fogták be
A befogás és a büntetés nem megoldás
A törvény kötelez menhely létrehozására, a kóbor állatok kezelésére, ellátására, de nem biztosít hozzá semmilyen pénzeszközt, ezért minden önkormányzatot sorra megbüntet az állatrendőrség. Eddig Csíkfalva „megúszta”, de idén nem volt „kegyelem”, 10 ezer lejes bírságot szabtak ki rá is, mivel nem alkalmazkodott a törvényi előírásokhoz. Éppen ezért az ivartalanítási kampány egy olyan lehetőség volt számukra, amely révén sikerül valamelyest megfelelni a törvénynek, amíg a megyében nem létesítenek hivatalos állatmenhelyet. Azért jó ez a kezdeményezés, mert ott kezeli a problémát, ahonnan a baj elindul. Az még nem megoldás, ha a sintérek befogják és elszállítják a kóbor állatokat, mert nemsokára a felelőtlen emberek ismét utcára teszik a nem kívánt kutyakölyköket – véli Varga Ervin polgármester, akit meglepett az, hogy nemcsak az utcán, köztereken befogott állatokat ivartalanították a kampány során, hanem legalább kéttucatnyi gazda is elhozta a házi kedvencét. Úgy tűnik, felismerték a lehetőséget: eddig a pénztárcájukat nézték, nem fordultak állatorvoshoz, mert drága az eljárás, most viszont ingyenesen vehették igénybe. Folytatni kell a kezdeményezést, ezért a következő egy-két évben is elkülönítenek egy összeget erre a helyi költségvetésben – tette hozzá.
Szaporodnak, veszélyesek
Minden polgármester ugyanezzel a gonddal és helyzettel küzd, ezért többen is érdeklődtek az egyesületnél a csíkfalvi kampány idején, és volt néhány, aki már együttműködési szerződést is kötött a kolozsvári szervezettel.
Székelyhodos községben az utcán tartózkodó kutyák többsége nincs csippel ellátva, nem lehet tudni, hogy kié, ha pedig azonosítják is a gazdáját, az letagadja, hogy az övé volna. A polgármester szerint ezeket az állatokat ivartalanítani kellene, mert évente 5-6 kölyköt ellenek, és nagyon gyorsan szaporodik ez az állomány, sokszor veszélyeztetik közterületen a felnőtteket és gyermekeket egyaránt. Az egyesület a következő évre vállalta az ivartalanítási kampányt, Barabási Ottó pedig reméli, hogy elő tudják majd a költségvetésből teremteni ezt a költséget, mert nem mindegy, hogy csak felét kell kifizetniük.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
