Az agrárium nem csupán szakma – ez egy életforma
*Fotó: Nagy Tibor
A Nyárádmente számos településéhez hasonlóan Nyárádkarácson község identitásának is meghatározó része az agrárszektorban végzett munka. Fazakas Csaba fiatalos lendülettel, tudatosan építi jövőjét – a mezőgazdaság iránti szenvedéllyel, a hagyományok és a modern technológia ötvözésével.
Csabától megtudtuk, hogy bár ma már szenvedélyesen kötődik a mezőgazdasághoz, ez nem volt mindig így. „Ez egy életforma, én pedig ebben nőttem fel. Gyerekkoromban mindig menni kellett dolgozni, még iskola után is, azt nagyon utáltam. Aztán úgy alakult, hogy időközben megszerettem, és egyértelmű lett számomra, hogy ezzel akarok foglalkozni” – mondta. Frissen diplomázott a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kertészmérnöki szakán, ahová elsősorban a szőlőtermesztés és borászat iránti rajongása miatt jelentkezett. Bár a család korábban nem foglalkozott borászattal, számára mégis ez lett a fő irány – olyannyira, hogy ebben a szakágban mesterképzésre is jelentkezik Budapesten. Öt évvel ezelőtt pályázati támogatással 70 ár területen szőlőültetvényt telepített, amelyben jelenleg 400 tőke csemegeszőlő és 2500 tőke fehérborszőlő található.
Zöldségtermesztéssel is foglalkozik, jelenleg majdnem kéthektárnyi területet művel meg: másfél hektáron csemegekukoricát, harminc áron pedig padlizsánt és gogospaprikát termeszt.
„A későbbiekben is úgy tervezem, hogy ne csak egy lábon álljunk, hanem legalább kettőn vagy inkább három, ha a gyümölcstermesztést is bevonjuk. Persze mindezt családi gazdaság keretében” – hangsúlyozta. Saját területeit barátnőjével közösen gondozzák, ez az egyetemi évek alatt sem volt másképp. Bár néhány éve már önállóan gazdálkodik, a családi gazdaság vezetésébe mai napig besegít.
Fazakas Csaba rámutatott, hogy az agrárszektor súlyos munkaerőhiánnyal küzd, annak ellenére, hogy nagy szükség lenne dolgos kezekre. Kiemelte, hogy ehhez a megfelelő szakképzettség hiánya is nagymértékben hozzájárul.
„Én nagyon sokat tanultam az egyetemnek köszönhetően, amit aztán gyakorlatba is tudtam ültetni Kolozsváron és itthon is. Nem mellesleg nagyon jó kapcsolatokat lehet kialakítani szakmai téren – és nem csak –, ami rendkívül fontos. Úgy gondolom, hogy az egyetem képes megadni a megfelelő szakmai képesítést, azonban kétirányú a dolog, mert a diákoknak is akarni kell tanulni és fejlődni” – mondta. A szakmai hozzáértés fontosságát Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei elnöke is kiemelte, rámutatva arra, hogy bizonyos készségek az értékesítés során is kulcsfontosságúnak számítanak. „Zöldségből és gyümölcsből az ország 80 százalékos importra szorul. Ennek egyik fő oka a munkaerő és a megfelelő szakmai tudás hiánya, mivel nélkülük nem lehet előteremteni azt a minőséget és termelési kapacitást, amit a piac elvár” – mondta. Hangsúlyozta, hogy az országban lévő hipermarketek – ahol az értékesítés nagy része folyik – „vadásszák” azokat a helyi termelőket, akik biztosítani tudják a nagy mennyiségű termékellátást, vagyis a lehetőség adott lenne mindenki számára.
Fazakas Csaba kitért a globális felmelegedés okozta változásokra is, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a mezőgazdaságot.
„Egyelőre azt látjuk, hogy a tavaszok sokkal hidegebbek lettek, a nyár és az ősz pedig nagyon száraz. Erre fel kell készülni, főleg öntözés szempontjából, ha valaki zöldségtermesztéssel foglalkozik, de ma már a szőlősben is nagy előnyt jelent, ha van öntözőrendszerünk. Az éves csapadékmennyiség talán csak minimális mértékben csökkent, viszont az eloszlása teljesen megváltozott, tavasszal például nagyon sokat esik” – tudtuk meg.
Kérdésünkre, hogy okoznak-e kárt a medvék a terményekben, Csaba elmondta, hogy bár több gazdától is hallotta, hogy a nagyvadak a Nyárádmentén garázdálkodnak, saját területein eddig szerencsére nem tapasztalt problémát. „A vaddisznókhoz hasonlóan komoly kárt tudnak tenni például a kukoricában, ezért bekerítettük a területeket villanypásztorral, így próbáljuk megvédeni a termést” – mondta.
