Erdélyi számadás

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány egy éve

A három éve megalakult Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elégedetten tekinthet vissza az elmúlt évre. Terveit a nehezebb körülmények között is maradéktalanul teljesítette. A részletekről Kelemen László, az alapítvány elnöke számolt be.

„Úgy tűnik, a pandémia visszaszorult, de a háború árnyéka továbbra is ránk vetül, s az infláció is megnehezíti a hétköznapokat. E körülmények között indult el az Erdélyi Hagyományok Háza a hosszú úton, de töretlenül fejlődik. Tisztában vagyok azzal, hogy egy szervezet felépítése hosszabb folyamat, de a maga természetes módján kell hogy létrejöjjön. Lehet ugyan keményebb ráhatással élni, viszont ez nem vezethet jóra. Nagyon sok programot szervezünk Erdélyben, munkánkra már a szélesebb közönség is felfigyelt. 

Erdélyben nem mi voltunk az úttörők, a hagyományőrzésnek ebben az országrészben igen gazdag története van, ami még a kommunista időszakra is visszanyúlik. 1990 után sorra alakultak a hagyományőrző, megújító szervezetek. Hosszasan lehetne sorolni a kezdeményezőket, de elég, ha Kallós Zoltán nevét s a Kallós Alapítvány három évtizedes munkáját említem. 

Az Erdélyi Hagyományok Házának ebben a jól működő rendszerben kellett megtalálnia a helyét, s büszkén mondhatom, sikeresen. Gyümölcsöző együttműködések alakultak ki stratégiai civil szervezetekkel, mintegy tizenkettővel dolgozunk együtt Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. A választék is igen színes, a napi apró munkáktól, a gyerekekkel való foglalkozásoktól a nagy tömegeket vonzó koncertekig szerepelnek programok a palettán. Különösen emlékezetes volt a nagycsütörtöki koncertsorozat, amikor – az ökumené jegyében – a csíksomlyói kegytemplomban, valamint a marosvásárhelyi Vártemplomban és a kolozsvári Magyar utcai evangélikus templomban szerveztünk hangversenyeket.

A hagyományos székelyudvarhelyi Erdélyi Táncháztalálkozó 2022-ben is több ezer embert mozgatott meg, s számunkra a legfontosabb programnak számít Erdélyben. A mikházi szabadegyetemmel is hagyományt teremtettünk, s az elért eredmények tükrében idén is tervezzük. Igen, Mikháza a magyar kultúrtörténet legendás helye, s ezt a legendát éltetni kívánjuk.

A sarkalatos programok mellett a kisebb, de számunkra különösen kedves közösségépítő szervezésekre is felhívom a figyelmet. Még a pandémia alatt kezdték szervezni a csíkszeredai munkatársaink az online Népdalkalákát, s a sikerek nyomán idén Mezőbergenyében is találkoznak a kis közösségek. A Kacagókaláka egy kolozsvári kezdeményezés nyomán született, a lányok-asszonyok, mint régen a fonóban, összegyűlnek, énekszó mellett kézimunkáznak, s a mese sem maradhat el.

A hagyományok ápolása mellett az identitásmegőrzést is fontos feladatunknak tekintjük; a népszámlálás nyugtalanító adatai különösen fontossá teszik számunkra ezt a munkát.”