Intézkedések egész sorával készül megzabolázni az energiaárakat a kormány. A szakminiszter ezt kedden egy sajtótájékoztatón jelentette be annak a kellemetlen ténynek a kapcsán, hogy az energiaárak szép hazánkban a legmagasabbak között vannak uniós szinten. Ezeknek a lépéseknek lehet, hogy lesz majd kézzelfogható eredménye a fogyasztók energiaszámláinak karcsúsodásában nézve, ám erre sok garancia nincs. De, ami rosszabb, hogy ezúttal sem esett szó az energia drágulását kiváltó lényegi okokról és azok orvoslásáról sem.
Szakértők már régóta hangoztatják, hogy a hazai energiaszektor nagy baja az, hogy elavult. Hosszú évek óta nem volt komolyabb állami beruházás sem hagyományos termelési kapacitásokba, sem az elosztóhálózat korszerűsítésébe. Ami az erőműveket illeti, a legutóbbi komoly építkezés a cernavodai atomerőmű második blokkja volt, amit 2007-ben adtak át, tehát emberi léptékben mérve már nagykorú. Elrettentő példának ezen a téren elég az újabb radnóti gázerőművet említeni, aminek szűk évtizede láttak neki, és 2020-ra kellett volna befejezni. Több ideje van elakadva a kivitelezése, mint amennyit az egész építkezésre szántak, és a fővállalkozó elleni csődeljárás miatt bizonytalan, hogy az avatószalagot mikor fogják elvágni. Egy másik, ennél nagyobb gázerőműre még építőt sem találtak az illetékesek, többszöri nekifutásra sem. Ezek a késések oda vezettek, hogy a szénerőművek tervezett leállítását el akarják halasztani, ennek kapcsán mostanában folyik a vita az uniós illetékesekkel, mert a szénerőműstop része volt az újjáépítési alap feltételrendszerének. Ez ugyan nem játszik önmagában szerepet az energiaárakban, ám ha a befuccsolt vállalás pályázati pénzek elúszását fogja eredményezni, az is veszteség.
Mindeközben jócskán voltak beruházások megújuló energiaforrásokba. Számos napelemparkot létesítettek szerte az országban, csakhogy közben a döntéshozók figyelmét messze elkerülte, hogy ezekkel egy időben tárolókapacitások nem létesültek, és az elosztóhálózat fejlesztésébe sem ruháztak be. Így például gyakran adódik olyan helyzet, hogy amikor a megújulók bőven termelnek, mert jó az idő, akkor olcsón eladjuk a fölösleges áramot, ködös és szélcsendes időben pedig, amikor a megújulók keveset termelnek, akkor jóval drágábban importálunk piszkos energiaforrásokból előállított áramot. Nem olcsó baleknek lenni.
Abban nincs vita, hogy a kormány most bejelentett piaci szabályozó intézkedései elvileg hasznosak. Az üzleti világot nem hárfázó angyalok, hanem profitéhes profik uralják, bármilyen intézkedés, ami a spekulációk és a nyerészkedés kordában tartására irányul, védi a nagymenőkkel szemben tehetetlen kisfogyasztót. Már persze, ha jóhiszeműen és hatékonyan alkalmazzák is ezeket a szabályokat, ami tájainkon nem gyakori jelenség. De ezek a szabályozások csak kiegészítő fogyasztóvédelmi intézkedések kellett volna legyenek az energiaszektorban végzett komoly beruházások mellett. Amikre az adott időben nem volt ész, és a közeljövőben már pénz sem lesz.
