Életművekre vetült a Barabás Miklós-díj fénye

A Barabás Miklós Céh minden eddiginél nagyobb és átfogóbb kolozsvári jubileumi kiállítása és a hozzá kapcsolódó pompás kötet annyira magára vonta a média figyelmét, hogy a BMC ugyancsak aznap, augusztus 17-én lezajlott közgyűlése szinte teljesen a háttérbe szorult. A Céh 95 évvel ezelőtti első bemutatkozó tárlatára emlékeztető nagyszabású rendezvény tényleg megérdemli a rendkívüli közérdeklődést. A 16. Kolozsvári Magyar Napok nyitó eseményének számító kiállítás 250 művész több mint 350 alkotását viszi közönség elé a Bánffy palotában. A Kolozsvári Művészeti Múzeum szívesen bocsátotta emeleti, földszinti és alagsori kiállító tereit a céhtagok rendelkezésére. A két kurátornak, Portik Blénessy Ágotának és Vécsi Nagy Zoltánnak, valamint a lelkes rendezőcsapatnak helyhiány miatt így is le kellett mondania arról a szándékáról, hogy minden benevezett művész két munkával szerepeljen. Az általuk nyújtott élmény ennek ellenére is hiánytalan. Erről még biztos hosszasan fog cikkezni a sajtó és a szakma. Ugyanígy várható, hogy a későbbiekben alaposan fogják ismertetni, elemezni a dr. Portik Blénessy Ágota művészettörténész szerkesztette impozáns, elegáns, szokatlanul gazdag, terjedelmes albumot.

Mindemellett mégsem egészen érthető, és igazságtalannak is tartható, hogy a Barabás Miklós Céh közgyűlése visszhangtalan maradt. Pedig a számos kiváló egyéniséget számláló művésztömörülés az elmúlt évekre visszatekintve művészeti mozgalmunk számos időszerű problémáját vetette fel, olyanokat, amelyek a teljes kulturális életre jellemzőek, és olyanokat is, amelyek az erdélyi magyar vizuális művészek valamivel szűkebb körére, gondjaira, például a céh székházának kényszerű felszámolására vonatkoznak. És tisztújítás is volt, a jelenlevők egyöntetűen az eddigi elnököt, az energiából ki nem fogyó Kolozsi Tibor szobrászművészt választották újra az alakulat élére.

A napnak ez a mozzanata is alaposabb bemutatást érdemelne, de aminek igazán be kellene kerülnie a köztudatba, az teljesen új kezdeményezés. A BMC vezetősége javasolta, a tagság a közgyűlésen elfogadta egy új művészeti elismerés, a Barabás Miklós-díj létrehozását. Az erdélyi magyar képzőművészek úgy érzik, hogy hátrányos helyzetben vannak olyan értelemben, hogy az összmagyar kulturális, művészeti kitüntetésekből a számukhoz, művészi súlyukhoz, teljesítményükhöz viszonyítva aránytalanul kis mértékben részesülnek. Ezt a helyzetet orvoslandó, saját elismerést életre keltve jutalmazzák, ösztönzik a kiválóságot. A nagy előd, a Céh névadója az új kitüntetést is fémjelezheti. A Barabás Miklós-díj odaítélésének szabályzata még alakulóban van, de az első ilyen elismeréseket már idén, 2025-ben kiosztották.

Öttagú javaslattevő bizottság – felkért művészeti írók, művészeti intézményvezetők – ajánlásai alapján választották ki az idei díjazottakat. A céhvezetés végső döntése szerint ezúttal mind nagyszerű életművel rendelkező, idős mesterek vehették át az új díjat. Ez a névadó portréját ábrázoló bronz domborműből – Gergely Zoltán szobrászművész alkotása –, illetve a méltató díszoklevélből áll.

A 2025-ös Barabás Miklós-díj új birtokosai:

Hunyadi László szobrászművész (Marosvásárhely) , Kákonyi Csilla festőművész (Marosvásárhely), Márton Árpád festőművész (Csíkszereda), Kancsura István festő, grafikus (Kolozsvár), Jakobovits Márta keramikus (Nagyvárad), Véső Ágoston festőművész (Nagybánya) és Németh Júlia műkritikus (Kolozsvár). Gratulálunk mindannyiuknak.