Él, állj!
2026-02-23 16:00:00
- Kuszálik Péter
Ezt a jelszót kellett továbbadni – a ritkásra lazult menetoszlop végéről indítva – a sulikirándulásokon, ha a kísérő tanárnak valamilyen mondandója támadt a csürhe számára. A sor élén haladó süldőnek ilyenkor meg kellett állnia, hogy a kondás tanár maga köré gyűjthesse a jámbor malackákat, s megmutasson vaj egy érdekes növényt, avagy elsorolja a látóhatár szegélyén sorakozó hegycsúcsok nevét. A fenti parancsszó, a magyar nyelvtan hasonulási szabályainak megfelelően: ’él-ájj’-nak hangzott. Nem tudom, hogy manapság vannak-e még osztály- vagy sulikirándulások, ám azt észrevettem, hogy a fenti harci kiáltáshoz hasonló varázsige jelent meg és terjed a hangzó médiában (= tévé, rádió). Aszongya: „éj-áj”. A szomszéd penge agyú kölyke világosított föl, hogy ez az „AI” angol betűszó olvasata. Ha ’kiterítem’ a rövidítést ezt kapom: AI = artificial intelligence. Magyarul: MI (= mesterséges intelligencia; amit én mesterkélt unintelligencának is mondok, merthogy a gépagy nem érheti utol a természetest); amit ’em-i’-nek kellene kiolvasni, de ott még nem tartunk; ugyanis a mai világban angol betűszavak röpködnek a magyar légtérben is. Két közismert rövidítést említek, az egyik a GDP (= gross domestic product; bruttó hazai termék); amit a magyar szakember is az angol kiejtés szerint (GDP = dzsi-di-pi) illeszt a beszédébe, mert a BHT rövidítést senki sem ismeri [a román PIB-et (= produs intern brut) mond, mert azt könnyebb kimondani]. Azt is elmondom, hogy mi a BHT értelme – holnapra tessék megtanulni, mert kikérdezem –: „valamely nép jóléti fokának mértékegysége”. Szépen hangzik, de ez is csak olyan parasztvakítás, mint a többi statisztikai adat. A világatlasz nem GDP-ben, hanem GNI-ben méri a jólétet. [GNI = dzsi-en-áj; gross national income = bruttó nemzeti jövedelem; „a GDP-ből származtatott mutató, amely az egyes gazdasági szektorok, illetve a külföldről kapott és külföldre fizetett elsődleges jövedelem (munkabér, kamat, földjáradék, osztalék) egyenlegének az összege”.] Én sem értem, de attól még nyugodtan alszom. Vegyünk két adatot. Magyarország ’gazdagságát’ a köv. számadat adja meg: GNI/fő = 13.485 USD (ahol az USD az amerikai dollár rövidítése). Önmagában nem mond semmit, de összehasonlítási alapnak megfelel. Tessék: Srí Lanka: 3.179; Svédország: 60.888; Monaco: 216.145. Nyugi, ez még nem ok az irigységre! Magyarország népsűrűsége 106 fő/négyzetkilométer; Monacóé 38.000. Ez azt jelenti, hogy nem tudod nyugodtan megenni a tányér levesedet, mert belelóg a szomszéd könyöke. Továbbá: hiába olyan nagy a nemzeti vagyon (16-szorosa a magyarokénak), mert egyetlen monacói polgár sem eszik meg napi 16 menüt, mert kipukkadna. Ezek csak számok, amelyekkel büszkélkedni, hivalkodni lehet – de minek? (Államfők rossz szokása.)
De térjek vissza az ösvényre: a GDP melletti másik elterjedt rövidítés a GPS (dzsi-pi-esz; global positioning system = műholdas helymeghatározó rendszer). Jó, hogy van; kár, hogy nem tökéletes. Autósok használják, ha szerencséjük van, akkor Bécs helyett nem Csajágóröcsögére irányítja őket a kütyü.
Még egy lépéssel hátrább lépek: az angol AI beköltözött az ámítógépembe, szerencsére ingyen dolgozik. „Kérdezzél bármit” – biztatott. Kérdeztem, válaszolt. (Ha nem tudja a választ, akkor pironkodik vagy mellébeszél.) Egy szerényebb kérdést tettem föl neki, jó választ adott. „Az összekötjük a várost és a gúzsba kötjük a várost ugyanazt jelenti-e?” Gondosabban is fogalmazhattam volna, de túltette magát ezen a semmiségen, és ezt írta: „Nem, sőt szinte pontosan az ellenkezőjét jelentik.” Még írt mást is, de ennyi is elég volt. ▪ A következő: „Írj nekem egy olyan közhelyet, amely a jó és a rossz kapcsolatáról szól!” Nem kötöttem ki, hogy új legyen a közhely, ezért ő két régi közmondást idézett: „nincs árnyék fény nélkül” és „minden rosszban van valami jó”. Amilyen a kérdés, olyan a felelet. (A múlt heti szövegemben szereplő: „a rend és a káosz örökös, egymást feltételező táncot jár” sort nem ismerte, tehát még fejlődnie kell. Van ideje, s minden nap tanul valamit.) Következett egy fogasabb kérdés, amit minden rendes prímás kotta nélkül le tud játszani, de az MI meghátrált (még nem szikrázott a gép, csak a vállát vonogatta). Ezt kérdeztem: „melyik az a nóta, amit te se tudsz, meg én se?” A prímás máris húzza: „nem tudom, az életemet hol rontottam én el”. A ’Sírva vigad a magyar’ című kívánságműsorban hallani, nem túl sűrűn. Könnyfacsaró nóta, a Kölcsönkért kastély című operettből sétált be a pesti aszfaltra, de az MI-hez még nem jutott el. Ha holnap kint lesz ez a – mostani – cikk az interneten, akkor elolvashatja, s megjegyezheti; de csak akkor, ha úgy van megírva a programja. (Intézze, akinek ez a dolga.) Talán a „lehet-e fából vaskarikát csinálni?” kérdés is zavarba hozta volna, de nem piszkoskodtam tovább.
A múlt heti témával kapcsolatos kérdést is föltettem: „Van-e valamilyen szerepe a trolloknak a közelgő magyar választásokon?” Azt már kitapasztaltam, hogy Minya bá’ (ez lehetne az MI közhasznú álneve: a ’MI a nyavalya’ felfortyanás betűiből ki- és lefaragva) nagyon óvatos: igyekszik semleges választ adni, így aztán nem vádolhatják meg részrehajlással. Ráadásul Minya bá’ nem jósnő, hanem tartalom- és véleménygyártó. Ez volt a válasza (amit nem rögzítenek sehol, hagyják elszállni = eltüntetik a nyomokat): „Igen, a 2026-os magyarországi választások közeledtével a trolloknak, illetve a koordinált trolloknak jelentős szerepük várható a politikai információs tér manipulatív befolyásolásában. A digitális térben zajló küzdelmek során mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalon megfigyelhetők kísérletek a közvélemény alakítására. (…) Sajtóhírek szerint már a választások előtt működnek olyan trollfarmok, ahonnan álprofilok százával ontják a kormánypárti kommenteket a Facebookon, befolyásolva a közbeszédet. (…) Előrejelzések szerint a mesterséges intelligenciával (AI) készült hamis videók és anyagok újabb szintet hozhatnak a kampányban.” Vagy nem.
