Azt mondják, hogy a politikában semmi sem az, aminek látszik. Az elmúlt napokban a világpolitika nagy sakkozói szimultánjátékra egy asztalhoz ültek Washingtonban. A béketárgyalásokat követő nyilatkozatokban azonban semmi konkrétum nem hangzott el. Ebből úgy tűnt, mintha csak látszólag próbálnák megoldani a helyzetet, és azt is Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére, aki úgy ültette maga köré az Ovális Irodában Európa „nagyjait”, mintha a beosztottjaival tartotta volna a reggeli munkaértekezletet. Ez világos térhasználati üzenet volt a nyilvánosság felé. Olyan volt ez, mint amikor a karmester a pulpituson állva irányítja a zenekart. S miközben a nyilatkozatok szerint a diplomaták azon dolgoznak, hogy előkészítsék a hármas csúcstalálkozót, amelyen Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij vesz majd részt, az oroszok a napokban heves bombatámadást intéztek Ukrajna ellen, és a rakéták a magyarok által lakott Kárpátalját is elérték.
Mások – egyelőre elméletben – osztogatják a háború utáni koncot. A napokban Nicușor Dan államelnök kijelentette, hogy az Ukrajna újjáépítési folyamatában való részvétel szempontjából a logisztikai csomópontok, a konstancai kikötő és a Duna jelentik Románia aduit. Egyelőre azonban minden jel arra mutat, hogy Oroszország továbbra is húzni fogja az időt, és a felerősödő támadások is jelzések arra, hogy Vlagyimir Putyin nem adja fel követeléseit. Mint ismeretes, az európai vezetők előkészítették az Oroszország elleni 19. szankciócsomagot arra az esetre, ha Moszkva
magatartása miatt nem sikerül megvalósítani a békét vagy a tűzszünetet. Kérdés az, hogy ez miként hat majd Oroszországra, illetve miként befolyásolja az amúgy is igen instabil európai és ezen belül a romániai gazdasági helyzetet. Merthogy sejtésem szerint pontosan itt van a kutya elásva. A háttérben dúl az a fajta gazdasági és természetesen politikai térfelosztás, amiből a jelenleg helyzetbe került országok kivennék majd részüket a háború után. Donald Trump nem rejtette véka alá, hogy az amerikaiak szeretnék kiaknázni Ukrajna altalajkincsének nagy részét. Az unió mezőgazdasága is függ az ukrántól, ez meglátszott az ellenőrizetlen gabonaexport által kiváltott válságkor is. Továbbá ott van az orosz földgáz- és kőolajexport is, amelytől több európai ország (köztük Magyarország, de még Németország is) igencsak függ. Amerika sem áll jól, hiszen Trump elnök vámpolitikája is elsősorban a megingó gazdasági helyzeten próbál segíteni, természetesen a megemelt vámtarifákkal sújtott országok kárára. S azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mind Amerika, mind Oroszország, mind pedig Európa nyakában liheg Kína, a világ legjobban fejlődő országa, és ott vannak a kőolajban gazdag arab országok is, amelyeknek szava lehet a háború utáni újjárendeződésben. A béketárgyalások igazi tétje az, hogy ki mekkora szeletet, koncot kap Ukrajnából, és miként rendeződik majd el az egyensúly a világ gazdasági térképén. A többi politika…
