Tamási-fesztivál a Csűrszínházban

Az író Mikházán is otthon van

Szerdán délután a mikházi Csűrszínházban megnyitották a Tamási 125 emlékév keretében szervezett színházi fesztivált. Az eső miatt az udvaron levő iskolában került sor az ünnepélyes mozzanatra: miután házigazdaként üdvözölte az egybegyűlteket, Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi Egyesület elnöke átadta a szót A. Szabó Magdának, a Tamási Áron Közalapítvány elnökének, majd Pataki András rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, a kulturális és innovációs minisztérium helyettes államtitkára beszélt, végül Török Viola rendező Tamási művészete és a Csűrszínház kapcsolatáról szólt. A megnyitón felléptek a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének tagjai, akik Az örökség címmel Arany János műveiből adtak elő. Az est első előadása a Békéscsabai Jókai Színház által színre vitt Vitéz lélek című darab volt. A fesztivál vasárnap zárul, addig minden este Tamási-darabok láthatók (ingyen) a Csűrszínház színpadán. 

A. Szabó Magda, a Tamási 125 emlékév projektvezetője többek között elmondta, hogy nem véletlenül indult a Tamási-év január 22-én Marosvásárhelyen a Spectrum Színház Tündöklő Jeromos című előadásával. 

Amikor felmerült a gondolat, hogy emlékezzünk meg a nagy székely író születésének 125. évfordulójáról, Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke megkereste a Tamási Áron Közalapítvány elnökét, hogy közösen szervezzenek valamilyen rendezvényt. Utána a kezdeményezéssel Potápi Árpád Jánoshoz, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárához fordultak, aki támogatásáról biztosította őket. Így az emlékév idején Tamási Áron színdarabjait felvonultató fesztivált szerveztek. Az egyik nemrég zárult Gyulán, a másik pedig a mikházi. Ez alkalommal készült el a pannókból álló „kerítéskiállítás”, amely az író életét mutatja be képekkel, rövid kísérőszöveggel. 

Azt is megtudtuk, hogy a fotókat és a dokumentumokat az emlékév előhangjaként kiadott Tamási Áron képes album monográfiából válogatták. A kötetben 430 kép és dokumentum szerepel, olyanok is, amelyeket eddig nem hoztak nyilvánosságra. A. Szabó Magda az emlékév legfontosabb gondolataként az író szavait idézte. „…Hirdetem és mindig hirdetni fogom, hogy van az országhatárok felett egy lelki és erkölcsi közösség, amely a világban szétszórtan élő magyarokat egybekapcsolja és egy lelki impériumban egyesíti”. E lelki impérium gondolata a Tamási-év fő mottója is – tette hozzá –, mert Tamási nemcsak az erdélyieké, a magyarországiaké, hanem az egyetemes magyar kultúráé. Örök érvényű, éleslátású, bölcs gondolatokat fogalmazott meg életművében, színházában, prózájában, regényeiben, esszéiben, publicisztikájában. Ezeket tolmácsolják a mikházi fesztiválon is színre vitt művek. 

Pataki András elmondta, a színházi fesztivál ötletét az adta, hogy több színház rendszeresen műsorra tűzte Tamási színdarabjait, és mai napig műsoron tartják. Ezeket fogták egy csokorba, és vitték el Gyulára, majd adott volt a mikházi helyszín, ahol évek óta visszatérő vendég a soproni színház. A fesztivált a kulturális innovációs tárca 12, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága 6 és a BGA Zrt. 2 millió forinttal támogatta, így tették lehetővé, hogy a két fesztiválon ingyenesen játsszák a színházak a produkciókat. 

Török Viola rendező kifejtette, Tamásinak a gondolata – „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – sugallta azt, hogy a nagy székely író darabjait megrendezze. Az otthonkeresés ma is aktuális – tette hozzá –, mert Tamási darabjaiban az élet valóságával szembesít, és fogódzót keres a felvetettek megoldására. A létkérdéssel, a megmaradással kapcsolatosan máig érvényes gondolatokat fogalmaz meg, amelyek ma is meghatározzák az erdélyi szellemiséget, sajátos lelkiséget, s ezek számunkra megtartó erőt jelentenek. Tamási olyan szellemi kincseket alkotott, amelyeket érdemes újra felfedezni, előtérbe helyezni, hiszen ma is keressük a választ arra, hogy miért vagyunk ebben a világban. Az író abban a korban alkotott, amikor a magyarság megmaradása Erdélyben kétségessé vált, ezért számunkra mindig aktuálisak a gondolatai. Bölcsességgel, humorral a természetközeliséget és -szeretetet hangsúlyozta, és ezek a mai ember számára, az erdélyieknek különösen, fontos fogódzót jelentenek az életben. Ez a gondolatiság a legjobban a mikházi Csűrszínházban érvényesül, ahol más a levegő, csend van, és el lehet vonulni a város zajától, hogy a környék miszticizmusától áthatva továbbgondoljuk Tamási üzenetét – fogalmazott a rendező, majd hangsúlyozta, mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az, hogy hat műsoron levő Tamási-darabot láthat a közönség, és tudomása szerint nemsokára a sepsiszentgyörgyi, a kolozsvári és a nagyváradi társulat is egy-egy Tamási-darabot tűz műsorára. A fesztivál is alkalom arra, hogy „fedezzük fel közösen Tamási világának rejtett kincseit” – mondta Török Viola (alsó képen). 

Csütörtökön este a Budapesti Nemzeti Színház művészei az Énekes madár című előadást mutatták be, pénteken a Maros Művészegyüttes Ábel című táncprodukciója látható, szombaton a Spectrum Színház Boldog nyárfalevél című színpadi játéka tekinthető meg, míg vasárnap este a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház Ördögölő Józsiás zenés tündérjátékát lehet megtekinteni. Az előadások este 8 órától kezdődnek. A belépés díjtalan.