2021. december 3., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szent Demeter tiszteletére állított istenháza

Szentdemeter Marosvásárhelytől szűk harminc kilométerre délkeletre, a Kis-Küküllő bal partján, kisebb patakok völgyében fekszik. 1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A 16. században a Balási és Nyújtódi családok kezdtek el itt építkezni. 1660-ban Kemény János vezére, Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta. 1550 körül Szentdemeteren született Bogáthi Fazekas Miklós unitárius zsoltárfordító, továbbá 1926. december 27-én Vajda Lajos történész. A település római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el. A szentély jelenleg mésszel eltakart freskótöredékei 15. századiak lehetnek. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de 1723-ban visszakerült a katolikusokhoz. A Schell-udvarház a 18–19. században klasszicista stílusban épült. 



Az udvarház építéstörténete alig ismert

Szentdemeter egy szűk völgyben fekszik. Korábban már írtunk arról, hogy Balási Ferenc kastélya elpusztult. Ismeretes a gróf Schell-udvarház, mely a 18–19. század átmeneti stílusában épült. Az oszlopos udvari tornác átépítésénél a múlt század közepe táján a kelementelki Henter-udvarház klasszicizáló oszlopait szállították ide és használták fel.

A gróf Schell-udvarházzal kapcsolatban a felhasznált forrásokban csak nagyon kevés utalást kapunk, ezért az építészet- és kerttörténet alig ismert.


Elhanyagolt műemlék épület

Az udvarház a Küküllő feletti dombon emelkedik, a falu nyugati felében. A klasszicista stílusban emelt épület ma műemlék jellegű. Kontyolt nyeregtető fedi.

Az államosítást követően 1966-ig iskola működött az épületben. Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében ír arról, hogy a kastélyon 1966-ban végezték az utolsó tatarozást, utána elhanyagolták. Az utcára nyíló szárnyban kis szoba-konyhás lakásokat alakítottak ki, melyekben a felmérés idején még laktak.

Mai állapota erősen elhanyagolt, javításra szorul. 


A bozótos kerttel és a szántókkal határos kúria

A kastélytól keletre, a gondozatlan kertben egy új iskolaépület van. A főhomlokzat déli sarkát egy nagy hárs, az északit pedig egy óriási tölgy őrzi.

Az egykori utat kettős lepényfából (Gleditsia) álló fasor kíséri, amelynek országút felőli végénél kétoldalt egy-egy tölgy található.

A felsorolt növények a kert megmaradt, értékes elemei. A déli telekhatár mentén akácfasor határolja el a kertet az országúttól. A kúriától északra kukoricás terül el, a kert többi része bozótos, a Küküllő felé húzódó magas rézsűn túl szántókkal határos.



A Szent Demeter tiszteletére állított istenháza

Amint azt már röviden említettük, Szentdemeter román kori temploma a Rózsahegynek nevezett magaslaton áll. A sematizmus szerint egykor templomos lovagok vára és a vár területén templom lehetett. A keleti egyház szentje, Szent Demeter tiszteletére állították, ami arra enged következtetni, hogy már 1436 előtt létezett.


A műemlék templom

Keresztes Gyula a Maros megye középkori templomai című munkájában fogalmazza meg, hogy a templom a román és a gót építészeti stílus jegyeit viseli, az átmeneti korszakban épült.

A keleti tájolású templomhajóhoz kapcsolódik a torony és a szentély, ez utóbbihoz pedig a sekrestye.

A közel szabályos négyzet alaprajzú hajóhoz csúcsíves diadalívvel kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó szentély. A hajó és a szentély lefedése azonos rendszerű és mintázatú, gótikus hálóboltozattal készült.

A hajó boltozata három, a szentélyé két boltszakaszos, és a sokszögnek megfelelően, a sarkokból fiókboltszerűen egy pontba futnak össze a boltozat élbordái. Ezek gyámkövekről indulnak, a kereszteződéseknél a profilozásnak megfelelően metszik egymást.

Keresztes szakvéleményezése szerint az élbordák párhuzamos oldallal, orrtagos profillal készültek. A gyámkövek fordított kúp alakúak, ívesen tagoltak. A sekrestye dongaboltozatos.



A szarvasfej díszítés és a festett képek töredékei

A templomba a torony földszinti helyiségéből egy kőkeretes ajtónyíláson lehet belépni, amelynek profilozásán és díszítésén román és gótikus építészeti hatás látható. A nyílást áthidaló szemöldökkő gótikus vonalvezetésű, rajta egy szarvasfej díszítéssel.

A szentély déli falában a papi ülőfülke és egy szentségtartó van elhelyezve, utóbbi szamárhátíves vonalvezetésű kerettel.

A diadalív falán az 1723-as évszám a templom tulajdonjogi változásának idejét jelzi. A szentély falán a mészréteg alól festett képek töredékei tünedeznek elő. A falakat erős pillérek támasztják.

A négyszintes torony túlnövi a tetőszék gerincvonalát. Ablakainak formája és mérete szintenként változik.

Az első emeleten a nyílások kör alakúak, a második és a harmadik szinten ikerablakokat vágtak, míg legfelül félkör záródásúak.

A torony magasítását 1756-ban végezték. Ekkor a földszinten félköríves záródású szabadnyílást készítettek. Az ablakok itt is félkörívesek.

A templom mai kialakítási formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el, a szentély és a hajó hálóboltozatát is akkor készítették.

A reformáció után a templom az unitáriusok használatába került, de 1723-ban a ferencesek missziós munkája révén a hívek ismét a római katolikus vallás követői lesznek, így a templom újra a katolikusok tulajdonába jut, és ma is így használják.


I. Rákóczi György adománya

Fontos megemlíteni, hogy Szentdemeterhez hasonlóan ugyancsak a Székely Partium faluja Székelyszenterzsébet, melyet I. Rákóczi György Kemény Jánosnak adományozott.

Fekete Albert munkájából még az is kitűnik, hogy a birtok hosszú évszázadokon át, egészen 1919-ig – amikor is Kemény Béla lánya Orosz Lajos huszárkapitányhoz ment férjhez – Kemény-kézben maradt. 

A kastély mögötti domboldalon kialakított kert szerpentines útvonalai, laza facsoportjai, gyepfelületei a tájképi kertek hangulatát idézik, ám a dombtetőről szabályos csatornákban levezetett vízfolyás, mely több díszmedencén is átfolyik, már a 20. század első felének geometrikus kertjeire emlékeztet.



A kastély építőanyagának nagy részét széthordták

A parkban a kastélyépület déli oldalán, a kör formájú medence mellett fedett kerti pavilon alaprajza is látható. A tervezett facsoportokban külön jelölték az örökzöldeket és a lombhullató fákat.

A kastély az államosítástól egészen 1997-ig termelőszövetkezetként, iskolaként, bentlakásként, majd egészségügyi rendelőként is működött, azonban 1977-ben összeomlott, és építőanyagának nagy részét széthordták.

Helyét 2007-ben csupán egy vízszintes plató jelezte, a hajdan díszes kertből pedig mindössze egy megnyirbált facsoport vészelte át a szocialista éra viszontagságait.

Szabó Előd ürmösi unitárius esperes a Népújság kérésére Máté Ferenc szentdemeteri plébánostól megtudta:

A templom folyamatos javítás, restaurálás alatt áll. A külsejét és a tetőzetét felújították. 

Jelenleg a belsejében folyik munka, a falakon található freskók feltárását végzik a szakemberek. 

A restaurálás a Rómer Flóris terv keretében valósul meg. A római katolikus gyülekezet kb. kétszáznyolcvan lelket számlál, a szentmiséket a régi iskola és óvoda épületében kialakított, kényelmes, meleg és jól megközelíthető kápolnában tartják. 

A Schell-kúria egy Magyarországon élő magánszemély tulajdonában van, aki lehetőségei szerint kis léptekkel javítja az épületet, magáncélokra akarja használni. 

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet Keresztes Pál mérnöknek, Keresztes Géza műépítésznek, dr. Fekete Albert PhD, DLA egyetemi tanárnak és Demján László műemlékvédő építésznek