Az Aranycsapat három játékosára és az 1954-es berni vb-döntőre emlékeztek

Budai II Lászlóra, Buzánszky Jenőre, Kocsis Sándorra, valamint az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnokság berni döntőjére emlékezett csütörtökön az Aranycsapat Testület.

A testület elnöke, idősebb Lomnici Zoltán emlékeztetett: a klasszikus Aranycsapat legtovább élt tagja, Buzánszky Jenő kérte, hogy szervezett formában oldják meg és koordinálják az emlékük ápolását. „Hat évvel ezelőtt, július 15-én jelentettük be, hogy megkezdjük a tevékenységet. A megemlékezések Buzánszky Jenő 90. születésnapján kezdődtek volna meg, de ő 2015. január 11-én meghalt. Végül 2017. április 1-jén, Puskás Ferenc születésnapjának apropóján hirdettük meg azt az emlékévet, amelynek még a mostani esemény is az egyik része volt” – mondta. Hozzátette: megkeresés érkezett hozzájuk, hogy támogassák azt a kezdeményezést, amely szerint a legismertebb magyar labdarúgó, Puskás Ferenc mellett az Aranycsapat is kerüljön be a Hungarikumok közé.

A testület alelnöke, Bajkai István kiemelte: szerinte július az Aranycsapat szempontjából szomorú hónap. „1983. július 2-án hunyt el Budai László, akit a sportsajtó Budai II néven említett, és jobbszélsőként volt az Aranycsapat erőssége” – mondta, majd emlékeztetett, hogy a játékos – társaihoz hasonlóan – óriási életművet hagyott maga után. Játszott a helsinki olimpián, amelyen 1952-ben aranyérmes lett, pályára lépett 1953-ban az évszázad mérkőzésén, amikor a magyarok 6:3-ra legyőzték a házigazda angolokat a Wembley-ben, Magyarországon pedig a Ferencváros és a Kispest játékosaként ötször volt bajnok.

Kiemelte: az Aranycsapat egyik sajátossága volt, hogy minden poszton világnagyság játszott, az akkori kor egyik, ha nem a legjobb labdarúgója szerepelt benne. „Emellett pedig csapatként tudtak összedolgozni, ami a sikerük másik titka volt. Utóbbi üzenete ráadásul a mai világban is, annak bármely területén példaértékkel bír” – emelte ki.

Bajkai István ezután Kocsis Sándorra emlékezett, aki 1979. július 22-én hunyt el. „Itthon mindenki csak Kockának hívta, akinek fantasztikus gólérzékenységéről mindent elmond, hogy még Puskás Ferencet is felülmúlta a válogatott meccsein szerzett több mint egygólos átlaggal, míg az 1954-es vb-n öt meccsen szerzett 11 góllal lett gólkirály, a 2,2-es gólátlaga pedig azóta is rekord a vb-k történetében” – mondta.

Végezetül megemlékezett a 66 évvel ezelőtt Svájcban történtekről is, mindenekelőtt a június 30-án lejátszott Magyarország – Uruguay elődöntőről. „A szakma és a közvélemény még nagyobb mérkőzésnek és győzelemnek élte meg a 4:2-es magyar sikert, mint a londoni 6:3-as diadalt. Uruguay a magyarok mellett a vb másik abszolút esélyesének számított. Az erőviszonyok ismeretében a magyarok az elődöntőben vívták meg a döntőt” – nyilatkozta. Majd kitért a július 4-én lejátszott berni döntőre is, amelyben a magyarok 3:2-re kikaptak a nyugatnémetektől. „Hiába volt a magyaroké a vb legjobb csapata, nem tudták megnyerni a döntőt, így a vb-t sem. Mi viszont mégis Aranycsapatként emlékezünk rájuk, és tiszteljük őket. A német sajtóban azóta is berni csodaként emlegetik a csatát, hiszen csoda kellett a magyarok legyőzéséhez. A vereség egyik oka lehet, hogy az Uruguay elleni fényes győzelem kihatással volt a vb-döntőre, hiszen ott minden erejét kiadta a csapat” – emelte ki.