2022. december 4., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Csiky családra emlékeztek

Az elmúlt hét végén kezdődött Ars Sacra nemzetközi fesztivál keretében a marosvásárhelyi örmény Csiky családnak is emléket szenteltek. A rendezvénysorozatot a Keresztelő Szent János-plébánia és a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület szervezte. 


Fotó: Mezey Sarolta



Pénteken a Deus Providebit Ház előterében megnyílt A Csiky család Marosvásárhelyen című kiállítás. Az érdeklődőket, köztük a Csiky család leszármazottjait, ft. Péter Arthur főesperes-plébános köszöntötte, majd Kántor Éva Andrea csellón, Márton Előd Lehel gitáron örmény népdalokat adott elő. A kiállítást Barabás Kisanna, dr. Kálmán Attila méltatta, dr. Puskás Attila, az Örmény–Magyar Kulturális Egyesület elnöke az erdélyi örmények rövid történetét ismertette.

Dr. Kálmán Attila előadásában elhangzott, hogy az örmények vándorkereskedőként tűnnek fel a marosvásárhelyi országos vásárokon. Az első örmény, Eórmeni Gergely neve 1633-ben bukkan fel, de jelentős számban a 18. század közepén telepednek le a városban, többségük Erzsébetvárosról érkezik. A XIX. századra befolyásosabbak lesznek a görög kereskedőknél. A legjelentősebb vásárhelyi kereskedőcsaládok közé tartoznak a Patrubán, a Csiky, a Görög, az Ábrahám, a Novák, az Issekutz, a Dragomán, Emanuel, Istvánffi, Petráskó, Szenkovits, Dobál, Isák és Izmael családok. Kézművességgel a Szentpétery család foglalkozott. Bőr- és fűszerkereskedés mellett ritkaságszámba menő termékekkel is kereskedtek, vásárlóik között voltak a helyi arisztokrácia tagjai is. A XIX. század elején már többnyire magyarul beszéltek, a század közepén többen értelmiségi pályára léptek – ügyvédek, orvosok, tanárok lettek –, ami hozzájárult folyamatos asszimilációjukhoz. Zárt közösségük egyre több kapcsolatot alakított ki a helyi magyar közösséggel, Marosvásárhelyen a római katolikus egyház tagjai, számos intézmény, a kultúra és a katolikus egyház mecénásai lettek. 

A marosvásárhelyi örmény családok közül a Csiky család szerepe jelentős a város életében. Kiemelkedő tagjai között van a három Csiky Márton, akik a város legnagyobb adófizetői voltak,  Csiky József orvos, ifj. Csiky József, aki a debreceni egyetem tanára és a klinika igazgatója volt, Csiky Emil kereskedő és Csiky Miklós római katolikus egyháztanácsos. 

A Csiky család első három generációjának mindenikében élt egy-egy Csiky Márton. Az első a XVIII. században a vásárhelyi örmények legjelentősebb egyénisége lett, fia, II. Csiky Márton (1750–1828) a város legvagyonosabb polgára volt. A kereskedés, pénzkölcsönzés mellett földterületeket is vásárolt, 1810-ben például a Lázár grófoktól megszerezte Remeteszeg falut. Kövér Veronikával, majd Verzár Johannával kötött házasságából 19 gyermeke született, akik közül Márton, Gergely és István vitték tovább a foglalkozását. II. Csiky Márton építette a Sáros utcai Csiky-házat, amelyet sok ideig tévesen Bornemissza-palotaként emlegettek. Neki köszönhetjük, hogy a Teleki Téka jelentős könyvállományát Bécsből Marosvásárhelyre szállította. A főtéri plébániatemplom kriptájában nyugszik. 


Fotó: Horváth Éva



Csiky Miklós egyháztanácsosi megbízatása idején Kovács Ferenc apátplébános vezette a marosvásárhelyi római katolikus egyházközséget. 1895-től kezdték el a gyűjtést a templom felújítására, amivel Csiky Miklóst bízták meg, aki nemcsak Erdélyben, hanem a magyar belügyminiszter engedélyével és üzleti összeköttetéseinek köszönhetően Bécsben és Budapesten is fáradhatatlanul végezte a rábízott munkát. A templom végső felújítási költségeinek egyötödét teremtette elő. Ő javasolta 1897-ben a festett üvegablakokat készítő Türcke céggel való kapcsolatfelvételt is, és ő köthette meg a végleges alkut a manufaktúrával. Így valósulhatott meg az ablakok cseréje a templomfelújítás legelső befektetéseként.

Csiky Emil a család huszadik századi kiemelkedő személyisége volt, 1873-ben született, Csiky Károly kereskedő és Szémann Emma fiaként. Budapesten tanult, 1899-ben a marosvásárhelyi Kereskedő Társulat tagja lett, 1900-ben jegyeztette be fűszer- és csemegekereskedését, megszervezte a város borvízellátását, előbb szekerekkel, majd bérelt vasúti kocsikkal szállította a borszéki és előpataki vizeket. 

1916-ban a román betörés elől a család Magyarországra menekült, majd hazatérve Csiky Emil vaskereskedést nyitott. Mindemellett a város közéletének kiemelkedő személyisége volt. Részt vett a helyi közigazgatásban és a politikában is, 1927-ben az Országos Magyar Párt megyei bizottságának tagja. 1928-ban támogatja, hogy a falusi gazdáknak tanfolyamot indítsanak, Csiky Emil egy 15 ezer lej értékű vetőgépet ajánlott fel erre a célra. Az egyház támogatójaként tagja lett az Erdélyi Római Katolikus Státusnak, munkásságáért gr. Majláth Gusztáv Károly püspök javaslatára XI. Pius pápa Pro Ecclesia et Pontifice elismerő oklevéllel és emlékéremmel tüntette ki. Deák Ferenc téri házában (ma Győzelem tér 32. szám) rendszeresen vendégül látta a katolikus egyházi elöljárókat, ott működött a fűszer- és csemegeüzlete, majd vaskereskedése. 

A kiállítás anyagát dr. Kálmán Attila, dr. Puskás Attila és Barabás Kisanna állította össze, a kiállított pannókat Papp Benjámin, a Bolyai líceum végzős diákja készítette. A kiállítás október 16-ig látogatható.

A pénteki tartalmas előadások után szombaton a plébániatemplomot és a kriptát a Csiky család vonatkozásában is bemutató (magyar és román nyelvű) egyházművészeti és történelmi sétákat szerveztek. 


Fotó: Horváth Éva