Semmi nem változott az előző kormányzati ciklushoz képest a hatalmi taktikázásban. A szocik ugyanúgy előzékenyen előre engedték a liberálisokat a kormányrúdhoz, ők ráérnek a második félidőben is irányítani, amikor a következő választások kampányaira kell osztogatni. Egy ilyen osztogató parti számláját fogjuk hamarosan törleszteni, és ennek egy nagy nyertese lesz, az aranyos ellenzék, amely emellé egy sós ziccert is kapott a napokban.
Az nagyon jó dolog, hogy minden nyugatbarát, haladó alakulat helyet kapott az új kormányban, hellyel-közzel még a volt technokrata kormányfő szinte észrevehetetlen pártocskája is érintett. De kellett volna arra is figyelni, hogy maradjon valaki még az ellenzéki oldalon is a jófiúkból. Mert nehéz idők következnek, megszorítások várhatók, és ez elégedetlenséget fog szülni. Egyes szakszervezetek már jelét adták a harci kedvüknek, és miután szoci gazdáik kényelmesen árnyékba húzódtak a mandátum eleji forróságban, ne legyen kételyünk afelől, hogy ezek a szakik a kilövési engedélyt is meg fogják kapni a liberális kormányfőre. De ezen túl a politikai hátszél nélküli adófizetői elégedetlenség is az ellenzék népszerűségének használ ilyen helyzetekben. Ez egy hosszútávú ziccer az ellenzéki oldalon gyakorlatilag magára maradt aranycsapatnak.
Egy azonnali pedig a parajdi bányakatasztrófához kötődik, amely a következményei révén még hosszú ideig emberek tízezreinek okoz kálváriát. A tragédia kapcsán kavargó médiahullámokban szinte elsikkadt, hogy az ellenzéki pártok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását indítványozták a katasztrófa kivizsgálására. Ez önmagában nem lett volna egy ördögtől való ötlet, mert igencsak érdekes lenne felderíteni az ügy teljes hátterét, előállítani és felelősségre vonni azokat, akik mulasztottak. Ám mivel a szélsőséges ellenzéktől jött a javaslat, a nyugatbarát többség kézelőből leszavazta azt. Ennél sokkal okosabb ötlet lett volna felállítani a parlamenti vizsgálóbizottságot, és megtartani benne az irányítást. Szó se róla, egy csipetnyi garancia sincs rá, hogy ez a vizsgálóbizottság végére járt volna tisztességesen az ügynek, ennél nagyobb balhékat is úsztak már meg sótlanul ebben a szép hazában. Csak halkan tegyük itt azt is hozzá, hogy a sótársaság vezére még a többszöri miniszteri felszólítás ellenére sem volt kegyes venni a kalapját és távozni. Ha meg is tette volna, és ha ki is derítik valaha a teljes igazságot az ügyben, az elszenvedett kárt az aligha téríti meg, de legalább a bizottság felállításának gesztusa azt sugallta volna a kárvallottaknak és a választóknak, hogy tényleg elő akarják állítani a felelősöket.
Ilyen kormányoldali bakik mellett az aranycsapatnak a látványos kivonulásokon és olcsó hőbörgésen kívül egyebet sem kell tennie, a népszerűségéért megdolgozik a hatalom. A múlt törvényhozási ciklus kétbalkezes kormányzása mellett ez a társaság alig kellett két szalmaszálat keresztbe tegyen, s 2020-24 között megháromszorozta szavazatainak számát. A parlamenti részarányát „csak” megduplázta, mivel a tavaly sokkal nagyobb volt a részvétel a parlamenti választásokon. Ha a trend tart, a rettegőknek ajánlott edzésben maradni.
