2024. május 20., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Magyarországi tapasztalatcserén az RMGE-Maros képviselői 

Az RMGE-Maros mintegy 20 fős csoportja január végén részt vett a budapesti Hungexpón megrendezett AGROmashen, Magyarország legszínvonalasabb mezőgépészeti kiállításán és vásárán. 

Mielőtt a küldöttség megérkezett volna Budapestre, meglátogatta Monorierdőben a Tyuxirodeo farmot, ahol a családi farm vezetője, Nádorné Ottilia mutatta be a több mint 800 tenyészbikából álló gazdaságot. A család két munkatársával együtt 40 hektáron gazdálkodik. Az agrovállalkozás különlegessége, hogy az amerikaihoz hasonló, egyre népszerűbb rodeóversenyeket szerveznek. A vendégeket Szigetcsépen, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum Soós István Borászati Technikum Szigetcsépi Tanüzemében is fogadták. 


Fotó: RMGE-Maros



A kiállítást megelőző napon az RMGE-Maros elnöksége több szakmai találkozón vett részt, ahol arról tárgyaltak, hogy a Marosi Gazda Kft.-n keresztül milyen mezőgazdasági termékeket tudnak majd forgalmazni az erdélyi gazdák számára előnyös áron. A mezőgépészeti kiállításon a RMGE-Maros küldöttségében részt vevő gazdáknak alkalmuk volt megismerkedni, partnerkapcsolatokat kiépíteni csúcstechnológiát forgalmazó cégek képviselőivel. 

A kiállításon jelen volt a marosvásárhelyi APIA Drons Kft. is, amely a mezőgazdaságban is használható drónokat mutatta be, amelyek iránt több magyarországi partner is érdeklődött. Az RMGE-Maros tavaly több drónbemutatót szervezett megyénkben a cég képviselőivel közösen. 

A gazdák az AGROmashExpón részt vettek neves magyarországi szakértők – klimatológus, talajtani szakértő, terménypiaci szakértő – részvételével tartott, a Terragro Kereskedelmi Kft. által szervezett, a klímaváltozás hatásairól a növénytermesztésben témakörben zajlott kerekasztal-beszélgetésen is. 

Fazakas Miklós, az RMGE-Maros elnöke szerint hasznos volt a rendezvényen való részvétel, hiszen mind a szervezet, mind a delegáció tagjai közvetlen kapcsolatot létesítettek magyarországi partnerekkel. Csak úgy lehet teljesítményorientáltan gazdálkodni, ha lépést tartunk a technológia fejlődésével, és alkalmazzuk az újdonságokat – ehhez teremtett lehetőséget az egyesület az érdeklődőknek – mondotta az elnök. 


Környezetvédelmi intézkedések 

Február 28-ig pályázhatnak az érdekeltek a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségeknél (APIA) a 12 évre szóló, esztendőnként folyósítandó támogatásra, amenynyiben vállal- ják, hogy bizonyos parlagon maradt területeket a 8.1-es intézkedéscsomag feltételeinek megfelelően erdősítenek. Ugyanakkor az unió kilátásba helyezte a parlagon hagyott területekért járó pénzügyi kompenzálást is. 

Erdősítés 

A támogatás keretösszege 6,5 millió euró. A pályázatot az APIA honlapján levő M8-as ablakocskán megjelenő elérhetőségre lehet feltölteni. Az APIA szakértőinek segítségével azonosítják azt a saját tulajdonban levő területet, amelyet erdősítenének. Utána az engedéllyel rendelkező erdészeti szakértőknek ki kell dolgozniuk az erdősítési műszaki tervet. A munkálat díját az első átutalásból lehet törleszteni. A tervet a kérvény benyújtása előtt legkevesebb 10 nappal láttamoznia kell az erdészeti őrségnek is. Az első részletből ki lehet fizetni a projekttel kapcsolatos költségeket, míg az elkövetkezendő 12 évben nyújtandó támogatásból fedezhetők a faültetvény gondozásának költségei, illetve a veszteség (amennyiben nem mezőgazdálkodásra szánják a területet). A pályázati feltételek szerint állami, társulási, közbirtokossági és magántulajdonban levő, mezőgazdasági és nem mezőgazdasági jellegű területeket lehet erdősíteni. Egy pályázó legtöbb 7 millió euró támogatást kaphat az elkötelezettség ideje alatt. 

Parlagosítás 

Az EB kilátásba helyezte, hogy a 2023–2027-es pénzügyi ciklusban pénztámogatásban részesíti azokat a gazdákat, akik mezőgazdálkodásra szánt területük 4%-át parlagon hagyják. Ezzel az unió elsősorban a vetésforgót ösztönzi, ugyanakkor a parlagon maradt területek hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A szóban forgó területet erdősíthetik, illetve olyan fákkal ültethetik be, amelyek virágzáskor a méheknek szolgáltatnak begyűjtési területet. A tervek szerint a gazdák területalapú támogatást kapnak, de a parlagon hagyott területekre sokkal kevesebb pénz jár, ezért keresik a megoldást, hogy az unió által előirányzott, szándékosan parlagon hagyott területek miként hasznosíthatók. A támogatást a kidolgozás alatt álló országos mezőgazdasági stratégia is tartalmazza, amelyet ha jóváhagy az EB, erre pénzügyi keretet is biztosíthat az unió. A pályázati feltételeket ezután dolgozzák ki, és hirdetik meg. 


Fametszés-bemutató 

Február 10-én, csütörtökön az RMGE–Maros szervezet és a Holland Alma Kft. gyümölcsfaiskola fametszés-bemutatót tart. 10 órától a marosvásárhelyi Studium HUB Bolyai téri székházában Babicz Szabolcs, a Holland Alma Kft. szaktanácsadója az alma- és szilvafajta-innováció legújabb eredményeiről, a gyümölcsültetvények metszésének élettani alapjairól, illetve a metszési technikákról tart elméleti előadást, a gyakorlati bemutató Toldalagon, az Olting Kft. gyümölcsösében lesz. 


Ötödik Petry kolbásztöltő fesztivál

Az idén, a járványhelyzet miatt, szerényebb részvétellel, de újra megszervezik a már hagyományossá vált Petry kolbásztöltő fesztivált a kelementelki egykori Simén-kúria udvarán (Petry Wine Estate). A rendezvény február 12-én, szombaton 9 órakor kezdődik, és várhatóan 17 óráig tart.  A szervezők tájékoztatása szerint jelenleg – az előző évektől eltérően – mindössze nyolc csapat nevezett be. Mint ismeretes, a legalább öt főből álló csapatoknak a helyszínen a saját ízesítésükkel kell a Petry cég által biztosított alapanyagból kolbászt készíteniük, majd ezt közszemlére tenniük. A szakemberekből álló zsűri választja majd ki a legkülönlegesebb ízű kolbászt, és a kóstolás után döntenek a résztvevők helyezéséről is. A rendezvény célja elsősorban a hagyományőrzés, hiszen nemcsak az esemény, hanem az évszázadok óta készített erdélyi kolbász íze is sajátosság, ezt szeretnék népszerűsíteni a szervezők. Nem utolsósorban jó hangulatú csapatépítő alkalom is. A helyszínen zenét és mindent, „mi szem, szájnak ingere” biztosítanak a szervezők. Mint ismeretes, a szabályok szerint a kolbászt helyben kell elkészíteni, előre meghatározott időre, hagyományos eszközökkel. A szakmai zsűri nem csak az ízét, fűszerezését veszi figyelembe, hanem az asztal összképét, a csapat munkáját és a játékokon nyújtott teljesítményét, illetve a képviselt cég megjelenését is értékeli. 

Hétfőtől lehet pályázni a paradicsom- és fokhagymatermesztés támogatására 

Február 7-étől, hétfőtől lehet pályázni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett, paradicsom- és fokhagymatermesztésre szánt finanszírozásra. A kérvényt a mezőgazdasági igazgatósághoz kell benyújtani. Paradicsomra egy mezőgazdasági évben hektáronként legtöbb 4000, míg fokhagymára 3000 euró támogatást kaphatnak a gazdák, amennyiben azt zárt térben (üvegházakban vagy fóliasátrakban) termesztik. 
Emlékeztetőül, az országos költségvetésből elkülönített támogatás idei keretösszege 225 millió lej, amelyre mind a tavaszi, mind az őszi ciklusban lehet pályázni azoknak, akik üvegházban vagy fóliasátorban termesztik a zöldséget. Egy-egy gazda 4000-4000 euró támogatást kap, amennyiben az első szakaszban, március 1. és június 10-e, valamint a második ciklusban, október 15-e és december 9-e között értékesíti a termést. Ehhez 1000 négyzetméteren 3000 kg paradicsomot kell termesztenie. A támogatást igényelhetik a második ciklusban a paprikát, paradicsompaprikát, uborkát, paszulyt, spenótot és zöldhagymát termesztők is. Gazdánként 1000 euróra pályázhatnak, amennyiben az említett zöldségeket október 15-e és december 9-e között értékesítik, 1000 négyzetméteren 4000 kg paprikát, 2000 kg paradicsompaprikát, 1500 kg paszulyt, 1000 kg salátát, illetve 10.000 darab zöldhagymát vagy 100.000 darab hagymapalántát termesztenek. 
A fokhagymatermesztésre szánt finanszírozás keretösszege 22,2 millió lej, a hektáronkénti 3000 eurós támogatást abban az esetben kaphatják meg a gazdák, ha június 1. és december 21-e között legalább 10 négyzetméteren 3 kg fokhagymát termesztenek. 
A gazdáknak a 145/2014-es törvény értelmében 2022. december 31-ig láttamozott termelői engedéllyel, továbbá magánvállalkozói engedéllyel (egyéni vállalkozó, engedélyezett magánszemély, családi vállalkozás stb.) kell rendelkezniük. 
A pályázatot továbbra is a mezőgazdasági igazgatóságok kezelik, így a szakhatóságokhoz kell benyújtani a támogatásra a kérvényeket. Az első ciklusban termesztett zöldségekért február 7-e és március elseje között, a második ciklusra július 25-e és augusztus 31-e között nyújthatók be a kérvények. Ezek beiktatása után az igazgatóság és a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) kirendeltségének alkalmazottaiból álló közös bizottságok a helyszínen ellenőrzik a pályázatban megjelölt területeket, utána a megyei növényegészségügyi hatóság megvizsgálja, hogy milyen növényvédő szereket használnak a gazdák. A termés betakarítása előtt az igazgatóságok szakreferensei újabb ellenőrzést tartanak, hogy megállapítsák, sikerült-e elérni a megfelelő terméshozamot, majd ha a pályázó teljesítette a feltételeket, átutalják a támogatás összegét a gazdák bankszámlájára. 

Keresik a megoldást a műtrágyahiány pótlására 

A tavalyi év végén kirobbant energiaválság miatt több európai országban leállt a műtrágyagyártás. Mint ismeretes, a marosvásárhelyi Azomureş is leállította a termelést. Harri Kiiski, a gyár vezérigazgatója tárgyalásokat folytatott a mezőgazdasági minisztériumban, hogy találjanak megoldást arra, hogy támogassák a műtrágyavásárlást. 
Adrian Chesnoiu miniszter a sajtónak azt nyilatkozta, hogy már a tárgyalások előtt összeállították a 2022-es költségvetést, amiben nem biztosítottak jogi alapot a támogatásra, így nem tudnak pénzt különíteni el erre. Az energiaárak megnövekedése azonban nemcsak a műtrágyavásárlást nehezítette meg, hanem a sertés-, és a szárnyashús is megdrágult, hiszen a nagy farmok fűtése nagyon sokba kerül, emiatt számos tenyésztő csődbe mehet. Tavaly decemberben Brüsszelben találkozott az EU-tagállamok mezőgazdasági minisztereivel, ahol felvetette annak a lehetőségét, hogy az unió találjon megoldást erre, hiszen minden tagállamot érintett az energiaválság, de egyelőre ott sem tudnak erre pénzt elkülöníteni. Február 21-én Brüsszelben lesz az Agrifish halászati konferencia, ahol újra alkalom lesz tárgyalni az uniós döntéshozókkal. Ez nem zárja ki azt, hogy nem lesz hazai megoldás, azonban egy újabb támogatási vonal megnyitása az uniós szabályozástól is függ, ezért is nehéz meghozni a megfelelő döntést. 
A szaktárcavezető létrehozott egy munkacsoportot a minisztériumban, amely keresi a hosszú távú, életképes megoldást. Szándékukban áll összehívni egy minisztériumközi bizottságot, hogy lehetővé tegyék a kedvező műtrágya-behozatalt, hiszen az Azomureş kombinát az országos igény jelentős részét lefedte, amit a tavaszi mezőgazdasági kampányban pótolni kell, biztosítani kell a romániai gazdáknak a szükséges mennyiséget. 
Ovidiu Maior, az Azomureş szóvivője tegnap lapunknak azt nyilatkozta, hogy az Azomureş vezetőtanácsa még nem tárgyalt a gyár újraindításáról, és nem tudnak arról, hogy a szaktárca megoldást talált volna a gazdák támogatására. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató