2019. szeptember 24., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A mezőpaniti Sikó Csaba azon fiatalok közé tartozik,

akik a szülőföldön maradást és az itthoni boldogulást választották. Olyan vállalkozásba fogott, ami még nem olyan elterjedt a Székely Mezőségen, mint például a Nyárádmentén. Kertészkedik, virágot termeszt. Mezőpanitban rajta kívül ketten, a községben Csittszentivánon és Mezőbergenyében is csak páran foglalkoznak virággal. Az egyik fóliasátrat a falu központjában bérelt telken állította fel, innen kerülnek piacra a szebbnél szebb virágok. Itt beszélgettünk vele. 

Sikó Csaba
Fotó: Nagy Tibor


– Hogy született az ötlet, hogy kertészkedéssel foglalkozzon? – kérdeztük. Elmondta, hogy egy kereskedelmi vállalatnál dolgozott, ott volt egy kollégája, aki kertészkedett. Ő biztatta és késztette arra, hogy vágjon bele, kezdjen el virágot termeszteni. 

2014-ben fogott neki, akkor építette fel a fóliasátrat, egyedül. A sátor 26 méter hosszú, 8 méter széles és 3 méter magas. A saját kezűleg készített fóliasátor öt-hatezer lejbe került. Ha céggel csináltatták volna, öt-hatezer euróba került volna. A fóliasátrat télen „megduplázták”, a nagy sátorba egy kisebbet építettek, a hideg miatt, hogy ne kelljen olyan nagy helyet fűteni, amihez fát és fűrészport használnak. 

– 2015 végén társultunk egy barátommal, és építettünk még egy fóliasátrat a polgármesteri hivatal közelében, ami háromszor ekkora. Télen csak olyan növényeket neveltünk, amelyeknek nincs szükségük nagy melegre, elegendő számukra a 6-8 C-fok is. Ilyen virágok a százszorszép, vagyis a boglárka, a primula, a kankalin és a jácint. Idén körülbelül ezer jácintunk és kankalinunk, 2500 boglárkánk volt – mondta Sikó Csaba. 

Idén jó piaca volt a virágnak, többnyire a marosvásárhelyi főtéri virágkiállításon értékesítették. Szinte mind eladták, a százszorszépből maradt néhány cserép – amit a fóliasátorban láthattunk –, de ezt is eladják húsvét környékén. 

Amikor nagyobb munka adódik, például ültetések idején, akkor a két fiatalembert szüleik, testvéreik segítik a munkában. 

– Állítom, megéri kertészkedéssel foglalkozni, a befektetett munka megtérül. Profit is van, meg lehet élni belőle – mondta. 

A fóliasátorban szépen sorakoznak a begónia-, a szekfű-, a szálvia-, a verbéna-, a napranyíló-, az impatiens- (pistike-) palántákkal frissen beültetett cserepek. A ládákban tátingó-, rózsa-, különféle begónia- és levendulatövek vannak. Ez utóbbi iránt még pár évig nagy lesz a kereslet, hiszen nagyon divatos, s amíg a kertek meg nem telnek, a virágkertészeknél elkel majd a levendula. A kertész szerint nagyon igénytelen, a hideget is elég jól bíró növény, amelyet kötelező módon ki kell ültetni a cserépből, mert nem marad meg benne. 

A kertész azt is elárulta, hogy a növények ápolásához szükséges vegyszereket, tápokat Szatmárnémetiből vásárolja, az Agro Pataki cégtől. Vegyszerezés nélkül nem lehet növényt termeszteni, mert betegségeknek vannak kitéve, bármilyen fertőzést elkaphatnak. A rovarölő szerre is feltétlen szükség van, mert ha a virágot megtámadják a levéltetvek, a növény nem fejlődik tovább, mindent elszívnak belőle. Veszélyt jelent még a ragya vagy a fehérrozsda. A földet beöntözéssel fertőtlenítik, mert ezzel megelőzik a betegségeket. 

A palántákat ládaszámra vásárolja a Blondytól, mindenik ládában 225 palánta van. Ezeket ültetik ki. A tölcsérjázmint is „félkész” állapotban vásárolják, felakasztós kaspókba ültetik. A héten érkeznek a muskátli – álló-, folyó-, félfolyó – palánták. 

A fiatal kertész azt is elmondta, hogy tavaly sikeresen pályázott a Pro Economica Alapítványnál öntözőrendszer kiépítésére, ami hétezer cserepes növény öntözésére alkalmas. Értéke 14 ezer lej volt. Ez teljes felszerelés, a szivattyútól elkezdve a tápszeradagolóig, a vízszűrőtől a csapokig minden szükséges elemet tartalmaz. Az új rendszer nagymértékben segít abban, hogy a napi pár órás kézi öntözéstől mentesítse a kertészt. 

Ebből lesz a szálvia