2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

(CCCLXXVIII.)

Igen, tartoztok Istennek, én húgim, madarak. És tartozzatok mindenkoron utet dicsérni a szabadságért, kit vallotok mindenütt röpülést, kettős ruháért avagy hármazotért, Noénak bárkájában Istentul timagatoknak megtartásért, égnek életi nektek adásáért. Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent – Szent Ferenc prédikál a madaraknak. E prédikáció az 1430-ban íródott Jókai-kódexben olvasható. – Ez bódogságos atyának beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokot, kinyújtani nyakokot, és tisztesen fejeket lehajták földiglen.

Októberi napnyugta


Október 4. 1991 óta az állatok világnapja.

Firenzében, egy 1931-ben tartott környezetvédelmi konferencián merült fel először az állatok világnapjának gondolata. Az október 4. pedig azért lett a kiválasztott nap, mert ez Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Tisztelgés a szent előtt, aki már a XIII. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként s barátként gazdagítják mindennapjainkat.

Október 4. a Gergely-naptár emléknapja is. 1582-ben október 4. után 15-étől folytatták a napok számolását.

No de még szinte nyár van így, október első hetében. Különösen az idén sokáig tartja magát a meleg, s a vénasszonyok nyarát is távolabbra tolja.

Október 5-én, 1825-ben született Xántus János, a jeles XIX. századi utazó, etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője. Családnevét görög őseitől kapta, akik a XV. században vándoroltak be Erdélybe. A szabadságharc kitörésekor honvédnek állt. Több ütközetben vitézül harcolt, többek közt a pákozdi csatában is. 1849 februárjában az osztrákok Érsekújvárnál elfogták, hadifogolytáborba került. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan többszöri próbálkozás után sikerült megszöknie. Sok viszontagság után Németországon keresztül 1850-ben Angliába menekült, majd 1852-ben az Egyesült Államokba. Az Amerikából hazaküldött beszámolók s múzeumi anyagok alapján Xántus János munkásságát egyre nagyobb elismerés övezte. A Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjai sorába választotta. 1861 novemberében hazajött. Akadémiai székfoglaló előadását Adatok a tenger természettani földiratához  címmel 1862. január 27-én tartotta meg. Ugyanazon évnek nyarán visszautazott Amerikába, hogy 1864 júliusában ismét hazajöjjön, immár végérvényesen. Erdélyi körutat tett, s ez alkalommal vett részt szeptember 2-án a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Marosvásárhelyen tartott X. nagygyűlésén, ahol indítványozta egy természetrajzi könyvtár felállítását. Indítványát elfogadták. Így jött létre a Természettudományi Múzeum Állattárának Könyvtára, amelyet 12 évig vezetett.

Az állatkert ügyét a Természettudományi Társulat már az 1862-es közgyűlésén tárgyalta. Itt alakult meg az alapítást előkészítő bizottság, amelynek vezetőjéül Xántus Jánost választották. Bár ekkor az Egyesült Államok konzuljaként még Mexikóban tartózkodott,  itthonról Rómer Flóris – művészettörténész, festőművész, a magyar régészet atyja – értesítette, hogy megválasztották a pesti állatkertet szervező bizottság elnökének. 1864-ben, végleges visszatérése után ő készítette el az állatkert tervét. 1865. március 5-én jelölték ki az állatkert helyét a Városliget északnyugati oldalán, a vasút mellett. Az igazgatói állás betöltésére 1865-ben pályázatot hirdettek. Erre a feladatra Xántus Jánost tartották a legalkalmasabbnak. Ő azonban amiatt, hogy az 1848-as szabadságharcban huszár főhadnagy volt,  meg sem próbált részt venni a pályázaton. Nem is jelentkezett más a pályázatra, csak néhány külhoni szakember. Végül dr. Leopold Fitzingert, a Bécsben dolgozó müncheni állatbúvárt nevezték ki igazgatónak. A közvélemény azonban nem szívesen látta az állatkert élén. Fitzinger még az állatkert megnyitása előtt lemondott, s Xántus lett az igazgató. Így történhetett, hogy 1866. augusztus 9-én Xántus ünnepélyes keretek között megnyitotta Magyarország első állatkertjét. A látogatók ekkor mintegy ötszáz különféle állatot szemlélhettek meg a kert tizenegy nagyobb s számos kisebb állatházában, illetve a parkban kialakított elkerített területeken. A nyitásra Ferenc József királyi ajándékként küldetett a schönbrunni állatkertből 34 különböző állatfajt. Erzsébet királyné is megkülönböztetett figyelemmel kísérte az állatkert létrejöttét, s egy zsiráfot adományozott. Néhány érdekes állat, amelyet Xántus Amerikában szerzett, sajnos nem érkezett meg Pestre. Ezeket az állatokat ugyanis hajóval hozták át Európába, majd a hamburgi városi állatkertbe kerültek. A tervek szerint csak néhány hónapig időztek volna a német kikötőváros állatkertjében, de a porosz-osztrák háború miatt végleg ott is maradtak.

Októberi glória


Xántus közben újabb gyűjtőútra indult Kelet-Ázsiába, s onnan 1870 végén gazdag gyűjteménnyel tért haza. 1871 tavaszán nyílt meg a Nemzeti Múzeum természeti tárának egyik termében, 12 hatalmas üveges szekrényben elhelyezve az általa hazahozott teljes kelet-ázsiai néprajzi gyűjtemény. A kiállítás lendületet adott a magyarországi néprajztudománynak, s ezzel az anyaggal a mai Néprajzi Múzeum alapját rakta le. Önálló néprajzi múzeum megalakításán munkálkodott, mely élete alkonyán valósult meg.

1873-ban rendezték meg a Bécsi Világkiállítást, amelyen Magyarország önállóan vett részt. Döntés született, hogy hazánk egyebek mellett néprajzi anyaggal is szerepeljen. Xántus Jánost bízták meg a kiállításra küldendő háziipari tárgyak gyűjtésével. Régi barátjával és szakmai segítőtársával, Rómer Flórissal, az egész ország területét bejárva, mintegy 2500 népművészeti és kézműipari tárgyat gyűjtöttek össze, ez volt az első magyar néprajzi gyűjtemény. 1872-ben a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé (1893-ban igazgatójává) nevezték ki. Még 20 éven át tevékenyen munkálkodott a tudományos intézetekben, amelyeknek tagja volt. Elnöke volt a Néprajzi Társaságnak, alelnöke a Földrajzi Társaságnak, és számos más hazai és külföldi tudományos testületnek. De az állatkert mindvégig kedvence maradt.

60 éve, 1959. október 7-én, a Luna-3 először közvetített képeket a Hold túlsó oldaláról. A 29 igen kis felbontású homályos felvétel 63500 km-ről készült. Mára már sokkal jobban ismerjük a Hold szabad szemmel láthatatlan oldalát (is).

Ugyanakkor minél távolabb kerülünk időben valamely eseménytől, annál tisztábban rajzolódik az ki lelki szemeink előtt.

Ennek tudatában, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2019-ben, 170 évvel Arad után