Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-10-08 15:00:00
A mesterséges intelligenciáról a ChatGPT rohamos elterjedése után kezdtek el beszélni az emberek. Miközben egyrészt megvan az a réteg, amelyik retteg attól, hogy a technológia el fogja venni a munkáját, másrészt létezik az a tábor is, amelyik azt állítja, hogy az AI fogja elhozni az emberiség új aranykorát. Eközben viszont kevesen tudják, hogy mesterséges intelligenciával már a 90-es években is lehetett találkozni.
A technológia egészen a 2010-es évek elejéig egységesen fejlődött, ebben az időszakban az AI egy szabálykövető rendszer volt, mondta a DeepDive-on adott interjújában Csegzi Gergely mesterséges intelligenciával foglalkozó szakember, az Oxford Egyetem alumnusa, aki azt is hozzátette, hogy 2014-ben következett be egy áttörés, amikor is egy előrelépésnek köszönhetően az algoritmus meg tudta mondani, hogy mi van egy adott képen. Ezt követően 2018-2019-ben kezdték el ezt a technológiát használni a szövegek esetében is. A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy egy mondatból kihagytak egy szót, és azt találtatták ki az algoritmussal, így edzették a modelleket, mondta a szakember, rámutatva, hogy ennek a legjobb eredménye a ChatGPT, amely már több mint egy szabálykövető rendszer.
Csegzi Gergely
Fotó: Metz Balázs
Három évvel ezelőtt, 2022-ben még rengeteg hibát követett el az algoritmus. Azóta viszont még több erőforrást használtak az edzésére, emellett a megbízhatóságát is növelték a modelleknek. Mostanra a legtöbb kérdésre megbízhatóan tudnak válaszolni nagy modellek, de még mindig nem zárható ki a tévedés, mondta Csegzi Gergely. A szakember ezt követően példázta: hogyha a modell azt látta egy jogi esetben, hogy nevekre hivatkoznak, akkor ő is hivatkozni akar, viszont ha nincs olyan eset, amelyre hivatkozhat, lehet, hogy kitalál egyet, mivel a teljes hálózati tudását próbálja hasznosítani.
A mesterséges intelligenciával együtt viszont beszélni kell a deepfake-ről is, ami például azt a jelenséget is fedi, amikor egy ember szájába olyan mondatokat adunk, amelyeket az illető soha nem mondott. Ahogy fejlődik a technológia, egyre nehezebb lesz kiszűrni a valós tartalmakat, valamint technológiai megoldást is nehéz lesz találni az információhamisítás kiküszöbölésére. Vannak olyan modellek, amelyek egy vízjelet tesznek arra a tartalomra, amit ők generáltak, viszont ezt könnyű eltüntetni. A nagy modellek tulajdonosai ki tudnák szűrni a deepfake tartalmak többségét, de nem mindent, fogalmazott a szakember, kiemelve, hogy a forrásból nem lehet teljesen megoldani a problémát. Ez pedig azt jelenti, hogy már soha nem fogunk egy olyan világba visszatérni, ahol egy adott tartalomról biztosan meg tudjuk állapítani, hogy az valós-e. Ebből kifolyólag értékelődhet fel ismét a minőségi újságírás, mondta az Oxford Egyetem alumnusa.
Napjainkban nagyon sokan a közösségi médiából tájékozódnak, és az álhírek, deepfake tartalmak áldozatául esnek. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy az információ ingyen van, és még sokan nem jöttek rá, hogy mekkora időpocsékolás kattintásvadász, hamis tartalmakat fogyasztani, húzta alá Csegzi Gergely, aki reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az emberek vissza fognak térni a megbízható, minőségi információkhoz. Ez irányba már egy lépés, hogy a nagy nyelvi modellek üzemeltetői egyre gyakrabban kötnek szerződést a médiaintézményekkel, hogy a modelljeiket jó minőségű tartalmak alapján tanítsák.
A mesterséges intelligencia fejlődése szó szerint a szemünk előtt történik, a ChatGPT például a történelemben az egyik legrövidebb idő alatt felfutó alkalmazás, amelynek több százmillió felhasználója van. Ha mostantól nem fejlődne tovább a technológia, akkor is még évekbe telne, mire a különböző iparágak beépítenék a jelenlegi szintet a munkafolyamataikba, hiszen az AI nemcsak annyiból áll, hogy felteszünk neki egy kérdést, és ő válaszol, mondta Csegzi Gergely, aki viszont úgy vélekedett, hogy a közeljövőben nem számíthatunk olyan technológiai fejlődésre, mint amilyennek szemtanúi lehettünk az elmúlt években.