A keresztény rabbiról

(Folytatás január 9-i lapszámunkból)

„D. a J. Kr.!

Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr. Kegyelmes Uram!

A püspöki papnevelő intézet összes bölcsésznövendékeinek % alatt tiszteletteljes ide csatolt kérést, a gymn. igazgatóság által rájuk rótt 5 frt illeték elengedése tárgyában, bátor vagyok ezennel Nagyméltóságod elé terjeszteni a következő alázatos észrevételeim kíséretében:

1. or. Nem tartom jogtalannak, sem a méltányossággal ellenkezőnek az igazgatóság követelését, ha megfontolom, hogy a kérelmező növendékek a világi ifjúsághoz mérve mily sokféle anyagi segedelem és előnyben részesülnek. Én figyelmeztettem is őket e kedvező körülményre; de ezek már megszokták az ingyenes tanulást és teljes ellátást, és annak dacára, hogy évente bizonyára 30% vagy kiküldés, vagy önkéntes kilépes folytán nem marad az intézetben, indignálódva mentegy követelni látszanak e csekély tehernek az elengedését. –

2. or. Igaz az is, hogy e növendékek nagyobbrészt igen szegény szülők gyermekei, a jelenlegi közéleti viszonyok mellett alig várhatnak s alig is kapnak évenként valami segélyt hazulról.

3-or. Igaz az is, hogy az ily rendelkezések ideje nem az iskolai év közepe, hanem csakis a kezdete; hogy az ifjak kellő időben s már előre gondolkodhassanak az illeték beszerzéséről.

Ezen alázatos véleményem nyilvánítása után az ügy eldöntését Excellenciád legbölcsebb ítéletére bízva, kiváló fiúi hódolattal vagyok Nagyméltóságodnak, 

Károlyfehérvárt, 1896. márcz 19-én.

Kovács  kanonok rektor úrnak Helyben 

A helybeli főgymnázium VII és VIII-ik osztályos papnövendékeinek folyó hó 18-ról bemutatott kérelmükre válasz képen szíveskedjék értésükre adni, hogy mivel a tandíj szabályzat értelmében a kirótt 5 frt évi beíratási díj hordozása alól egy középiskolai tanuló sem menthető fel; kérésüket nem teljesíthetem sőt már most figyelmeztesse folyamodókat, hogy a jövő tanévtől kezdően a gymnáziumi papnövendékekre a tandíj szabályzatot egész terjedelmében kiterjesztem, minek következtében a beíratási és egyéb illetékeken kívül a szabályzat értelmében a tandíjat is kötelesek lesznek sajátjukból hordozni.

Egyébiránt jóakaró főpásztora 

Kfehérvárt, 1896. márc. 21

D. a J. Kr!

Méltóságos és Főtisztelendő Gróf Püspök úr!5

Antalffy Endre a II. évi theológussal az „Alapvető hittan” elsőfélévi részéből a magánvizsgálatot mai napon megtartván, van szerencsém az eredményt feltüntető jegyzőkönyvet f. alatt idecsatolván tisztelet teljesen bemutatni.

Méltóságodnak Károlyfehérvárt, 1898. június 2-án

engedelmes szolgája:

Kovács Simon kanonok, rektor.

Főtisztelendő Kovács Simon kanonok rektor úrnak

Helyben

Az Antalffy Endre II éves theologussal az alapvető hittan első félévi részéből folyó hó 2-án megtartott magán vizsgálatról felvett és bemutatott jegyzőkönyv tartalmát tudomásul veszem. Egyébiránt, Károlyfehérvár, 1898. június 4. jóakaró főpásztora

Méltóságos Gróf Püspök Úr!

Kegyelmes Atyám!

Minthogy a bal kezem fején támadt sebhelyek még máig sem múltak el annyira, hogy elöljáróim legalább némi reményt nyújthassanak arra nézve, hogy a papi pályára nem vagyok irreguláris; továbbá megfontolván azt a körülményt, hogy teljes meggyógyulásom reményében már két évet töltöttem el a teológián, s többet jövőmre való tekintetből már egyáltalában nem kockáztathatok – 

Legnagyobb alázattal kérem Méltóságodtól az intézetből való kegyes elbocsáttatásomat s, egyszer s mind –mivel a tanári pályára határozott kedvet és tehetséget érzek magamban – azzal a kéréssel is vagyok bátor Méltóságod jóságos atyai szívéhez folyamodni kegyeskedjék nekem tanulmányaimnak a kolozsvári tudományegyetemen való folytathatása végett egy csekély alapítványt juttatni.

Részemről ígérem, hogy szorgalmas jó tanuló leszek s kérni fogom a jó Istent, hogy majd egyetemi tanulmányaim bevégzése után vezéreljen vissza a papnevelő-intézetbe, mert egyedüli vágyam, hogy pap lehessek.

Kérésemet ismételve maradtam

Gyulafehérvárt, 1898. szeptember 6-án

Méltóságos Gróf Püspök Urnak kézcsókoló fia

Antalffy Endre III. éves teológus.

Méltóságos és Főtisztelendő Gróf, Püspök Úr!

A papnevelő intézet (főtisztelendő) Igazgatóságának Helyben

Antalffy Endre III. éves teológust kézbaja miatt saját kérésére a papnevelő intézetből ezennel elbocsátom.

Szíveskedjék a főtisztelendő Igazgatóság erről említett ifjút értesíteni és őt felhívni, hogy alapítványért a kellő okiratok (keresztlevél, szegénységi-igazolás és orvosi bizonyítvány) csatolása mellett külön folyamodjék.

Kfehérvárt, 1898. szeptber 7.

(aláírás, kiolvashatatlan)

Érdekes, hogy 1898. szeptember 7-én Antalffy Endrét bőrtébécéje miatt a teológiáról elbocsátják, ennek ellenére szeptember 10-én még leteheti a pótvizsgáját az újszövetségi Szentírástanból. Gondolom, azért engedélyezték Antalffy Endrének ezt az elmaradt vizsgájának letételét, hogy lezárják a harmadéves tanévet. (Gondolván arra, hogy kigyógyulása estén a IV. évtől folytathassa a teológiát.)

„Antalffy Endre III-ad éves hittanhallgató papnövendék az újszövetségi Szentírástan II-ik részéből, úgyszintén a II. év anyagát képező Bölcsészet első félévi részéből, melyből rendes vizsgát betegsége miatt nem tehetett a pótvizsgálatot kiállván, az erről szóló jegyzőkönyveket van szerencsém % % alatt Méltóságod magas színe elé juttatni.

Egyébiránt főpásztori kezeit alázattal csókolva, alattvalói hódolattal öröklök

Méltóságodnak

Kfehérvárott, 1898. szept. 10. alázatos szolgája

Újfalusi József int. kormányzó.

Jegyzőkönyv

Felvétetett a károlyfehérvári püspöki papnevelő intézetben Antalffy Endre hittanhallgatónak 1898. szeptember 8-án a II. év anyagát képező bölcsészet elsőfélévi részéből tett pótvizsgájáról.

Jelen vannak: Dr. Ujfalusi József kanonok rektor, mint elnök; Dr. Kórody Péter teológiai tanár, Dr. Vass Albert szaktanár.

A vizsgálat dél után ½ 5 –5 óráig tartott.

Feladott kérdések: A Metaphysika fogalma. A való és létező. Lehetséges, létező, szükségképi lény; a lény kategória. Állag és járulék. Az ok és fajai. A célok és idevonatkozó irányelvek.

A felelet végeredménye: Primae classis

K.m. f Vass Albert szaktanár

Dr. Ujfalussi József int. igazgató”

Hát ezek azok a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Érseki és Főkáptalani Levéltár okiratai, melyek Antalffy Endrére vonatkoznak. Néhány magyarázatot szeretnék hozzáfűzni. Antalffy Endrét tanulmányai alatt végigkísérte ritka betegsége. Nagy szerencséjére elnyert egy tanulmányi ösztöndíjat Egyiptomba, az Azhar mecsetbe (amely akkor az iszlám legfelsőbb egyeteme volt, pontos megnevezése Medresetu’l giamiatu’l Azhar (A virágok egyeteme). És ott Egyiptomban a forró levegő és forró homok kigyógyította a bőrtébécéjét. Így attól végérvényesen megszabadult, de időközben rabul ejtette az orientalisztika. Minden erejével és energiájával a keleti nyelvek tanulása és kutatása felé fordult. Így nem tért vissza a papi pályára, sőt véleményem szerint el is veszíthette a katolikus hitét. Ezt azért merem ilyen kategorikusan kijelenteni, mert egyházi szertartás nélkül temették el 1958 februárjában.

Később Antalffy a Jeruzsálemi Egyetemre is nyert kutatói ösztöndíjat, és olyan nagy szakértelemmel kutatta a héber és arab vallási iratokat, hogy ráragasztották a keresztény rabbi megtisztelő címet. Ha elolvassuk Jézus a zsidó irodalomban  című tanulmányát, akkor be kell látnunk, hogy egyszerre jártas volt a Talmudban és a Szentírásban (Bibliában) is.

Következtetésként elmondhatjuk, hogy Antalffy Endre életéről és munkásságáról ideje egy méltó és átfogó monográfia megjelentetése, szerény írásommal is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az olvasóközönség jobban megismerje.