2021. március 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Négy alkotó, három generáció

E címmel nyílt érdekes és hiánypótló tárlat a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János termében. 

A Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület keretében létrejött festészeti kiállításon az érdeklődők három generációt képviselő négy alkotó – Karácsony János, Karácsony László, ifj. Karácsony László és Karácsony Ernő – alkotásait tekinthetik meg Karácsony-Erdei Etel és Tamás György műgyűjtő gyűjteményeiből. 

A vasárnap déli, jó hangulatú tárlatnyitón telt házas közönség tette tiszteletét, a résztvevőket házigazdaként Nagy László lelkész köszöntötte – mint mondta, nagyon örvend annak, hogy az idei év első tárlata nem akármilyen kiállítás, hanem egy család hagyatékából összeállított anyag –, majd Kálmán Attila történész szólt röviden. – A MÖMKE nagyon sokat tesz azért, hogy az erdélyi örmény származású magyar kultúremberek munkáját a nagyközönség elé tárja. Ezen a tárlaton is örmény származású festőművészek munkásságát ismerhetik meg az érdeklődők. Köszönöm dr. Nagy Attilának, hogy vállalta az esemény lebonyolítását, a tulajdonosoknak, hogy megosztják velünk gyűjteményük darabjait, és az unitárius egyháznak, hogy ismét befogadott minket – mondta Kálmán Attila, majd Tamás György műgyűjtő beszélt részletesen az alkotókról, munkásságukról, életművükről.

– Az itt bemutatott festők közös vonása, hogy örmény származásúak, rokonságban állnak egymással, és szülőföldjük iránti szeretetük tiszteletet parancsol számunkra. A festők bemutatását kronológiai sorrendben kezdem.

Karácsony János 1899. július 27-én született Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi örmény családnak voltak Gyergyóban és Szamosújváron szegényebb és módosabb rokonai, akik tartották egymással a kapcsolatot. Az ő családja sajnos nem állt anyagilag jól, az apának hét testvére volt, ez az állapot egész művészi pályafutását végigköveti. Gimnáziumi éveit Szamosújváron tölti. Egész fiatalon mozgósítják, a háború végén olasz fogságba kerül. Onnan hazakerülve a megélhetés gondjai szakadnak rá, sokáig csak álom és ábránd marad a festői pálya. 10 évig erdőkitermelésben dolgozik, majd fűrészgyári alkalmazott. 1931-re gyűl össze annyi pénze, hogy beiratkozzék a nagybányai festőiskolába, ahol Thorma János és Mikola András korrepetálja. Nagyon jól egyezik Ziffer Sándorral, akit ezek után példaképének tart, és hozzá jár korrepetálásra több művésztársával – Agricola Lidia, Katz Márton, Pittner Olivér – együtt. Festészetére kihat a modernség új szele, amit egy gyűjteményes kiállításon lát Mattis Teutsch János, Perlott Csaba Vilmos és Kmetty János festményein. Amint teheti, Gyergyóból vissza-visszatér Nagybányára, mélyül a tanár–diák kapcsolata Zifferrel, aki otthonában fogadja, korrigálja, tanácsokkal látja el. Gyergyóban első kiállítását 50 munkából rendezi a Bogdán István-féle ház üzlethelyiségében. Tájképeket, kompozíciós témájú festményeket, továbbá szén- és tusrajzokat mutat be. Barátságot ápol Zsögödi Nagy Imrével, Szervátiusz Jenővel, akivel később közös kiállításuk is lesz. A székelységből érkezett festővel nem csak nagybányai tárlatokon számolnak, ígéretes tehetségként beválasztják a Barabás Miklós Céhbe. Tárlatokon vesz részt Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Szászrégenben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában stb. A festő nagybányai korszakát zárja le második világháborús behívója: a Gyimesekben teljesít szolgálatot, ahol a Kárpátok szép tájait festi. A frontszolgálat után elfogadja a felkínált tanári állást Gyergyószentmiklóson, művészi pályája ettől kezdve eseménytelenné válik. Feleségül veszi Szenkovits Máriát. Visszavonultsága elszigeteléssel párosul. Az 1960-as évektől akvarelltechnikát használ, a gyergyói tájat festi. A helyi múzeummal és Tarisznyás Mártonnal való kapcsolata révén, nagyvonalú gesztussal, halála előtt pár évvel 40 festményét ajándékozza városa közgyűjteményének. A gyergyói múzeumban látható Karácsony János-képek a festő emlékét őrzik.

Id. Karácsony László Székelyudvarhelyen született 1935-ben.

Műkedvelő festő, festészetére kihat nagybátyja, Karácsony János festészete. Főleg akvarelleket fest, színvilága nagyon hasonlít Karácsony János 1960 utáni akvarelljeihez. Székelyudvarhelyen a cukorrépagyár kirendeltségének volt a vezetője. Maszelka János festő barátja sokat segíti a művészi pályája kibontakozását, kiállításokat szerveznek Udvarhelyen, Csíkszeredában. Előszeretettel készített vázlatokat a Küküllő partján, amelyeket otthon kidolgozott. Több képe van magángyűjteményben. Szívrohamban halt meg 1987-ben.

Ifj. Karácsony László 1965-ben született Székelyudvarhelyen, első gyermek volt a családban. Iskolai tanulmányait Udvarhelyen végezte, majd érettségi után egyetemre Brassóba megy, amit Jászvásáron fejez be mint mezőgépész mérnök. 1987-ben házasságot köt Erdei Etellel, ebből a házasságból két lány születik, Tamara és Ágnes. 1990-től Marosvásárhelyen él, ahol köztisztasági cégnél dolgozik igazgatói funkcióban. Festészetére hat édesapja, Karácsony László munkája, akvarellel dolgozik a kezdeti időkben. Büszke családja művészi múltjára. Főleg tájképeket és csendéletet fest. Festészete utolsó korszaka absztraktba hajló, érződik a nemzetközi modern művészet hatása. Áttér az akvarell mellett az akrilra és a temperára. Sokat támogatja öccsét, Ernőt, aki ekkor már csak a profi festészetnek él.

2020 márciusában hunyt el.

Karácsony Ernő 1968. január 18-án, Székelyudvarhelyen született. Először 15 éves korában, Székelyudvarhelyen nyitottak munkáiból tárlatot, azóta New Yorktól Dániáig, Ljubljanától Melbourne-ig jelen volt minden számottevő galériában, több ezer festmény őrzi ecsetvonását, nevét. Művészi fejlődését Maszelka János, majd Ipó László irányította. Mivel nem illeszkedett egyetlen művészeti irányzathoz sem, hamar kialakította sajátos stílusát, amely összetéveszthetetlen volt. Kiválóan rajzolt, de főként olajképei viselik az igazi stílusjegyeket. Nyers színeket használt, amelyeket durva ecsetkezeléssel hordott vászonra vagy farost lemezre. Az alla prima festészet mestere volt. Szimultán egyszerre több festményen dolgozott. Szürrealista víziók uralták figuratív és nonfiguratív képeit. Munkásságának vörös, sárga, kék korszakai voltak. Sajátosan furcsa látomásai olykor tájak, belső vívódások leképeződései, amelyeken sejthető az a küzdelem, amelyet Karácsony Ernő magában, bensőjében hordozott. 2015 januárjában hunyt el, két fiú édesapja – mondta a gyűjtő, aki megjegyezte: a festmények utazó nagykövetek, alkotóik és azok kultúráinak képviselői, majd pár érdekes történetet mesélt el néhány, a tulajdonában lévő alkotás „életútjáról”. 

– A kiállítás ötlete Tamás Györgytől származik. Én is gyűjtöm a festményeket, ennek kapcsán ismerkedtünk meg. Profi gyűjtő, valóban ért a festészethez, ezen a tárlaton van több eladó, jelzett képe, amelyet meg lehet vásárolni. Az erdélyi magyar örmény festészet eléggé elfeledett szegmense a Karácsony család, amely európai nívón alkotott. Rendkívül sokoldalú festőművészek, az olaj, a tempera és az akvarell mesterei. Mindezek miatt is nagyon örvendek annak, hogy ez a kiállítás létrejöhetett – mondta dr. Nagy Attila, majd a tárlatnyitó stílszerű záróakkordjaként, a hagyományos szeretetvendégség előtt Ősz Domokos fagottművész dudukon játszott örmény dalokat.

A tárlat három héten keresztül, február 14-ig, hétfőtől péntekig 9 és 13 óra között látogatható, a belépés ingyenes.

Fotó: Kaáli Nagy Botond