Hatótávnövelő modelleket dobna piacra a Volkswagen a spórlás reményében
Az vitán felül áll, hogy nem indult egyszerűen a Volkswagen villanyautós története, elég csak arra gondolni, hogy első, kimondottan elektromos autónak tervezett modell, az ID.3 hónapokig nem tudott eljutni a vásárlókhoz egy szoftverprobléma miatt. A német konszern viszont ezt a szintet már rég maga mögött hagyta, azóta pedig javult a helyzet. A Tesla elmúlt évben tapasztalható gyengülése, valamint az árak csökkenése elvezetett oda, hogy növekedésnek indultak a Volkswagen villanyautó eladásai, azonban még mindenképpen távol vagyunk attól, hogy a vállalat elégedett lehessen, annak ellenére, hogy az utóbbi időben kevesebbet hallunk a Volkswagen anyagi gondjairól.
Bár már nem arról szólnak a szalagcímek, hogy veszélyben van a Volkswagen, a vállalat vezetőségének továbbra is meg kell találnia azt, hogy miképpen csökkentheti jelentősen a kiadásokat, és ezzel együtt hogyan növelheti a nyereséget. A Carscoops információi szerint ennek az egyik lehetséges módja a hatótávnövelő benzinmotorral szerelt villanyautók bevezetése lehetne. Ezek a járművek lényegében elektromos autóként működnek, azonban rendelkeznek egy belső égésű motorral is, ami generátorként működik. Ha az akkumulátor töltöttsége lecsökken, akkor a hatótávnövelő motor áramot termel.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ennek mégis mi értelme, hiszen akkor a nap végén mégis kell tankolni ahhoz, hogy az autó képes legyen a működésre. Nos, nem feltétlenül kell egy hatótávnövelős elektromos autóba tankolni, csak akkor azzal kell számolni, hogy alacsonyabb lesz a hatótáv, mivel ezekben a típusokban kisebb az akkumulátorcsomag mérete. És pont itt van a lényeg. Ugyanis az elektromos autók esetében a legdrágább alkatrész éppen az akkumulátor, illetve a vásárlók részéről elvárás, hogy egy villanyautó egyre nagyobb hatótávra legyen képes. Utóbbi nagyobb akkumulátort feltételez, ami viszont megdobja az autó árát. Ennek kimenetele pedig vagy az, hogy a gyártó jóval kisebb nyereséggel számolhat, vagy az, hogy kockáztatja, hogy a túlzottan magas ár miatt kevesebben fogják megvásárolni az autót. Utóbbi pedig egy egyre élesedő versenyben valóban nagy kockázat, amit minden bizonnyal nem akar bevállalni a Volkswagen.
Ha viszont beépítenek az elektromos autókba egy hatótávnövelő benzinmotort, akkor egy kisebb akkumulátor is elég ugyanahhoz a hatótávhoz. A kisebb akkumulátor pedig elvben olcsóbb autókhoz és nagyobb haszonkulcshoz vezet.
Bár ez így akár még jó ötletnek is tűnhet, amivel a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad, a dolog még nem dőlt el. A Volkswagen szóvivője a Carscoopsnak elmondta, hogy folyamatosan figyelik a piaci trendeket, a hatótávnövelős modellek jövőjéről pedig ezek alapján fognak dönteni.
Arról azonban egyelőre nem esett szó, hogy mikor fogják meghozni a döntést, vagy ha úgy döntenek, hogy belevágnak, mikor jelenthetnek meg az első hatótávnövelős Volkswagen elektromos autók. A téma kapcsán meg kell jegyezni, hogy a BMW is készített hatótávnövelős változatot az i3-as modellből, ez volt az i3 Rex, amelyért viszont nem tolongtak a vásárlók.
A Porsche szerint lélegzetelállító a kínai autók fejlődése
Keserves küzdelmet folytat a kínai eladásaival a Porsche. A német gyártó eladásai olyan ütemben csökkentek Kínában, hogy korábban az is felmerült, hogy beszünteti a távol-keleti országban a villanyautók forgalmazását. 2024-ben 28%-kal estek vissza az eladások, 2025 szeptemberéig pedig további 26%-os csökkenésről számoltak be. Mindez pedig árcsökkentésre, illetve egyes kereskedések felszámolására kényszerítette a Porschét.
A helyzet tehát finoman szólva sem túl fényes, viszont a gyártó nem szeretné feladni a kínai piacot. Van egy terve is, amely a Winning back China (magyarul: visszanyerni Kínát) címet viseli, de ezzel együtt is elismeri, hogy az évekkel korábbi eladási számokat már nem fogja tudni visszaállítani.
A közelmúltban Alexander Pollich, a Porsche China vezérigazgatója egy interjúban beszélt a helyzetről a német Automobilwochénak. Elismerte, hogy a verseny kemény: „Kínában az innováció üteme lélegzetelállító” – mondta. Hozzátette, hogy kezdetben jól fogyott Kínában a Taycan (az első elektromos Porsche), azóta azonban elárasztották a piacot a helyi elektromos szedánok, amelyek egészen más árkategóriában versenyeznek. A vezető továbbá azt sem rejtette véka alá, hogy hirtelen rengeteg új autóval és piaci szereplővel kell versenyezniük. Mindez viszont nem azt jelenti, hogy a Porsche meghátrál: az igazgató arról is beszélt az említett interjúban, hogy felkészülnek a kihívásra. A márka stratégiájának a részét fogják képzeni a jövőben is az elektromos autók a kínai piacon, de a gyártó sokat vár a benzines modellektől is a távol-keleti országban.
Utóbbira jó példa, hogy készül egy sokszemélyes, három üléssorral ellátott modell, amit az eredeti tervek szerint kizárólag tisztán elektromos változatban szerettek volna bemutatni, ám ez végül először belső égésű motorral érkezik majd. Továbbá marad a kínálatban a benzines Cayman és Boxster, illetve hamarosan jön majd a benzines Macan is. Látszik tehát, hogy a Porsche szeretné kihasználni, hogy újra megnőtt az érdeklődés a belső égésű motoros autók iránt.
A Ford vezetője szerint „múzeumi lelet” válhat az európai autóiparból
A belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Unióra. Az autógyártók sorra kérlelik a döntéshozókat, hogy enyhítsenek a szabályzáson, sőt még Friedrich Merz német kancellár is nyílt levelet írt a témában az Európai Bizottság elnökének, amelyben a változást szorgalmazta.
Ezt követően a Ford vezetője, Jim Farley is írt egy nyílt levelet az Európai Uniónak a Financial Times hasábjain. A vezető ebben keményen bírálta az EU elektromos autókra vonatkozó politikáját, és gyors változást sürgetett. Farley szerint az Európai Unió döntéshozói irreális szabályzásokat vezetnek be, majd pár évvel később megváltoztatják őket, ez pedig a tökéletes recept arra, hogy zűrzavart idézzenek elő a piacon. Ezek a változtatások az autógyártók számára rengeteg pluszköltséget okoznak, hiszen megzavarják a tervezési, mérnöki és beszállítói láncok komplex körforgását, emelte ki levelében a Ford vezetője.
Farley azt szeretné, ha az Európai Unió döntéshozói változtatnának, és nem lenne kötelező kivezetni 2035-től a belső égésű modelleket. Ugyanis a vezető szerint „a foglald törvénybe, és megveszik” elv nem működik, ez pedig abból is látszik, hogy a villanyautók piaci részesedése egyelőre elmarad attól a szinttől, amit az EU kitűzött.
Sőt az tapasztalható, hogy a növekedés üteme lassul, bár egyre nagyobb azok tábora, akik elektromos autót vásárolnak, viszont itt a bővülés már nem olyan gyors, mint néhány évvel korábban.
Ez nem mellesleg az Európai Unióban is tapasztalható gazdasági nehézségekkel is magyarázható.
Joggal merül fel jelen helyzetben a kérdés, hogy akkor mi lenne a megoldás? Farley két dolgot emelt ki: egyrészt a károsanyag-kibocsátási célokat a piaci adaptációval kell párhuzamba hozni, nem szabad rákényszeríteni az embereket arra, hogy idő előtt villanyautót vegyenek, másrészt az autógyártóknak szükségük van egy realisztikus 10 éves tervre.
Ez a két tényező lehetővé tenné, hogy az emberek hosszabb ideig vezessék például a hibrid autóikat, ezen két opció betartása továbbá azt is eredményezné, hogy kevésbé lenne erőltetett az elektromos átállás. Mindeközben pedig az autógyártók biztos szabályozási alapok mellett tudnák megtervezni a jövőt.
A Ford vezetője szerint, ha ezek a változtatások nem történnek meg, akkor könnyen a „20. századi gyártás múzeumi lelete” válhat az európai autóiparból.
Hozzá kell tenni, hogy Jim Farley nem az elektromos autók ellen kampányol. A Ford vezetőjének a levele alapján úgy tűnik, hogy nem vitatja, hogy a villanyautókban rejlik az autózás jövője, viszont az átállás sebességét szerinte a törvények helyett az adaptálási kedv természetes ritmusának kell meghatároznia.
