2024. május 20., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Francia miniszter: előidézzük az orosz gazdaság összeomlását

Az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók célja az, hogy összeomoljék az orosz gazdaság – jelentette ki kedden Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter.

„A gazdasági és pénzügyi erőviszonyok teljesen az Európai Unió oldalára dőlnek el, amely most fedezi fel, hogy mekkora gazdasági hatalom” – hangsúlyozta a tárcavezető a France Info hírrádióban. Az orosz vagyonok befagyasztása a miniszter szerint csaknem 1000 milliárd dolláros összeget jelent.

„Teljes gazdasági és pénzügyi háborút indítunk Oroszország ellen” – mondta, jelezve azt is, hogy a nyugatiak készek újabb szankciók bevezetésére is.

„Sürgős, hogy megemeljük az (Ukrajna ellen indított) háború költségeit Vlagyimir Putyin (orosz elnök) számára – tudatta hétfő este a francia elnöki hivatal, amely úgy ítélte meg, hogy az eddigi szankciók „nagyobb fájdalmat okoztak Vlagyimir Putyinnak (az orosz elnöknek), mint azt ő előre gondolta”.

Bruno Le Maire elismerte, hogy az orosz nép is megérzi majd a szankciók hatásait „a vezetője miatt”.

A TotalEnergies és az Engie francia energiaipari óriások kapcsán Le Maire kiemelte: „elvi problémát jelent minden olyan politikai vagy gazdasági személlyel együtt dolgozni, amely közel áll az orosz hatalomhoz”.

A TotalEnergies – amelynek a bevételei 3-5 százaléka Oroszországból származik – jelezte, hogy „nem biztosít több tőkét az új oroszországi projektjeihez”.

A francia energiaóriás 19,4 százalékos részvényese a Novatek orosz gázipari cégnek és 20 százalékos tulajdonosa a 2017 vége óta működő Jamal-Európa gázvezetéknek. A francia cégcsoport 10 százalékban birtokolja az Arctic LNG 2-t, amelynek első szállítását 2023-ban tervezik.

Közleményében a TotalEnergies „egyetért az Európa által foganatosított szankciók erejével és méretével, bármekkorák is legyenek a következményei”. Ez utóbbiak számítása még folyamatban van.

Az energiavállalat jelezte: „elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben, amelynek tragikus következményei vannak az emberekre, és fenyegetik Európát”, valamint „kifejezte szolidaritását az ukrán néppel, amely elszenvedi a következményeket, és az orosz néppel is, amely szintén kénytelen viselni a következményeket”. A TotalEnergies azt is jelezte, hogy üzemanyagot biztosít az ukrán vezetésnek, és segíti az ukrán menekülteket Európa-szerte.

Oroszország biztosította 2020-ban a TotalEnergies cseppfolyósított földgáztermelésének 16,6 százalékát.

A Németországban felfüggesztett Északi Áramlat-2 gázvezeték francia partnere, az Engie kapcsán „kicsit másnak” nevezte a helyzetet Bruno Le Maire, miután a francia nagyvállalat hitellé formálta át a részvételét a projektben. (MTI)


Bajban egyes orosz tulajdonú bankok

Több mint 40%-os eséssel indított hétfőn az orosz rubel árfolyama az amerikai dollárhoz képest azt követően, hogy a hét végén a nyugati nagyhatalmak súlyos pénzügyi szankciókat rendeltek el Oroszországgal és az orosz pénzügyi rendszerrel szemben. Az orosz jegybank intervenciója után az orosz fizetőeszköz némileg visszakapaszkodott.

Az árfolyamesés legfontosabb okaként azt „a pénzügyi atombombaként” emlegetett intézkedést emelik ki az elemzők, amely szerint egyes orosz bankokat ki fognak zárni a nemzetközi bankközi kommunikációs rendszerből, a SWIFT-ből. Rendkívül súlyos döntésnek tűnik, és az orosz rubel árfolyamának alakulására mindenképpen hatása lesz annak is, hogy a nyugati országok arról is döntöttek a hét végén, befagyasztják az orosz jegybank külföldön tartott eszközeit. Ezzel az intézkedéssel azt szeretnék elérni a szankcionáló országok, hogy az Orosz Központi Bank ezeknek a forrásoknak a felhasználásával ne tudja finanszírozni a háborús tevékenységét.

Fontos viszont, hogy a SWIFT-rendszerrel kapcsolatos korlátozások egyelőre nem érintik a kőolajjal és földgázzal kapcsolatos kereskedelmi tranzakciókat, amivel egyrészt az volt a cél, hogy a szankciókkal ne okozzanak energetikai ellátási problémákat, az érem másik oldala viszont, hogy az orosz gazdaság így továbbra is hozzájut a legfontosabb bevételi forrásaihoz.

Az már előre borítékolható volt, hogy az intézkedéseknek még így is jelentős hatásai lesznek. Az orosz jegybank már vasárnap nyugalomra intette a lakosságot, mert sokan igyekeztek kivenni a pénzüket az orosz bankokból. A legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank Ausztriában székelő leányvállalatához tartozó közép-kelet-európai leánybankjainál már súlyos gondok vannak: az Európai Központi Bank arra figyelmeztet, hogy a Sberbank horvát és szlovén bankja könnyen fizetésképtelenné válhat.

A rubel zuhanására egyébként az orosz jegybank hétfőn reggel máris lépett. Az árfolyamesést azzal próbálják megállítani, hogy az eddigi 9,5%-ról drasztikus mértékben 20%-ra emelték az alapkamatot. Az intézkedés lényege – rendkívül leegyszerűsítve – az, hogy az orosz pénzügyi rendszer szereplőit és a lakosságot arra serkentsék, hogy az orosz rubel külföldi valutára való átváltása helyett a pénzüket a jóval magasabb kamat miatt továbbra is tartsák az orosz nemzeti fizetőeszközben.


Asia Times: a kínai jüanalapú alternatív SWIFT-rendszer könnyen alááshatja az amerikai szankciókat

A kínai jüanalapú alternatív nemzetközi fizetési rendszer, a CIPS, könnyen alááshatja az Egyesült Államok elnöke által a héten bejelentett súlyos gazdasági szankciók hatékonyságát, és gyengítheti az amerikai dollár nemzetközi fizetőeszközként játszott szerepét – jelentette az az Asia Times című hongkongi hírportál.

Az 1999-ben alapított, angol és kínai nyelvű politikai-gazdasági online lap tudósítása szerint a világ legtöbb bankja lényegében minden kemény valutás nemzetközi tranzakciót a SWIFT fizetési rendszeren keresztül bonyolít le. De egy újfajta kínai alternatív nemzetközi fizetési rendszer lehetővé teszi, hogy Oroszország a nemzetközi kereskedelmét ne dollárban, hanem kínai jüanban folytassa.

A kínai Cross-Border International Payments System (határokon átívelő nemzetközi fizetési rendszer), avagy CIPS-rendszert 2015-ben alapították, jelenleg még fejlesztés alatt áll, és egyelőre csak 80 külföldi pénzintézet a tagja, de elvileg semmi akadálya nincs, hogy a CIPS a SWIFT-et helyettesítse.

Ha Oroszország sikeresen áttérne a dollárelszámolású nemzetközi kereskedelemről a CIPS-re, az jókora pofont jelentene az amerikai nagyhatalmi presztízsnek – vélekedik az Asia Times. 

A lap szerint a nemzetközi kereskedelem „dollártalanítása” jelenleg is komoly vita tárgya Nyugat-Európában. A németországi Manager Magazine február 14-i száma szerint „a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből történő kizárást tartják a Nyugat legerősebb fegyverének, amelyet az Oroszország elleni gazdasági büntetőintézkedések között felhasználhat. Ez azonban kétélű fegyver: alkalmazásának gazdasági következményei nemcsak Moszkvát érintenék súlyosan, hanem Nyugat-Európát is. Ráadásul felgyorsulna Oroszország és Kína leválása az amerikai dollárról” – írta a német lap. Hangsúlyozta azt is, hogy „mindkét ország megkezdte a többiekkel is versengő, alternatív nemzetközi fizetési rendszer létrehozását”. 

Oroszország ezenkívül bankközi üzenetküldő rendszert is kifejlesztett, amely a belföldi pénzügyi fizetések jelenleg mintegy 20 százalékát fedi le. (hírösszefoglaló)


Oroszország megtiltaná a befektetőknek az orosz érdekeltségeik eladását

Oroszország ideiglenesen megtiltaná a külföldi befektetőknek, hogy eladják az orosz érdekeltségeiket – jelentette be Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök kedden. A politikus szerint az intézkedéssel az az orosz kormány célja, hogy a „külföldi befektetők ne a szankciók és politikai nyomás miatt hozzanak meg ilyen döntéseket, hanem gazdasági érvek mentén fontolják meg a választásukat”.

Az orosz kormány annak hatására készítheti elő ezt az intézkedést, hogy a hét elején számos nagyvállalat jelentette be, kiszáll az orosz piacról, és eladja érdekeltségeit. A BP brit olajipari óriás vasárnap jelentette be, hogy kiszáll az orosz Rosneftből, amely Oroszország első számú kőolaj-kitermelője, a Shell pedig hétfőn jelezte, hogy felmondja az orosz Gazprommal kötött megállapodásait az orosz–ukrán háború miatt. A nagy befektetési alapok is léptek, a világ egyik legnagyobb állami kézben levő ilyen alapja, a norvég szuverén vagyonalap is bejelentette, hogy minden orosz befektetésétől megszabadul.


A háború jelentős hatást gyakorolhat az európai energiarendszerre

Az ukrajnai háború jelentős hatást gyakorolhat az európai energiaellátó rendszerre is – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa hétfőn Brüsszelben, ám hozzátette, hogy a telet biztonságosan átvészeli a rendszer.

A biztos az uniós tagállamok energiaügyi miniszereinek tárgyalását követő sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: az EU képes lesz felülkerekedni a háború okozta esetleges ellátási zavarok hatásain. Mint mondta, meredeken nőtt az Európába irányuló cseppfolyósított földgáz behozatala, havi 10 milliárd köbméter körül mozog. Hozzátette azonban, hogy idén tél végére 18 százalékos lesz a gáztárolók töltöttsége, szemben a korábbi évek 30 százalékéval.

„Elengedhetetlen, hogy már most megkezdjük a megfelelő szintű gáztárolás tervezését a következő fűtési szezon előtt” – emelte ki. Ennek érdekében a bizottság platformot és kapcsolattartó csoportokat hoz létre az érintett tagállamokkal és cseppfolyósítottgáz-szállítási rendszert üzemeltetőkkel.

Simson tájékoztatott arról is, hogy a miniszterek elfogadták az ukrán villamosenergia-hálózatnak az európai rendszerrel való összekapcsolása meggyorsítását célzó bizottsági javaslatot.

„Az ukrán villamosenergia-hálózat szinkronizálása az európai kontinentális hálózattal – Oroszország helyett – már régóta prioritásunk. Ez egy stratégiai kezdeményezés Ukrajna energiafüggetlenségének növelésére” – mondta, hozzátéve, hogy a terv nagy technikai kihívást jelent. (MTI)


Sok közel-keleti ország gabonaellátása kerülhet veszélybe

Az ukrajnai háború miatt kenyérhiány léphet fel több arab országban, köztük a polgárháború sújtotta Jemenben is, ahol így is milliókat éhínség fenyeget – figyelmeztetett a Middle East Monitor nagy-britanniai székhelyű hírportál hétfőn.

A portál a washingtoni székhelyű Middle East Institute (MEI) elemzésére hivatkozva emlékeztet arra, hogy a közel-keleti országok elsősorban Ukrajnából és Oroszországból szerzik be a gabonát, a kenyérhiány pedig tüntetéseket és bizonytalanságot okozhat a térségben.

Az intézet kiemelte: Ukrajna gabonaexportjának mintegy fele az észak-afrikai régióba kerül.

„A háború esetén fellépő ellátási nehézségek súlyos csapást mérnének az élelmiszerimportra berendezkedett országokra, például Egyiptomra, Jemenre, Líbiára, és Libanonra” – áll a jelentésben.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tavalyi jelentése szerint a közel-keleti térség államai több mint 36 millió tonnányi gabonát importáltak, nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy ez az importmennyiség Iránban, Irakban és Szíriában a szárazság és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt emelkedni fog.

David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója máris kijelentette, hogy a háború „drámai hatással lesz” a régióra. (MTI)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató