Váratlanul lemondott a görög pénzügyminiszter
Váratlanul bejelentette lemondását Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter annak ellenére, hogy a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről vasárnap rendezett görögországi népszavazás.
Váratlanul bejelentette lemondását Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter annak ellenére, hogy a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről vasárnap rendezett görögországi népszavazás. A dél-európai ország partnerei jelezték, hogy új javaslatokat várnak Görögországtól.
A görög pénzügyminiszter a Twitter közösségi oldalon hétfőn kora reggel jelentette be, hogy azonnali hatállyal lemondott. Mint érzékeltette, távozására azért volt szükség, hogy a görög kormány könnyebben megállapodjon a nemzetközi hitelezőkkel. Utódja a hitelezőkkel tárgyaló görög delegáció vezetője, Evklídisz Cakalotosz gazdasági ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes vagy Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter lehet.
Az eurózóna tagállamainak pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport új javaslatokat vár Görögországtól. Az Eurócsoport kedden délután 1 órakor ül össze Brüsszelben a helyzet megvitatására. A közös pénzt használó országok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli ülését kedden 18 órára hívta össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
A görögországi népszavazáson a választók 61,31 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt megállapodást, amelynek aláírásáért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt európai mentőprogramban akkor még elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.
Martin Jäger német pénzügyminisztériumi szóvivő hétfőn megismételte, hogy Németország számára nem téma a görög adósságszolgálat könnyítése, nincs ok arra, hogy tárgyaljanak a görög államadósság átütemezéséről.
A német kormány álláspontja szerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője hétfőn tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Berlin továbbra is készen áll a tárgyalásokra, de innentől kezdve Görögországon és kormányán múlik, hogy az eurózóna tagja marad-e, így várják Athénból az új javaslatokat. Michel Sapin francia pénzügyminiszter szintén felszólította a görög kormányt, hogy terjessze elő javaslatait, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel, mondván, a párbeszéd lehetősége továbbra is fennáll.
Nem kérdéses az euróövezet stabilitása, a közös fizetőeszközt használó országok között működnek azok a mechanizmusok, amelyek biztosítják az euró szilárdságát – szögezte le Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke Brüsszelben sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság továbbra is nyitott a Görögországgal való együttműködésre, és hogy az ország helye „Európában van”.
Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel – így kommentálta a népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy Görögországhoz „történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés” fűzi Oroszországot. Peszkov ismét tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól, de jelezte, nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket, „legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban”.
Az európai pénz- és értékpapírpiacokon korlátozott volt a népszavazás meglepő eredményének, azaz a nemek vártnál nagyobb arányú győzelmének a hatása. A vezető európai tőzsdéken az erős mínuszos nyitás után délelőtt mérséklődött a veszteségek mértéke, az euró pedig jól tartotta magát a nemzetközi bankközi devizapiacon. A perifériás euróövezeti tagállamok kötvényeinek hozama alig változott, a spanyol és az olasz tízéves államkötvények hozama 10 bázispont körüli értékben emelkedett.
Az MTI által megkérdezett elemzők látnak esélyt a megegyezésre Görögország és hitelezői között. Ez a lehetőség egészen július 20-ig nyitva maradhat, ez a következő kritikus dátum, mivel Görögország akkor lenne köteles törleszteni egy 4,2 milliárd eurós kötvénykötelezettség-hányadot az Európai Központi Banknak (EKB). Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a görögöknek igen sürgősen meg kellene egyezniük a hitelezőkkel, mivel az EKB likviditási gyorssegé-lyének (ELA) emelése nélkül a görög bankok likviditása már hétfőn elfogyhat, ami a bankrendszer összeomlásával fenyegethet.
Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában kiemelte: az lesz a nagy kérdés, hogy az eurózónán belül az erősek, „a héják”, azaz Németország, Hollandia, vagy „Görögország barátai”, azaz Olaszország, illetve Franciaország kerekednek-e felül a döntéshozatalban, abban, hogy mit csináljanak a görög népszavazást követően. Erős jelzés az a tény, hogy Görögország mindenképpen tárgyalni akar, az eredményt azonban nem lehet megjósolni – mondta a professzor, aki szerint „rettenetesen” súlyos és azonnali következményei lennének annak, ha Görögország kilépne az eurózónából és visszatérne a drachmához.
