Az ország legnagyobb rebarbaraültetvényét telepítette tavaly Nyárádszereda határában Kacsó István, akit nem kell bemutatni a nyárádmentieknek, hiszen a nyárádszeredai önkéntes tűzoltóság mozgatórugójaként és parancsnokaként szinte nincs település, ahol csapatával ne segédkezett volna az emberi élet és a lángok miatt veszélybe került javak mentésében. Mivel István évek óta gazdálkodik is, sokan előszeretettel keresik a saját, valamint a partnerei gazdaságából származó egészséges gyümölcsöket, amelyeket idényben nyárádszeredai portája előtt értékesít. Tavaly Gyümölcsfészek néven nagyszabású projektbe kezdett társával együtt. Nyárádszereda határában a több mint hathektáros területből egy hektár rebarbaraültetvény lett, emellett zamatos eper, málna, fekete és piros ribizli, cseresznye, kajszi- és őszibarack, de még nyárádmenti görög- és sárgadinnye is terem majd a festői környezetben fekvő Gyümölcsfészekben.
Fotók: Nagy Tibor
A nyárádszeredai Kacsó István 2011-ben kezdett kertészkedni a Nyárádmentén, a többi között bogyós gyümölcsök, valamint egy időben laskagomba-termesztéssel is foglalkozott. Emellett éveken át segített nyárádmenti termelőknek áruik értékesítésében. 2016-ban végezte el a Budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredába kihelyezett kertészmérnöki szakát. Ezt követően, egyéb teendők miatt, egy ideig háttérbe szorult az életében a kertészkedés, ezért, ahogy fogalmaz, a Gyümölcsfészek valójában egy újrakezdés, a régi tervek, álmok folytatása.
12 ezer rebarbararizómát ültettek el
Kacsó Istvánnal a Nyárádszereda határában lévő területen beszélgetünk, a rebarbaratövek között, és már az elején elárulja, szinte nem telik el úgy nap, hogy ne menjen ki az ültetvényre, megnyugtató számára a természet közelsége, a környéket uraló csend, nyugalom .
Mint mondta, a hat és fél hektár területből egy hektárt a tavaly beültettek 12 ezer rebarbararizómával, a töveket István Németországból rendelte, három fajtát ültetett azért, hogy lássa, melyik az, amely az itteni mikroklímát és talajminőséget a legjobban bírja.
Érdeklődésünkre, hogy miért esett a választás éppen a rebarbarára, a kertészmérnök rámutatott, ez a növény valójában ritka Maros megyében, de Romániában is, hiszen egy-két kivétellel az országban nincsen rebarbaraültetvény, és a meglévők is legtöbb nyolc-tíz árnyi területen fekszenek. A növény tulajdonképpen Ázsiából származik, majd amikor Európába került, elsősorban az angolszász konyhában használták. Erdélyben a régi szász falvakban termesztették inkább, a szászok révén vált ismertté, akik vitaminforrásként előszeretettel használták, leves, kompót, lekvár, valamint húsokhoz illő savanykás szósz készült belőle, de gyakran télire is eltették. Környékünkön is előfordult, hogy a háztáji gazdaságokban termett egy-két szár, de sokan nem ismerik a rebarbarát, nincsenek tisztában annak értékével – állítja Kacsó István. Mint mondta, van egy partnere Szásznádason, aki mintegy tíz éve telepített legelőször nyolc ár területen rebarbarát, és azt tapasztalja, hogy évről évre egyre nagyobb a kereslet iránta. A nyolc árnyi területről évente 2-2,5 tonna rebarbaraszárat tud értékesíteni, üzletláncok is érdeklődnek iránta, illetve három-négy éve Temesvárra, egy sörmanufaktúrának is küld bizonyos mennyiséget, ahol rebarbara ízesítésű kézműves sört is készítenek. Kacsó István segít a termék népszerűsítésében, évek óta részt vesznek Szászkézden az évente megszervezett rebarbarafesztiválon, és ott is tapasztalja, hogy mekkora érdeklődés van a növény iránt.
– A tavaly ültettük be a területet, és legalább két évre van szükségük a rizómáknak, hogy annyit erősödjenek és fejlődjenek, hogy egy szezonban legalább háromszor tudjunk „aratni”. Tövenként egy aratásnál kb. három szárat szedünk le, a többit hagyjuk, hogy még nőjön. Két év kell tehát ahhoz, hogy a növénykultúra annyira megerősödjön, hogy gazdaságossá váljon, és értékesíthessük. Ez a két év a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy piacot keressünk, és népszerűsítsük a terméket – vázolta fel a terveiket István. Idén a Nyárádszeredában sorra kerülő nemzetközi rebarbara-Karikatúraversenyt fesztiválszerű eseményként képzelik el, már fognak tudni adni például a háziasszonyoknak rebarbaraszárat, és díjazni szeretnék azokat az innovatív ötleteket, amelyek a rebarbara még újszerűbb feldolgozási módozatait mutatják be, ugyanakkor a nagyközönség meg tudja majd kóstolni a különféle rebarbarakészítményeket.
A Nyárádszereda határában lévő már így is az ország legnagyobb rebarbaraültetvénye, ellenben Kacsó István elárulta, az első elképzelés az volt, hogy három hektárt ültessenek be, viszont akkora lett volna a befektetés, hogy egyelőre maradtak az egy hektárnál. A rebarbara nem annyira igényes növény, egy rizóma akár nyolc-tíz évig is egy helyben maradhat, de utána annyira elvénül, hogy ki kell szedni, fel lehet darabolni, és egy tőből akár tíz-tizenkét rizómát is lehet nyerni, tehát lehet frissíteni, bővíteni a telepítést, ami már nem jár akkora költséggel.
Több tonna termésre számítanak
A rebarbaraültetvény közvetlen szomszédságában jókora területen gyümölcsös fekszik cseresznye-, őszi- és kajszibarackfákkal, nem messze tőlük pedig a málna-, eper,- ribizli-, görög- és sárgadinnye-ültetvényt mutatta meg Kacsó István. A gyümölcsfacsemeték és a tövek kiválasztása tervszerűen történt, olyan fajtákat rendelt, amelyek jól bírják az itteni talajt és időjárást, kései virágzásúak, hogy a fagyok ne tehessenek kárt bennük.
Kacsó István több mint másfél évtizedes értékesítési tapasztalattal maga mögött indította el a Gyümölcsfészek projektet, és bár van partnere a vállalkozásban, István hozza a tudást és a tapasztalatot, ugyanis amellett, hogy kertészmérnöki végzettséggel rendelkezik, sokáig értékesítésben dolgozott, majd gyümölcsök termesztésével és értékesítésével is foglalkozott, és segít a partnereknek a mai napig.
Évekkel ezelőtt a szamócatermesztés terén a cserefalvi Bartha Jenővel úgymond úttörők voltak a térségben. Nagyon rövid idő alatt egyre nőtt a kereslet a gyümölcseik iránt, mivel az emberek tudták, hogy ezek házias, helyi termékek, és odafigyelnek arra, hogy milyen vegyszereket használnak. A vásárlók megbíznak bennük, így évről-évre nő a kereslet. A cserefalvi termelővel már 12 éve összedolgoznak, szezonban próbálnak munkaerővel, valamint az értékesítésben is besegíteni.
Bár a környéken nincs hagyománya, a Nyárádmentén egyre többen fognak neki a dinnyetermesztésnek. Kacsó István megjegyezte: a tavaly sárga- és görögdinnyét is termesztettek, és nagyon jó lett a termés, 35-40 árit ültettek be dinnyével, és kb. tíz tonna lett. Az idén közel egyhektáros dinnyeültetvény van előkészítve, olyan fajtákat választott, amelyeket már kipróbáltak a környéken, és bebizonyosodott, hogy az itteni talajminőséget és éghajlatot is bírják. Ha idén is jó termés lesz, az egy hektárról akár ötven tonna körüli mennyiség is várható.
– Sokan jelezték a tavaly, hogy augusztus elejéig, amíg mi meg nem jelenünk a dinnyével a kapu előtt, nem veszik meg a piacokon kínált dinnyét, azt mondják, ennek más az állaga, roppanósabb a húsa, tényleg zamatos, és tudják, hogy visszafogottak vagyunk a vegyszerezés terén – tette hozzá.
Tavaly márciusban István hozott a Gyümölcsfészekbe Magyarországról 240 facsemetét, ebből kilencven cseresznye, száz őszi- és kajszibarack, a többi pedig körte. A gyümölcsfák fölé oszlopokra rögzített jéghálót húznak ki, hogy védjék majd a termést az időjárás viszontagságaitól, valamint a seregélyektől.
Az eper ottjártunkkor már virágzott. A palántákat a tavaly nyáron hozatták Olaszországból, ebből is több fajtát, és összesen több mint 12 ezer tő epret ültettek el.
A fólia alatt csepegtetőrendszer üzemel, így a víz mellett a tápanyag- utánpótlást is tudják biztosítani a növénynek – mutatta Kacsó István, aki szerint nem az a lényeg hogy megkétszerezzék a mennyiséget, hanem hogy tényleg egészséges gyümölcsöt szedjenek le a tövekről. Lehet, hogy nem lesznek méretesek az eperszemek, a fontos az, hogy zamatos, ízes gyümölcsöt biztosítsanak a vásárlóknak. Az eper mellett kétezer tő málna, illetve fekete és piros ribizli is került a Gyümölcsfészekbe, szedret csak kétszáz tövet ültettek, mivel eziránt nincs akkora kereslet.
Annyit termesszünk, amennyit frissen el tudunk adni
– Az elképzelés az, hogy olyan mennyiséget termesszünk, amit frissen el tudunk adni – hangsúlyozta Kacsó István, aki a friss, zamatos gyümölcsöket Nyárádszereda Marosvásárhely felőli bejárata közelében lévő otthona előtt értékesíti, a vásárlók ismerik, tudják, hogy hol találják a termékeit. Talált már gazdára a kapuban öt tonna eper, két-három tonna cseresznye.
Istvánnak azonban további tervei is vannak, új értékesítési helyszínen is gondolkodik, Nyárádmagyarós után, a Szováta felé vezető út mentén, ahol egy lángosos is üzemel, kiváló helyszín lenne arra, hogy nyárádmenti gyümölcsöt vásárolhassanak az ott áthaladók. Emellett majd Szedd magad-szerű nyílt napot is tervez, amikor valamelyik gyümölcsnek szezonja van, szeretne fogadni az ültetvényen családokat.
A munkaerő kapcsán a kertészmérnök elmondta, az önkéntes tűzoltó alakulat parancsnokaként sok fiatallal foglalkozik, akik előszeretettel vállalnak alkalomadtán munkát a Gyümölcsfészekben, illetve emellett van állandó munkaerő is, amire szezonban lehet számítani. Általában, amikor ültetés van, több fiatalt beszervez, és azt tapasztalja, hogy a szülők is örülnek ennek, hiszen tudják, hogy a gyerekük jó helyre megy, hasznos dolgot csinál, és még pénzt is kap érte.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
