Nehezített állománybővítés

A kisiskolásokat mesedélelőttökre, alkotóműhelyekbe, felnőtt látogatóit könyvbemutatókra, kiállítás- megnyitókra várja ezekben a napokban a Maros megyei könyvtár. A Philobiblon nevű, sokadik alkalommal megrendezett könyvtárnapok kapcsán megpróbáltunk kicsit a kulisszák mögé is betekinteni. Agyagási Hajnal főkönyvtárostól a könyvállomány bővítésének, frissítésének lehetőségeiről és a felmerülő akadályokról érdeklődtünk.

– Állami intézmény lévén, a megyei tanácstól évente kapunk egy bizonyos összeget, amelyet könyvvásárlásra fordíthatunk. Ez az összeg a megyei könyvtár központi székhelye, a Teleki Téka, illetve a városban működő további fiókegységek – a kövesdombi, a Kárpátok sétányán és a Trébely utcában levő könyvtár – között oszlik szét. Könyvet az idei évtől kizárólag az elektronikus versenytárgyalásokat lebonyolító rendszeren (SEAP) keresztül vásárolhatunk. Ez azért nehezíti meg a folyamatot, mert egyelőre kevés kiadó, illetve könyvterjesztő szán arra időt, hogy feltegye a kiadványait a SEAP-ra. Természetesen pozitív példák is vannak, egy zilahi könyvkereskedés például nagy hangsúlyt fektet a kínálata reklámozására, a versenytárgyalásokat lebonyolító elektronikus rendszerben folyamatosan jelen van, viszont erdélyi kiadóktól nem forgalmaz könyveket. Az eddigi években a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron szereztük be új kiadványaink jelentős részét, a SEAP azonban eltörölte ezt a lehetőséget. Úgy látom, a kiadók, könyvterjesztők most eszmélnek erre rá, így remélhetőleg a jövőben kedvezően változik a helyzet.

– Mi a helyzet a friss kiadványok tiszteletpéldányaival? 

– Vannak szerzők, akikkel jó kapcsolatban vagyunk, és új köteteik megjelenésekor rendszerint behoznak néhány példányt a könyvtárba. Erre törvényes előírás is létezik, mégis vannak esetek, amikor figyelmen kívül hagyják az érintettek. Tulajdonképpen a szerzők jóérzésétől, illetve ilyen térű tájékozottságától függ, hogy kapunk-e tiszteletpéldányt. Ugyanakkor kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk egyes, könyveket (is) megjelentető alapítványokkal, például a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvánnyal, ahonnan rendszerint kapunk tiszteletpéldányokat a legújabb kiadványokból. 

– A vásárlásra visszatérve, milyen jellegű kiadványokat részesítenek előnyben?

– Igyekszünk minden igénynek eleget tenni. A legnagyobb összeget a szépirodalomra és a gyermekirodalomra fordítjuk, ugyanakkor a köztudottan magas áron kapható művészeti kiadványokról és szakkönyvekről sem feledkezhetünk meg. Mivel a keretünk véges, egy könyvből legtöbb két példányt vásárolunk, egyet az olvasóterembe, egyet pedig kölcsönzésre. 

– Részesülnek-e valamilyen támogatásból?

– A magyar állam rendszeresen támogat. A Márai-program keretében évek óta kapunk egy összeget, amelyet könyvvásárlásra fordíthatunk, így van ez idén is. A kínálat felkerül a program internetes oldalára, és mi onnan választhatunk könyveket.

– A gyermekirodalmat illetően inkább klasszikus vagy inkább kortárs művekkel bővítik az állományt?

– Mint említettem, igyekszünk odafigyelni az elvárásokra, a gyermekolvasóink pedig főleg a mai új kiadványokat keresik. A lányok körében például A Szent Johanna gimisorozat népszerű, a fiúk az Egy ropi naplóját kölcsönzik ki szívesen. A kisebbeknek Bogyó és Babóca és Franklin-könyveket is vásároltunk. De annyira sokfélék az igények, hogy valamennyinek képtelenség megfelelni. 

– Milyen volt a könyvtár idei látogatottsága?

– Ebben az évben érzékelhetően többen iratkoztak be, mint korábban, és talán az ide látogató iskolás csoportokból is több volt. A leglelkesebb olvasóink természetesen az iskolások és a nyugdíjasok. Az aktív felnőtt lakosság köréből kevesebb olvasónk van, az egyetem befejezése után valahogy a könyvtárlátogatás is kimarad a fiatal életéből.