szombat, június 24, 2017

Ne csak az árvízvédelem legyen a cél!

A Föld napja minden évben alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a környezetvédelmi gondokra. Az idén a Fókusz Öko Központ a Nyárád-szabályozási munkálatokkal (hidrotechnikai munkálatok a Nyárád vízgyűjtő területén, 665/2012 számú terv) kapcsolatban a következőkre szeretné felhívni a figyelmet:
1. A jelenlegi tudományos álláspont és az érvényben levő EU-s szabályozások értelmében egy hasonló horderejű terv nem szabad kizárólag csak egyetlen célt (jelen esetben árvízvédelem) szolgáljon, figyelembe kell venni a vízgyűjtő területén létező egyéb vízgazdálkodási igényeket és az ott folytatott tevékenységeket is egy úgynevezett integrált terv keretében. Így ha pl. árvízveszély áll fenn, nem csupán folyószabályozással lehet védekezni ellene, hanem komplex módszerekkel is, mint az erdősítés, az alacsonyabban fekvő folyó menti területek ellenőrzött időszakos elöntése, vizes élőhelyek rehabilitációja, amelyek akár turisztikai célpontok is lehetnek, vagy a gazdasági szerkezet átalakítása (amelynek a Nyárádmentén példaértékű hagyománya van). Egy ilyen integrált terv kidolgozásába a vízgyűjtő területen tevékenykedő politikai, gazdasági szereplők, illetve a civil társadalom képviselőinek bevonása szükséges. A nyárádmenti Folyószerződés kidolgozásával a Fókusz Öko Központ egy ilyen folyamatot indított el még 2003-ban, amelyet sajnos az érdekelt döntéshozó testületek nem vittek tovább.
2. Mivel a jelenlegi projektet EU-s támogatásból kívánják megvalósítani, figyelembe kell venni, hogy az EU-s finanszírozások célja a tagországok „jólétének és biztonságának hosszú távú biztosítása”. Köztudott, hogy a Nyárádmentén a vízhiány jelenleg is nagy gond, és középtávon talán a legnagyobb probléma lesz. Ezért nem lenne szabad egy olyan projektet megvalósítani, amely nem veszi figyelembe a vízvisszatartás lehetőségét, nem biztosítja például, hogy elegendő vízmennyiség álljon rendelkezésre a Nyárádmentén a zöldségtermesztésre, teljes mértékben elhanyagolja a talajvízháztartás kérdéseit és más érintett csoportok (pl. horgászok) érdekeit is. A Fókusz Öko Központ kiterjedt tanulmányokat végzett a Nyárádmentén (pl. több mint ezer kútban felmérte a víz nitrátkoncentrációját), és számos alkalommal felhívta a figyelmet a Nyárád vízgyűjtő területén a víz minőségi és mennyiségi problémáira. Sajnálatos, hogy ezeket a figyelmeztetéseket az illetékesek nem vették komolyan, és jóváhagyták a jelenlegi folyószabályozási projektet, amellyel csak tovább romlik a jelenlegi helyzet.
3. Az előző időszakokban végzett szabályozási munkálatok következtében a Nyárád középső és alsó szakasza (Nyárádszereda alatt) „erősen módosított víztest”-ként szerepel, amire kevésbé szigorú szabályozások vonatkoznak a 2015-re előírt „jó ökológiai állapot” elérése érdekében. Ennek az állításnak ellentmond az utóbbi évtizedek renaturalizációs folyamatai következtében beállott tényleges helyzet, ezért feltétlenül szükséges lenne bármilyen beavatkozás megkezdése előtt a fent említett szakasz ökológiai állapotának vizsgálata és átértékelése.
4. Az EU-s víz keretirányelv szerint a vízgazdálkodás nem egy intézmény monopóliuma, hanem a közösség érdekeivel összhangban kell történjen, ezért az illetékes hatóságoknak be kell vonniuk a helyi közösséget a döntéshozatali folyamatba. Minden közösségnek érdeke, hogy tájékozódjon a vízgazdálkodás kérdéseiben és befolyásolja ezeket a döntéseket. Az önkormányzatok, kistérségi társulások partnerségben dolgozhatnak független szakértőkkel, civil szervezetekkel és tájékozódhatnak a vízgazdálkodási kérdésekről. A mindenkori vízügyi hatóság köteles adatokat szolgáltatni az árvízveszély mértékéről (jelenleg árvízkockázati térképek készülnek), és nem kell mindjárt bedőlni az árvízveszéllyel való ijesztgetésnek. A klímaváltozás körülményei között egyébként is ezek a kérdések átértékelődnek, és nem lehet százszázalékos biztonságról beszélni árvízveszély esetén.
A Fókusz Öko Központ már húsz éve képviseli a Nyárádmentén az integrált vízgazdálkodás és a fenntartható fejlődés elveit, ezért ellenzi a jelenlegi vízszabályozási munkálatokat. A fenti érveket is elmondtuk számtalan alkalommal, és továbbra is készen állunk együttműködni az érdekelt intézményekkel és a nyárádmenti helyi közösséggel a fenntartható fejlődés érdekében.
Végül reményünket fejezzük ki, hogy a Natura 2000 természetvédelmi terület adminisztrációja által megadott engedély visszavonása révén sikerül megállítani a munkálatokat, bár szerintünk egyszerűbb lenne a helyzet, ha az (esetenként nehezen ellenőrizhető követelményeket tartalmazó) engedélyt ki sem adják. Noha csupán a sajtóból értesültünk az engedélyben megfogalmazott követelményekről, reméljük, hogy ezen követelmények betartása a sajtóban megjelent információkon túlmenően ellenőrizhető. Például reméljük, hogy az a követelmény, miszerint a 20 cm-nél vastagabb törzsű fákat nem vághatják ki, ellenőrizhető a Tudományos Tanács birtokában levő valamilyen nyilvántartás révén, amelyből kiderül, hogy hány 20 cm-nél vastagabb törzsű fa létezett a munkálatok előtt egy adott szakaszon, hiszen ha perre kerül a dolog, bizonyítani kell, hogy a letarolt parton valamikor 20 cm-nél vastagabb törzsű fák léteztek, és gondoljuk, létezik valamilyen szakmailag megalapozott módszer az okozott kár felmérésére és megtérítésére is, mert az ökológiai rendszerben okozott kárt nem lehet a kivágott köbméter fa árával megtéríteni. A folyó, a vízgyűjtő területével, az ott élő emberekkel komplex rendszert képez, és ebbe a rendszerbe jelent durva beavatkozást a vízügy jelenlegi Nyárád-szabályozási terve. 
Dr. Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője