Megugrottak a bérleti díjak

Több mint kétszeresére emelkedtek január 1-től az ANL-s lakások bérleti díjai, az ár kiszámítását módosító kormányhatározat tavaly jelent meg. 

A lakbér emelésére legutóbb 2015 októberében került sor, akkor is kétszeresére növelték a havonta fizetendő összegeket. A bérlőket természetesen kedvezőtlenül érintette az újabb drágítás, viszont egyesek elismerik, a piaci árakhoz képest még így is kedvezményes a lakbér. 

Egy fiatal édesanya lapunknak elmondta, férjével és három hónapos kislányával egyszobás lakásban élnek, eddig 90 lej körül volt a havi lakbér, most 218 lejes számlát kell törleszteniük. A bérlő szerint még mindig kedvező ez az ár, ugyanis a marosvásárhelyi ingatlanpiacon száz eurónál olcsóbban nem kapnak egyszobás lakást, ezért ha nem drágítják tovább a lakbért, nem terveznek költözést. 

Egy másik lakó viszont felháborodásának adott hangot az áremelés miatt, mint mondta, bár tudták az elmúlt év vége óta, hogy emelés várható, egy hete kapták meg a számlát, és azóta sem tud magához térni. A kétszobás lakásra az eddigi 200 lej helyett januártól 500 lejes bérleti díj terheli a családi kasszát. Ehhez hozzáadódik a téli idényre jellemző havi 500-700 lejes közköltség, így az egyik fizetést csak ez a két kiadás fölemészti. A magas fűtésszámlák egyébként folyamatos fejfájást okoznak az ANL-s lakrészeket bérlő családoknak, ugyanis a Locativ lakásgazdálkodási vállalat nem engedélyezi, hogy egyéni kiskazánokat szereljenek a lakásokba, a teljes tömbházat kiszolgáló hőközpont szabályozásában viszont nincs egyetértés a lakók között. A lapunknak nyilatkozó bérlő elmondta, 26 Celsius-fok van a lakásban, és amikor próbálták elérni, hogy tegyék alacsonyabb fokozatra a fűtést, az volt a válasz, hogy egyes lakók fáznak. Mint mondta, az újabb építésű ANL-s tömbházakban a nyáron költségmegosztókat szereltek, ám amikor a régebbi tömbházakban élő lakók ugyanezt kérték, azt a választ kapták, hogy műszakilag ez nem lehetséges, ugyanis esetükben függőleges elosztású fűtésrendszer van. 

A kormányrendelet alapján az új bérek kiszámításánál nemcsak a szobák számát, hanem a lakás négyzetméterét, a falak vastagságát, illetve az erkélyek felületét is figyelembe vették. Például két család esetében, amely ugyanolyan kétszobás lakásban lakik, ha egyiknek nagyobb az erkélye, az esetenként száz lejjel fizet többet. Mindemellett magasabb a bérleti díj azon bérlők esetében, akik betöltötték 35. életévüket. A bérlő ugyanakkor egy másik kiadásra is felhívta a figyelmet, a szerződés értelmében a bérlőknek be kell fizetni garanciaalapként egy bizonyos összeget, ami a lakbér háromszorosa. Így a lakbér növekedésével ezt az összeget is pótolni kell. 

Mint mondta, az évek során komolyabban nem néztek más lakhatási lehetőség után, ugyanis évekig reménykedtek, hogy meg lehet majd vásárolni az ANL-s lakásokat, viszont Marosvásárhelyen erre a mai napig nincs lehetőség, bár közel száz család jelezte már néhány évvel ezelőtt erre vonatkozó szándékát. 

 

A polgármester a lakbérek eddigi szintre való visszaállítását kéri

A megemelt lakbérek kapcsán Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a Regionális Fejlesztési Minisztériumhoz fordult, és a bér csökkentését kérte. Az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában a városvezető kifejtette: a marosvásárhelyi fiatal házasok 40 százaléka tervezi érvényes bérleti szerződésének felbontását, miután az előző kormány megemelte az Országos Lakásügynökség (ANL) lakásainak bérleti díját. 

„Van néhány intézkedés, amelyet a Cioloş-kormány mandátuma végén fogadott el, amelyek észrevétlenül átcsúsztak, viszont komoly hatásaik vannak. (...) Volt egy döntés a lakbérek fizetésére vonatkozóan, aminek a következményeként most, amikor megújítanánk az ANL-s lakások bérleti szerződéseit, a fiatalok körülbelül 40%-a lemondana lakásáról, mert nem tudnák kifizetni a megemelt bért. Egy egyszobás lakás bére eddig 90 lej volt, most 270 lej. Egy egyszerű kétszobás lakás bérlése 230 lejről 500 lejre emelkedett. Ez egyik napról a másikra gondot okoz” – magyarázta Florea.

A polgármester szerint nehéz elmagyarázni az ANL-s bérlőknek, hogy miként nőtt meg ennyire a bérleti díj, és levelet írt a jelenlegi fejlesztési miniszternek, Sevil Shhaidehnek. Ebben azt kéri, hogy vizsgálják felül és lehetőleg csökkentsék a bérleti díjakat, a befolyt pénz pedig maradjon az önkormányzatoknál.

Dorin Florea ugyanakkor ellenzi az ANL-s lakások eladását, hiszen szerinte az önkormányzatnak az a célja, hogy segítse és ne adósságba sodorja a fiatalokat.

„Nyolc éve folyamatosan el szeretnék adni ezeket a lakásokat, szerintem ez nagy tévedés. Nem azért építesz lakásokat, hogy eladd. Ezt a magánbefektetők űzik. Az önkormányzat azért épít lakásokat, hogy támogassa a fiatalokat, hogy családot alapítsanak, dolgozzanak és itthon maradjanak. Ha eladod a lakást, csak átruházod az átkot ezekre a fiatalokra, akik 50 éves korukig adósak lesznek a bankoknak” – nyilatkozta Dorin Florea.