Megalakult az új SZKT

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elutasítja a nyolc mamutmegye létrehozását, és a kérdés elnapolását kéri.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) egységes álláspontot fogalmazott meg szombaton, Marosvásárhelyen a közigazgatási átszervezés kérdésében: elutasítja a nyolc mamutmegye létrehozását, és a kérdés elnapolását kéri. Egyetértettek abban, hogy szükség van közigazgatási reformra, ezt azonban széles körű konzultációnak kell megelőznie. Ami a fejlesztési régiók átalakítását illeti, az RMDSZ ragaszkodik az általa benyújtott 16 régió tervezetéhez.

A kisebbségi törvény kapcsán ragaszkodik ahhoz a változathoz, amelyet 2005-ben benyújtott, mert „nem fogadhat el egy olyan jogszabályt, amely kevesebbet tartalmaz, mint az eredeti változat”. Ami az alkotmánymódosítást illeti, az RMDSZ szerint párbeszédre van szükség, a szövetségnek régóta megfogalmazott, konkrét módosítási javaslatai vannak: például az 1-es cikkely módosítása vagy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése.

A palackból kiengedett szellemet nehéz visszazárni

Kelemen Hunor szövetségi elnök mindenekelőtt az RMDSZ és a magyar közösség ellen irányuló nacionalista retorika felerősödésére hívta fel a figyelmet, amelynek hangadói az ellenzéki pártok politikai vezetői. „Határozottan elutasítjuk ezt a hangvételt és ismételten figyelmeztetjük a kollégákat, mindegy, hogy kormányon vagy ellenzékben vannak, ez a fajta retorika megbosszulja magát. A palackból kiengedett szellemet nagyon nehéz ismét visszazárni. A politikai közvitának nem erről kell szólnia, hiszen ezzel csak azt érik el, hogy elrontják az itthoni magyar közösség és a románság közti viszonyt, de veszélyeztetik a román-magyar államközi kapcsolatokat is” – jelentette ki.

A közigazgatási reformmal kapcsolatos RMDSZ-álláspontról szólva, a szövetségi elnök kiemelte: „Amikor a kormányzást vállaltuk, a kormányprogramba beírtuk, hogy szükség van közigazgatási reformra, másrészt szükség van a gazdasági-fejlesztési régiók átalakítására, mert a 90-es évek végén elfogadott fejlesztési régiók semmilyen formában nem felelnek meg annak az egyszerű alapkövetelménynek, hogy a közösségek koherens fejlődését segítsék. Nem vették figyelembe ezek megalakításakor a történelmi, társadalmi kapcsolatokat, kulturális, gazdasági, szociális kötődéseket, hanem mesterségesen meghúzták a régiók határait”. Az RMDSZ szerint ezek a fejlesztési régiók nem hatékonyak, nem működnek, ezért újra kell gondolni azokat, és be is nyújtottak egy szakértők által elkészített törvénytervezetet. Kelemen Hunor hangsúlyozta: közigazgatási reformra szükség van, és a koalíciós partnerrel megegyeztek, hogy a 2011-es parlamenti őszi ülésszakban vitatják meg. „Erre aztán néhány héttel ezelőtt koalíciós partnereink jelezték, hogy ők a közigazgatási reformot felgyorsítanák. Az ő javaslatuk az volt, hogy a mostani nyolc fejlesztési régiót alakítsuk át megyékké, és a jelenlegi 41 megye szűnjön meg az 1968-as törvény módosításával”. (…) „Az RMDSZ az első pillanattól azon a véleményen volt, hogy ezt a felosztási elképzelést nem tudja támogatni: egyrészt, Románia ezáltal megszegne olyan nemzetközi egyezményeket, amelyek a nemzetiségek arányairól szólnak, és kimondják, hogy a felosztással nem szabad a nemzetiségi arányokat megváltoztatni, másrészt, ezzel a teljes mértékben előkészítetlen közigazgatási reformmal sokkal több bajt okoznánk, mint amennyi problémát megoldanánk. A nyolcmegyés felosztást az RMDSZ nem tudja elfogadni”.

Csapdát rejtő „érdekes” javaslat

A másik változat, a 8 + 2, amely azt jelenti, hogy kiveszik Hargita és Kovászna megyét a központi nagy régióból, és megmaradnak külön megyeként, „első látásra igen érdekes javaslatnak tűnt, ilyen javaslatot román politikus még nem tett. Azt is látni kell azonban, hogy ebben mekkora csapda rejtőzik. A platformokkal, a területi szervezetekkel konzultálva arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt nem tudjuk elfogadni, nem támogatják a Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőink sem. Ha elfogadnánk, ezzel megosztanánk az erdélyi magyar közösséget, a szövetséget, és hosszú távon olyan helyzetet teremtenénk, amelyet nem tudnánk kezelni. Nagyon határozottan mondom, mi ezt a változatot nem tudjuk elfogadni. Egy ilyen fontos kérdésben, mint a közigazgatási reform, azt mondjuk, ha nincs egy határozott többség a parlamentben, nincs megegyezés a koalíción belül, akkor ezt a kérdést le kell venni a napirendről. Ez az egyetlen bölcs és okos megoldás”. (…) „Ha nem vesszük le a napirendről, akkor ez a koalíció szakadásához vezethet. A régióátszervezési vita gyakorlatilag Székelyföld-ellenes retorikába csapott át, (…) holott Romániának nem Székelyföld a problémája, hanem a gazdasági válság, amelyből másfél esztendő óta próbálunk kilábalni, és amelybe nagyon könnyen visszasodródhat az ország” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Meg kell őrizni az egységet

A kisebbségi törvényről szólva elmondta, ennek legfontosabb részei a kulturális autonómia és a kulturálisautonómia-tanácsok, hisz ezek révén a döntési jogok a kisebbségek kezébe kerülnek. „Mi csak ilyen formában tudjuk elfogadni a kisebbségi törvényt. Június 30-i határidőt szabtunk ennek a törvénynek a koalíciós megegyezésben, de nem mindegy, hogy néz ki a véglegesített törvény szövege. A jelenlegi politikai konjunktúrában nehezen látok elfogadhatónak egy olyan kisebbségi törvényt, amely számunkra megfelelő lenne” – jelentette ki. Véleménye szerint az RMDSZ-nek ragaszkodnia kell minden olyan eredményhez, amelyet eddig elért, ugyanakkor párbeszédet kell folytatnia minden parlamenti párttal. Úgy gondolja, hogy az erőből való politizálás nem vezethet eredményre.
„Nekünk most bölcsen és okosan kell döntést hoznunk, hiszen Szlovákiában is úgy valósult meg a közigazgatási reform, hogy az ott élő magyar közösség gyakorlatilag minden régióban kisebbségben maradt. És ezt senki nem tudta megakadályozni, sem Budapest, sem Brüsszel. Ezt a számunkra előnytelen felosztást csak mi magunk tudjuk megakadályozni. A legnagyobb veszélyt a mostani helyzetben abban látom, ha hagyjuk, hogy a Székelyföld a Partiumnak feszül, vagy a Partium a szórványnak. Nekünk most a szövetség és az erdélyi magyar közösség egységét kell megőriznünk, a bizalmat kell megerősítenünk” – mondta az elnök. Illúziónak nevezte, hogy ellenzékből többet tudnának tenni. „A romániai magyar közösségért ellenzékből semmit nem tudunk tenni, a koalíciót nem szabad felbontanunk, ugyanakkor van egy határ, amelyet nem tudunk átlépni” – mondta Kelemen Hunor.

Az egyéni felszólalások során Gál Éva, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének szervezési alelnöke felolvasta azt a szövetségi elnökhöz, az SZKT állandó bizottságához, illetve a Maros megyei elnökhöz címzett nyílt levelet, amelyet kilenc körzet fogalmazott meg, és amelyben bejelentik, hogy nem értenek egyet a június 17-i küldöttgyűlés döntéseivel.

A testület újraválasztotta Bíró Rozáliát az elnöki tisztségbe, elfogadta az SZKT működési szabályzatát, a főtitkárság, a SZÁT, illetve a regionális önkormányzati tanácsok szervezési és működési szabályzatát, megerősítette a főtitkárság tagjait. A Platformok Konzultatív Tanácsa szervezési és működési szabályzatának elfogadását az SZKT következő ülésére halasztották.