péntek, július 21, 2017

Maros megyében is jó lenne

A Székelygyümölcs projekt
Fotó: Vajda György

A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ által október elején Zetelakán szervezett vidékfejlesztési konferencián alkalmunk adódott betekinteni a zetelaki „gyümölcsfeldolgozó manufaktúrába”, amelyet a helybéli közbirtokosság és a Székelygyümölcs Egyesület üzemeltet. Az almát, erdei gyümölcsöket és gombát feldolgozó kisüzem beindítása, működtetése példaértékű lehet más olyan régiókban – többek között megyénkben is –, ahol hasonló nyersanyagforrással rendelkeznek.
A tervről Már István projektvezető beszélt, ugyanakkor megtekinthettük az egységet is, ahol sajnos – mivel szombati napon került sor a látogatásra – csak a berendezéseket láthattuk. Megtudtuk, hogy a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány egy regionális szintű, közösségalapú gazdaságfejlesztést indított el az udvarhelyszéki falvakban, hogy felkarolja a gazdákat és a kistermelőket hagyományos gyümölcsösök gondozásában, a gyümölcsből készített termékek értékesítésében, mivel a dombvidéki térségben az állattenyésztés mellett évtizedeken keresztül a gyümölcstermesztés jelentette az egyik legfontosabb jövedelemforrást a gazdáknak. 2008-ban az udvarhelyszéki falvakban felmérték a helyi erőforrásokat és a gazdasági lehetőségeket, s azt a helyi tudást, amire alapozhattak egy hosszú távú projekt elindításában. Többek között kiderült, hogy valamikor több mint 100, ma már csak 54 tájfajta gyümölcsfát találtak, azonban életkoruk 50–100 év között volt, és nagyon elhanyagolt állapotban voltak. A hagyományos szakmai tudás is kiveszőben, mivel egyre kevesebben vannak azok a régi jó szakemberek, akik annak idején az iskolában tanultak fát oltani, szaporítani, metszeni, gondozni. A felmérés alapján 2009-ben indult el a Székelygyümölcs projekt, amely a gyümölcsösök revitalizálását, a termékek értékesítését célozta meg. A szervezőmunkával párhuzamosan beindult egy képzéssorozat is, amelyen nemcsak a gyümölcstermesztéshez szükséges fontos információkat adták át a gazdáknak, hanem az új gazdasági viszonyokban az értékesítési feltételekbe is bevezették őket. Piackutatási eredményeket, módszereket, fejlesztési javaslatokat is megosztottak az érdeklődőkkel. Létrehozták a Fejlesztési Központ az Élhetőbb Vidékért tanácsadó központot, ahol folyamatos tanácsadást, képzést, pályázati eligazítást nyújtanak. Ennek a segítségével felvették a kapcsolatot háziasszonyokkal is, akiktől hagyományos tartósítási, valamint szörpelőállítási recepteket jegyeztek le, arra törekedve, hogy az adott helységből kapott információk alapján az elkészített termék megőrizze a sajátos ízvilágot. Először egyéves akkreditált gyümölcstermesztő-képzést szerveztek, ahol 28-an vettek részt, ők lettek a projektbe bekapcsolódó 19 faluban a „hírvivők”, a program hajtómotorjai. 91 gazda vett részt a szakmai képzésen. Mindezek mellett a marketing részeként tájékoztató és reklámkiadványok is készültek, illetve ahogy bővült a kínálat, úgy egy termékkatalógus is összeállt. Az egyesületnek aztán sikerült beindítani, majd hagyományosan megszervezi az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált, ahol minden település felállítja a saját standját.
Az első gyümölcsfeldolgozó üzemet a helyi önkormányzat segítségével, pályázati úton szerzett finanszírozással 2010-ben Farkaslakán nyitották meg, majd a másodikat 2012-ben Zetelakán. A volt tsz területén egy több mint 500 négyzetméter alapterületű hajdani gazdasági épületet a helybéli gazdakörtől megvásárolta és felújítatta a közbirtokosság. A beruházás, a szükséges berendezésekkel együtt összesen mintegy 250 ezer euróba került. A gépsorban van többek között présgép, pasztőröző berendezés, szárító és két óriási hűtőkamra is. Az idényben közel 50 személynek adnak munkát. A gazdáktól almát, a begyűjtőktől pedig a közbirtokosság erdejéből erdei gyümölcsöt, illetve gombát (vargányát és rókagombát, valamint pereszkét és fenyőalját) vesznek át és dolgoznak fel. Bizonyos mennyiségű készterméket fizetnek az egyesületnek. A termékeket a Székelygyümölcs Egyesület értékesíti, a jövedelemből részesül a zetelaki közbirtokosság is, amely azonban gyengébb szezonban fedezi a veszteségeket.
Jelenleg az egyesület 1200 gazdával áll kapcsolatban, hálózatukhoz 23 község, 127 vidéki település és 3 város tartozik mintegy 120.000 lakossal. Megélhetőséget, lehetőségek biztosítanak a térségnek a fennmaradáshoz – ez a legnagyobb eredmény, amit elérhettek, és ezért igyekeznek működtetni a rendszert – mondta Már István a tanácskozáson.