Jobban meg kell becsülnünk népi kultúránkat

Tizenkettedik alkalommal tartották meg az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóját Sepsiszentgyörgyön, így ezúttal a Háromszék Táncegyüttes volt a vándorrendezvény házigazdája. A több-napos eseményen részt vevő csoportok mindegyike fellépett a vasárnap esti gálaelőadáson, amelyen fővédnökként Kelemen Hunor szövetségi elnök is jelen volt.

Rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy milyen régi szálak fűzik az erdélyi magyar embereket a néptánchoz, illetve milyen fontos része a népi kultúra az identitásunknak. 

„Azért vagyunk magyarok, mert magyarul beszélünk, magyarosak a hagyományaink, magyar népdalon, magyar népmesén nőttünk fel, és azokat a magyar táncokat tanultuk meg, amelyek bennünket sajátságosan erdélyi magyar emberré tesznek, a Székelyföldtől a Mezőségen keresztül a Partiumig, a Szilágyságig, vagy akár a Bánságig. A néptánc számunkra, erdélyi magyarok számára egy alappillér, amely meghatároz és magával ragad, hiszen a hagyománynak éltető ereje van. A tudomány szerint a tánc az emberré válás egyik fontos momentuma, de a néptánc ennél sokkal több: a néptánc a nemzeti identitásunk része, és ezt mindannyian érezzük. Éreztük akkor is, amikor gyermekkorunkban oktattak bennünket, akkor is, amikor a táncházmozgalomba bekapcsolódtunk, és akkor is, amikor az erdélyi hivatásos táncegyüttesek világszintű előadásait megnézhetjük” – fogalmazott Kelemen Hunor. 

Kiemelte, büszkeségre ad okot, hogy Erdélyben a hagyományok soha nem jelentették és nem jelenthetik a múzeumi falak közötti értékeket – ennél sokkal több: a múlt hagyományaira való építkezés a jövő záloga volt és kell, hogy legyen. 

A néptánc kapcsán két másik dologról is beszélt: az egyik az öröm, másik a teljesítmény, hiszen azt látni – és nem számít, hogy örömből vagy bánatból fakad –, hogy a tánc mosolyt csal az arcokra, függetlenül attól, hogy amatőrökről vagy hivatásos táncosokról van szó. Kelemen Hunor a teljesítményhez kapcsolódóan kiemelte, hogy nekünk itt, Erdélyben sokszor kétszer annyit kellett dolgozni, mint másoknak az elmúlt száz esztendőben, és ezt bizonyára a táncosaink még inkább érzik. Ennek ellenére nincsenek megbecsülve megfelelően. 

„Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, túl azon, hogy az eszünk, a szívünk tudja, hogy jobban meg kell becsülnünk őket és a munkájukat, én két irányt látok: egyrészt kell egy olyan törvényes keret, amely a hivatásos táncosok jelenét és jövőjét, akár a nyugdíj utáni éveket is biztonságossá teszi. Másrészt, meg kell erősítenünk azokat a rendezvényeket, eseményeket, intézményeket, amelyek a néptánchoz kötődnek, és amelyek a néptáncon keresztül az identitásunkat is erősítik” – mutatott rá, majd hozzátette: ebben partner lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.