szombat, június 24, 2017

A fenntartható fejlődés helyi vonzata

Van egy fosznid környezetvédelemre?
Fotó: Hajdú Zoltán

 
Október 16–19. között Parajdon Milleniumi fejlesztési célok és helyi közösségek címmel tartottak konferenciát, amelyet marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ környezetvédelmi egyesület és a győri Reflex környezetvédelmi egyesület közösen szervezett. A rendezvényt az EU EuropeAid programja és az Európai Klímaszövetség támogatta. A tanácskozáson a fenntartható fejlődés elveinek gyakorlatba ültetéséről, népszerűsítéséről volt szó.
Dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője a Népújságnak elmondta, hogy a konferencián kiderült, a legjobb stratégiák és fejlesztési tervek nem eredményesek, ha ezeket a helyi közösségek nem érzik a magukénak és nem alkalmazzák az elveket gyakorlati programokban. A jelen levő civil szervezetek és önkormányzatok képviselői megállapították, annak ellenére, hogy egyre több tudományos eredmény bizonyítja a globális felmelegedés tényét, a lakosok nincsenek tisztában azzal, hogy mit kellene tenni konkrétan a klímaváltozás megakadályozásáért. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés inkább elméleti kérdés marad, a hatékony, konkrét cselekvés még várat magára. Ennek egyik oka a környezetvédő szervezetek rossz kommunikációs stratégiája. A civil szervezetek általában negatív üzeneteket fogalmaznak meg, tiltakoznak a környezetnek ártó intézkedések esetén, és nem mutatnak fel pozitív, követhető példát, s ha van is ilyen, nem építenek ki tömegbázist, így nem tudnak megfelelő nyomást gyakorolni a hatóságokra. Vannak olyan gondok, amelyeket mindenképpen a civil szervezetek és a hatóságok közötti együttműködéssel lehet megoldani. Ilyen a városi kerékpározás, ahol mindenképpen kompromisszumos megoldás szükséges.
A beszélgetések során kiderült, kommunikációs hiba az is, hogy a környezetvédők azt a látszatot keltik, mintha ember nélküli természetet védenének, csak a növény- és állatvilág megóvására fókuszálnának. A fenntartható fejlődés pedig pontosan arról szól, hogy olyan ökológiai rendszert kell működtetni, amely az embernek hosszú távra egészséges életteret biztosít. Nagyon nehéz azonban a környezetromboló gazdasági érdekeket egyeztetni a környezetkímélő elvekkel. Példaként a most aktuális medvevadászatot hozták fel, ahol gyakran kérdezték a környezetvédőket, hogy miért védik az állatokat, amikor azok veszélyeztetik az embert? Az elkötelezett környezetvédők azt az ökológiai rendszert védik, amelyben az embernek és a medvének is megvan a helye, a természetes rendszereket fenntartó társadalom működését keresik. Sajnos több, magát környezetvédőnek feltüntető egyén egész más érdeket képvisel, ami utólag derül ki, és ez is árthat a fenntartható fejlődés elveit alkalmazóknak.
A konferencián résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság bevonása nélkül nem lehet megvalósítani a fenntartható fejlesztési célokat, de ehhez jobban kell kommunikálni a lakossággal, új eszközöket, utakat kell keresni. Erre is van már példa. Bemutatták a Fókusz Öko Központ által készített A természet leckéi című rövidfilmet és a nyárádszeredai Bocskai István dalkar által a Földed és szíved egy és ugyanaz című zenés irodalmi összeállítást.
Érdeklődéssel hallgatták a résztvevők az idei Európai Klímasztár egyik győztes csapata, Derekegyháza képviselőinek bemutatóját. Nagyon tanulságos volt látni, hogy nem elég egy területen tevékenykedni, hanem a község az energiahatékonyság, a természetvédelem, a környezetbarát fogyasztás, a nevelés területén is eredményeket ért el, és ez hozta meg a várt eredményt, majd a nemzetközi elismerést is. Ehhez hozzájárult az is, hogy az önkormányzat számos civil szervezettel, magánszemélyekkel is összefogott az ügy sikere érdekében.
Hazai példákat is megismerhettek a tanácskozáson levők. A Korond–Parajd Természetvédelmi Gondnokság által szervezett programon a látogatók megtekinthették a gondnokság által megvalósított helyi terveket. Pál Zoltán, a gondnokság igazgatója elmondta, hogy nem elegendőek a helyi adottságok, ezeket értékesíteni kell, és ehhez elkötelezett, önzetlen helyi vezetőkre van szükség, akik minél több embert bevonnak a tervek megvalósításába. A fenyőkúti tőzeglápon kialakított tanösvényt úgy sikerült kivitelezni, hogy „Van egy fosznid a fenyőkúti tőzeglápba?” jelmondattal, felhívással elindítottak egy mozgalmat. Aki vásárolt egy szál fosznit a tőzeglápba, annak beégették a nevét a deszkába. Pál Zoltán szerint így hamarabb sikerült megvalósítani a tanösvényt, mintha pályázatokra vártak volna, és a lápot is jobban meg lehet védeni ezzel a módszerrel, mintha büntetéseket alkalmaznának.
– A konferencián bemutatott példákból kiderült, hogy a fenntartható fejlődés elveit egy közösség szintjén csak akkor lehet megvalósítani, ha a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködése révén megfogalmazódnak a jövőbeni cselekvések vezérelvei, és ezeket sikerül hatékony módon közölni, annak érdekében, hogy minél több lakost vonjanak be a tevékenységekbe. Úgy tűnik, hogy világszerte a környezetvédelmi szervezetek szerepe is megváltozott. Lejárt a figyelemfelkeltő akciók ideje, mivel az alapvető problémák mára már ismertté váltak a hatóságok és a lakosság körében is, a jövőben inkább fejlesztési tervekre, ezek kivitelezésére és fenntarthatóságára, a különböző partnerek közötti együttműködésre kell fektetni a hangsúlyt. A tanácskozáson néhány ezt igazoló járható úttal, megoldással ismerkedhettek meg a résztvevők – tájékoztatta lapunkat dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ ügyvezető igazgatója.