Európában bárhol működhetne…

– Az RMDSZ autonómiastatútuma a hatalommegosztásnak egy olyan modern változatát nyújtja, amely Európában bárhol működne. A regionális felosztásról rövidesen újabb vita lesz a törvényhozásban, és amikor ezt elkezdjük, akkor kell hogy legyen erről egy pontos saját elképzelésünk. Románia 16 régióra való felosztásáról szóló tervezetünk már a parlamentben van, az autonómia-elképzelésünkkel pedig az intézményes garanciákat tesszük hozzá ehhez a koncepcióhoz – jelentette ki a péntek esti pódiumbeszélgetésen Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, államelnökjelöltje.

 

A Nemzeti Színház Kistermében tartott beszélgetésen, amelyen Kelemen Hunor beszélgetőpartnerei Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke, Ágoston Hugó publicista, illetve Nagy Endre rádiós műsorvezető voltak, az RMDSZ államelnökjelöltje arról is beszélt, hogy az RMDSZ politikai programja 25 éve a magyar emberek programja is, amely alapjaiban nem változott. A szövetségnek az ország fontos útkeresései mindenikére van egy saját változata: törvénytervezet készült a régiók újrarajzolására vonatkozóan, az alkotmánymódosításra is van elképzelése, a kulturális autonómia koncepcióját pedig a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetbe foglalták bele, ugyanakkor Székelyföld regionális autonómiáját illetően is számos RMDSZ-tervezet született az elmúlt évtizedekben.  

Jelöltek, programok nélkül

Markó Béla szerint Romániában ma egyetlen jelöltnek van elképzelése az ország jövőjéről és benne a magyarság sorsáról: Kelemen Hunornak, a többi jelölt kizárólag sárdobálással foglalkozik. Az RMDSZ jelöltje következetesen képviseli azokat a célokat, amelyet 25 éve jelölt meg feladatként a magyarság érdekvédelmi szervezete.

Fölidézte 1995. február 13-át, amikor a szenátus elfogadott egy határozatot, amelyben elítélte őt, mert Londonban az RMDSZ autonómia-elképzeléseiről beszélt. Azóta azonban, tette hozzá, számos olyan jogszabályt sikerült elfogadtatni, amely ellentmond a nemzetállami jellegnek, még olyan körülmények között is, hogy az alkotmányból ezt a fogalmat nem törölték. Véleménye szerint Románia ma sokkal kevésbé nemzetállam, mint korábban, és amint az jelenleg egy-egy politikus fejében még mindig él.

EU: jelen és jövő

Ágoston Hugó kérdésére – mi változott a múlt választás óta? – Kelemen Hunor kijelentette: az egyik fontos változás az, hogy Traian Băsescu nem indul az államelnök-választáson, bár aktívan kampányol most is. Az is változás, hogy rakétavédelmi rendszer épült Romániában, vagyis felértékelődött az ország térségben betöltött szerepe. Mint mondta, Európában ma minden ország keresi a helyét, és folyamatosan felmerül a kérdés, lesz-e Európai Egyesült Államok, amely felveszi a versenyt az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával és az Orosz Föderációval, vagy szétesik az unió és mindenki úgy boldogul, ahogy tud. 

Marosvásárhelyen sajátos megoldásokra van szükség

Marosvásárhelyen lévén, óhatatlanul szóba került a MOGYE ügye is, annál is inkább, mivel az RMDSZ vezetői az egyetem vezetőivel találkoztak a délután folyamán. Markó Béla úgy gondolja, Marosvásárhelyen sajátos megoldásokra van szükség, mert két nagy közösség él egymás mellett, amelyeknek még nincsenek megnyugtató megoldásaik az együttélés hétköznapjaira, bár vannak példák arra, hogy az önállóság működhet. Például a Bolyai Farkas és Papiu Ilarian iskola. Véleménye szerint az orvosi esetében sem lenne ez másként, mert két ilyen nagy közösség csak akkor tud nyugodtan együtt élni, ha ennek a mindennapi szabályai tiszták és világosak. Kelemen Hunor szerint a MOGYE estében az egyetemi autonómiára hivatkozva nem alkalmazzák az oktatási törvényt.

Kérdésre válaszolva az RMDSZ államelnökjelöltje kijelentette: november 16. után valami új fog kezdődni, kérdés, az RMDSZ „milyen állapotban” lesz. Újból emlékeztetett, hogy az autonómia nem csupán kampánytéma, ’93 óta folyamatosan erről beszélnek, és az RMDSZ autonómiastatútuma bárhol működhetne. Rámutatott: az RMDSZ az intézményes garanciák rendszerét teremti meg ezzel a tervezettel.