hétfő, október 23, 2017

Dr. Engel József: A magyar nyelv gyökérszavai

Makariás–Engel-ház

Bolyai János orvosával, Engel Józseffel került a legközelebbi, baráti kapcsolatba. Ahogy már megírtam, Engel Józseftől 14 db Bolyai János részére felírt orvosi recept maradt meg.

Engel József Marosvásárhely történetébe is beírta nevét. Orvosi tevékenységéről annyi maradt meg, hogy igen közkedvelt és népszerű volt a betegei körében, elsősorban egykori lakóháza lett igazi mesélő ház, ugyanis a híres Makariás-ház 24 évig Engel József birtokában volt. A Makariás-ház arról nevezetes, hogy II. József császár Marosvásárhelyen tett látogatása alkalmából a Makariás-házban volt elszállásolva (abban a korban az lehetett a legfényesebb ingatlanja Marosvásárhelynek). Orbán János Makariás-ház, Marosvásárhely című dolgozatában a következőket írja:

„A barokk épületet 1813-ban Teleki József vásárolta meg. Az 1850-es években Engel József orvos tulajdonába került, aki a kortársak emlékei szerint felújította az épületet, csak a régi falak és rácsok őrződtek meg. 1864-ben Engeltől a helybéli református egyházközség vásárolta meg és leánygimnáziummá alakíttatta az épületet. A gimnázium három évtizedig működött itt, 1895-ben helyiségeit már bérbe adják.” Tehát a házat ma akár Engel-háznak is nevezhetnénk.

De nem is ezzel, a Marosvásárhely helytörténészei által jól ismert ténnyel szeretném az olvasók figyelmét fenntartani, hanem Engel doktor életét és nyelvészeti munkásságát szeretném ismertetni.

Kezdjem személyes élményemmel. Mikor utánanéztem, hogy Engel József A magyar nyelv gyökérszavai című elsőrangú pályamunkájával (kinyomtatva: Budán, 1839) lett az MTA levelező tagja, és belenéztem ebbe a munkába, rögtön az jutott eszembe, hogy Engel az ötletet Bolyai Jánostól kölcsönözte. Ugyanis Engel József bizonyíthatóan 1837. február 25-én írta fel az első receptet Bolyai János részére, tehát két év elég volt ahhoz, hogy a pályamunkáját elkészítse. Bolyai János is nagy gyökérszófejtő, kutató volt.

Kutatásaim során rájöttem, épp ellenkezőleg történt! Bolyai János érdeklődését és figyelmét éppen Engel doktor irányíthatta a magyar nyelv gyökérszavai irányába. Szerencsére Finály Henrik, a latin nyelv és a történelem tudósa (az MTA tagja), Réthy Mór sógora 1872-ben egy emlékbeszédet tartott az akkor már két éve elhunyt Engel József levelező tag felett, és abból a nekrológból megtudhatjuk Engel életének fontosabb állomásait. A lényeg, hogy Engel József egy 1834-ben a Tudós Társaság által kiírt pályázatra készítette el a pályaművét, amikor még orvostanhallgató volt Pesten, de pályamunkáját csak 1839-ben nyomtatták ki. Tehát Engel József jóval Bolyai János megismerése előtt már gyökszókutató volt, és így Bolyai János Engeltől értesülhetett a téma fontosságáról. (Nagyon nagy a hasonlat Engel gyökszavai és Bolyai János gyökszavai között.) Életrajzát Finály Henrik nekrológjából tudjuk rekonstruálni.

Engel József 1807. május 2-án Bécsben született, Engel Keresztély János és Maucks Katalin gyermekeként. Az apja fia születésekor az erdélyi udvari korlátnokságnál udvari titkár és történelembúvár. Engel József német nyelvű környezetben nevelkedett, és hatéves korában Lőcsén kezdett német iskolába járni. 1819-ben az apja elküldte a fiát cserébe Rozsnyóra, hogy magyarul tanuljon. 1821-ben visszatért Lőcsére, és itt 1823-ban befejezte a gimnáziumot, majd a pesti egyetemen bölcsészeti tanulmányokat folytatott. De 1825-ban a szülei vagyoni helyzete arra kényszerítette, hogy a 18 éves ifjú kenyérkereset után nézzen. Ekkor Marosvásárhelyen egy rokonnál beállt gyógyszerészgyakornoknak. Három év alatt kellő gyakorlatot szerzett és pénzt spórolt ahhoz, hogy 1828-ban Pesten beiratkozzon a gyógyszerészetre és 1829-ban mesteri oklevelet szerzett. Utána beiratkozott az orvosi egyetemre, és 1830-32 között nehéz anyagi körülmények közepette elvégezte azt. Mint kész orvos és szülészmester 1836-tól Marosvásárhelyen folytatta a tevékenységét egészen 1857-ig. Akkor átköltözött Kolozsvárra, és ott „mint közkedvességű, értelmes orvos széles körökben nyújtván sikerest segélyét szenvedő embertársainak, bevégezte munkás életét 1870. június 2-án, áldozatul esvén a különben még életerős férfi egy fájdalmas és veszélyes betegség, a hólyagkő következményeinek”.

A Házsongárdi temetőben nyugszik.

Most nézzük meg Engel fő művének történetét:

A Tudós Társaság (az MTA akkor megnevezése szerint) 1834-ben tartott V-dik nagygyűlésében kihirdetetett a következő nyelvtudományi jutalomkérdésére:

„Melyek a’ magyar nyelvben a’ tiszta gyökök? Számláltassanak elő, mennyire lehet, eredeti jelentéseikkel.

1836-diki március 19-ig, mint határnapig, hat pályamunka érkezett, melyek közül, az e’ végre kinevezett három, osztálybeli bíró, Balogh Pál, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály rendes tagok előadására a’ VII-dik nagygyűlés a’ 6. és 4. számok alattiakat találván kiadásra, amazt egyszersmind jutalomra, méltónak, a’ bírálók hivatalos tudósításaikból azon helyek kivonata bocsátatik itt e’ munkák elébe, melyek a’ nagygyűlés határozataiban, vezették.”

Tehát hat pályamunka érkezett be, és ebből kettő lett a nyertes, nevezetesen a 6.-nak beérkezett pályamunka: Engel József: A magyar nyelv gyökérszavai és a 4.-nek beérkezett pályamunka: Nagy János: Tiszta magyar gyökök. Ezeket a pályaműveket az MTA határozata alapján 1839-ben ki is nyomtatták.

Kölcsey Ferencnek a következő volt a véleménye Engel dolgozatáról:

„Hogy az író philosophi lélekkel bír, azt neki tagadni senki nem fogja. Nyilván van bevezetéséből az is, hogy a magyar nyelvet sokáig, és critikai tekintettel vizsgálta. Ha mind helyes-e a mit például a betűk eredeti értelmökről mond? azt oly könnyen megítélni nem lehet? De azt meg kell vallani, hogy gyökvizsgálatait elvekre alapítá; ’s hogy elveit nagy részén a dolog természetéből folyó józan következetesség tetszik ki. Óhajtottam volna, hogy állításait a nyelv régi történeteiből bővebben világosította volna fel; de a feladott kérdés talán ezt nem hozta magával. Azonban így is, mint felállítá elveit, sokaknak helyes volta, például a megforgatott betűkre nézve, minden gondolkozó philolog előtt világos; ’s ezen elv nélkül gyökeret keresni, hiában való fáradozás. Szóval, e’ szó alatti bevezetés nekem, bár értelmem nem mindenben egyez, nevezetes, fontos munkának látszik, mely az academia pártfogását érdemli.”

Vörösmarty Mihály rendes tag „figyelmet és dicséretes említést érdemlő munkának” nyilatkoztatja, ’s nagy szorgalom gyümölcsének, de a szerző „nem fejti ki elég világosan szónyomozó elveit, ’s így a gyökértáblák, melyek a munka legnagyobb részét teszik, nem érthetők, a gyökök értelme az összeállítás által gyanítva, de kimondva nem lévén. Ide járul, hogy ezen táblákat nem csupa gyökök, hanem származékok ’s összetételek foglalják el, ’s ezen, a kérdéshez szorosan nem tartozó rész neveli a munkát oly roppantságra.”

Szóval érdekes bírálatot kapott Engel két akkora tekintélytől, mint Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály.

A történet érdekessége, hogy közel 20 év múlva Engel Józsefet ezért az egy munkájáért az MTA levelező tagja sorába választotta. Viszont amikor 1859-ben megírta a székfoglaló értekezést, amely csak abban állt, hogy a 25 évvel korábban megírt dolgozatát kibővítette, és azt nyelvfilozófiai köntösbe ágyazva bemutatta az Akadémián, akkor az a hallgatóságból nevetést és derültséget váltott ki. Akkor már nem élt sem Vörösmarty, sem Kölcsey, így nem volt, aki Engelt védelmébe vegye. Így aztán Engel teljesen felhagyott a nyelvtudományi vizsgálataival, és visszatért a hűséges szerelméhez, a gyógyászathoz, amelyet soha el sem hagyott!

De ha mi meg akarjuk érteni Bolyai János nyelvészeti kutatásait, föltétlenül Engel József művének áttanulmányozásával kell kezdjük.

Irodalom

Finaly Henrik: Emlékbeszéd Engel József levelező tag felett. Budapest, 1873. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. III. 5.)

Engel József: A magyar nyelv gyökérszavai. A m. tud. társaság jutalomkérdésére előterjeszté. Első rangú pályamunka. Budán, 1839. (Nyelvtudományi pályamunkák II. kötet. Nagy János munkájával együtt.)

Orbán János: Makariás-ház, Marosvásárhely,http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=404

* készült a Magyar Tudományos Akadémia Domus Programja által támogatott tevékenység keretében