péntek, november 24, 2017

Cukorbetegen is lehet hegyet mászni

Egyedi kezdeményezés

A Maros Megyei Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesülete (ASCOTID) egyedi kezdeményezést valósított meg idén nyáron. A Dia Mount Challenge országos szinten az első olyan projekt, amellyel be akarták bizonyítani , hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő fiatalok is képesek hegyet mászni, és ha folyamatosan ellenőrzik a vércukorszintjüket, akkor képesek a saját korlátaikat is túllépni.

Először májusban a Csukás-hegységben próbálkozott a csapat a hegymászással, a szélsőséges körülményekkel, a komoly fizikai megterheléssel. Ekkor mindenki hagyományos vércukorszintmérő készüléket használt.

A projekt második részére szintén a nyáron, a Fogarasi-havasokban került sor, a Szombatvölgy – Nagyablak és a 2398 méter magas Cheia Bandei csúcs térségében. A huszonhárom résztvevőből tizenöt 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő fiatal volt, akik nem voltak különösebben edzettek és nem is vettek részt hasonló túrákon. Ez alkalommal a „hegymászók” a vércukorszintet folyamatosan mérő szenzort használtak. Ennek a készüléknek a segítségével sokkal nyugodtabban tudtak hegyet mászni, nem kellett tartaniuk a veszélyesen alacsony vércukorszinttől, ami a kemény fizikai megterhelés legnagyobb kockázata. 

A kérdésre, hogy mi volt a célja ennek az igen merész kezdeményezésnek, Rodica Molnar, a Maros Megyei Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesületének (ASCOTID) az elnöke kifejtette: 

– Be szerettük volna bizonyítani, hogy semmi különbség nincs egy cukorbeteg és egy egészséges fiatal között akkor, ha a vércukorszint a megengedett értékek között van. Fel szeretnénk hívni a hivatalos szervek figyelmét, hogy ha a fiatalok vércukorszintje nincs a normális határok között, nagy eséllyel alakulnak ki szövődmények: például veseelégtelenség, vakság, amputálás. A folyamatos vércukorszintmérő szenzor, a modern technológia segít, hogy elkerüljék vagy időben kezeljék a súlyosan alacsony vércukorszintet. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy igen aggasztó a frissen diagnosztizált gyerekek és fiatalok száma, és sajnos a nemkormányzati szervezetek hiába próbálnak segíteni, az államra háruló feladatokat nem tudják pótolni.

Óriási érvágás az érintett családoknak, hogy jelenleg a 18. életévüket betöltött fiatalok hivatalosan napi egy darab tesztcsíkra jogosultak, holott a vércukorszintet napi 6-8 alkalommal szükséges ellenőrizni. Azért harcolunk, hogy ezt a szabályozást a hatóságok újraértékeljék – mutatott rá az egyesület elnöke. 

Mint mondta, a túrázás sikeres volt, semmi baj nem történt, és a fiatalok számára nagy élmény volt. Örültek a támogatók által felajánlott felszerelésnek és főként annak a lehetőségnek, hogy kipróbálhatták a szenzort, ami folyamatosan méri a vércukorszintet. 

Rodica Molnar köszönetet mondott a partnereknek, többek között a marosvásárhelyi SMURD rohammentő szolgálatnak, a hegyimentő szolgálatnak, dr. Irina Muntean diabetológus szakorvosnak, valamint az önkénteseknek, akik nélkül ezen kezdeményezés nem valósulhatott volna meg. 

A Dia Mount a Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesületének az egyik legmerészebb pályázata volt – véli dr. Muntean Irina diabétesz-szakorvos, aki maga is cukorbeteg. 

– Az volt a célunk, hogy megmutassuk mindenkinek, mekkora segítséget jelent a cukorbetegség kezelésében a szenzor, amely folyamatosan méri a vércukorszintet, ami biztonságot nyújt bármilyen szélsőséges körülmények között, ugyanis jelzi a vércukorszint alakulását, így sokkal könnyebb elkerülni a súlyos hipoglikémiás állapotot, és nagy segítség a pontos mennyiségű inzulin adagolásában is. A túrázás során semmilyen rendkívüli esemény nem történt, és a vártnál sokkal kevesebb volt az alacsony vércukorszint. A közel tízórás megfeszített hegymászás alatt a fiatalok átlagosan 25 alkalommal mérték meg a vércukorszintjüket. A szenzor hiányában ez 25 szúrást jelentett volna. Ennek ellenére az Egészségügyi Minisztérium napi egy darab tesztcsíkot biztosít minden 18 évet betöltött fiatalnak, ami messze nem elég ahhoz, hogy normális életet éljenek. Így a tesztcsíkokkal „megspórolt” pénzt később az állam kénytelen lesz a szövődmények kezelésére fordítani – mutatott rá a szakorvos.