szombat, június 24, 2017

„Egészséges” párbeszéd, tabuk nélkül

A Studium Alapítvány könyvtárában a civil társadalom képviselőivel találkozott hétfő kora délután Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje, ahol Vass Levente, az alapítvány társelnöke köszöntötte, illetve Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke kérdezte a politika és a civil szféra kapcsolatáról.

A beszélgetést megelőzően egy rövid portréfilmet mutattak be Kelemen Hunorról, amelyben a riporter többek között gyermekkoráról, kedvenc könyvéről, iskolás és egyetemi élményeiről kérdezte. Sőt, azt is megtudhattuk, hogy szereti Csíkot, hogy korábban hokizott, néha lámpalázas, szívesen hallgat dzsesszt és klasszikus zenét, néha főz, kedvenc étele a tárkonyos krumplileves, szeret utazni, szereti Firenzét, a táskája meg nehéz. 

A kérdésre, hogy milyen a viszonya a civilekkel, Kelemen azt mondta, mindig a civil társadalom részének érezte magát. 

A pozitív, illetve negatív tapasztalataira vonatkozó kérdésre Verespatak ügyét negatívnak tartja, amikor a civilek meg sem kérdezték, csak „nyesték”. Másik negatív tapasztalata az volt, hogy az autonómiastatútum bemutatása során, amikor a Legfelsőbb Bírói Tanács vehemensen támadta, a civil társadalom hallgatott. Egy másik kérdés az úgynevezett „civil kurázsira” vonatkozott. Erre azt mondta: vagy van, vagy nincs. 

Véleménye szerint sokkal több civil kezdeményezésre, közvitára lenne szükség, illetve, hogy a 90-es évekhez képest, amikor még mindenki mindenhez értett, ma a szakosodás a jellemző. Viszont a közvitában sokkal kevésbé van jelen, mint akkor. 

Nem hisz abban, hogy a civil társadalmat 

„egységes civil platformba lehetne terelni”, lemaradások véleménye szerint szociális kérdésekben, a romakérdésben vannak, amelyekről ma még nem nagyon beszél a társadalom. – Ha erre nem találunk megoldást, hét baj lesz – jelentette ki.

A kérdések során felvetődött, hogy a 2006-os gombatörvény még ma sem alkalmazható, és bár a gombászegyesületek többször folyamodtak a kormányhoz, a parlamenthez vagy az RMDSZ képviselőihez, megoldás máig sem született. Emiatt nincs gombavizsgálat a piacokon, és sok a gombamérgezés. Jó lenne, ha a politikum felkarolná az ügyet, mondta Málnási András, a Málnássy László Gombászegyesület elnöke. 

Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője szerint újra be kellene vezetni a strukturált konzultációkat, fontos lenne, hogy az RMDSZ jobban kommunikáljon a „civilekkel”, mert ha a demokratikus struktúrák jobban működnének, a civil társadalom is másként működne.

Mezei Borbála, a Gyulafehérvári Caritas képviselője azt vetette fel, hogy bár a civil szervezetek állami támogatásból tartják fenn magukat, tavaly levágták a szubvenciókat. Kelemen Hunortól kérdezte, közben tudna-e járni ebben az ügyben az RMDSZ?

Ezek mellett szóba került az is, hogy együtt kellene működniük a román és a magyar civil szervezeteknek, de egyesek felvetették azt is, hogy az RMDSZ esetleg román pártokba olvadva esélyesebben politizálhatna. Kelemen Hunor válasza az volt, hogy ha megszűnne az RMDSZ, azzal még nem oldódnának meg a problémák. – Nem hiszek az etnikai alapon szerveződött szövetség alternatívájában. Halálos veszedelem lenne, ha ideológiai alapon beolvadna román pártokba – jelentette ki az RMDSZ elnöke.