Valós probléma vs. statisztikai illúzió

*„Könnyebb kapaszkodni a sörbe, mint a borospohárba”
Fotók: Vibe Fesztivál

Miért nem boroznak a fiatalok? 

Miért választják a fiatalok sok esetben inkább a sört a bor helyett? Hogyan változnak az alkoholfogyasztási szokásaink, és mitől igazán különleges a tokaji borvidék? A borvilág aktuális kérdéseiről Szilágyi Lóránt, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) elnöke beszélgetett Czapp Árpád borásszal, kertészmérnökkel, nemzetközi borbírával a 2026-os Vibe Fesztivál zárónapján. 

Czapp Árpád már a beszélgetés legelején kiemelte, hogy a borvilág néhány éve krízishelyzetet él meg, mivel túltermelés van, miközben a fogyasztás évről évre csökken. Mint mondta, ez nem csak a térségünkre jellemző, hanem a világ minden részére: vannak országok, ahol egész szőlőterületeket vágnak ki. Éppen ezért a borszektor elkezdett egyre nagyobb figyelmet fordítani a következő generációra. Hangsúlyozta, hogy az a kijelentés, miszerint a fiatalok nem boroznak, önmagában nem állja meg a helyét, ezért meg kell vizsgálni, hogy valós problémáról vagy statisztikai illúzióról van-e szó.  

– Amikor a borfogyasztásról beszélünk, a legtöbb statisztika az eladott mennyiségre vonatkozik, ezért a borvilág attól pánikolt be, hogy az értékesített bor mennyisége több százmillió hektoliterrel csökkent. Ha azonban a borkultúrára gondolunk, vagyis az ital megértésére és élvezetére mint gasztronómiai élményre, az már egy másik terület. Bár az eladott mennyiség csökken, nem biztos, hogy a borfogyasztók aránya is visszaesik. A statisztikák ugyanis nagyon érdekes ellentmondásra mutatnak rá: az elmúlt tíz évben volt olyan időszak, amikor az eladott mennyiség csökkent, a borvilág összbevétele azonban nem. Ez egyértelműen a magasabb minőség felé való eltolódást jelenti – mondta. 

Nem a fiatalság a célközönség

Czapp Árpád rámutatott, hogy valójában soha nem a fiatalok voltak a borvilág célközönsége, hiszen nem ők alkotják a tudatos borfogyasztói réteget. Hozzátette: az, hogy a fiatalok inkább sört vagy koktélokat fogyasztanak, évtizedek óta megfigyelhető tendencia, a tudatos borfogyasztás pedig rendszerint idővel, az életkor előrehaladtával alakul ki. 

– A fiataloknak nincs se pénze, se ideje drága borokra, ráadásul azok a helyek, ahol ők leginkább alkoholt fogyasztanak – bulikban, kocsmában – nem olyanok, ahol kifejezetten a kulturált borfogyasztást keresnék. Amikor bulizunk, sokkal könnyebb kapaszkodni egy sörbe, mint borospoharak tartalmát ízlelgetni – mondta. 

A szakértő kiemelte, hogy a társadalom alkoholfogyasztási szokásai jelentős változást mutatnak a teljes alkoholszektorban, nem csak a borok esetében. Mint mondta, a fiatalok esetében a célzott alkoholfogyasztás visszaesése részben annak tudható be, hogy megváltozott a korosztály habitusa: beszorulnak a digitális szférába, és egyre kevesebbet járnak kocsmába, étterembe. Emellett az az egészségtudatosság is megerősödött, aminek hatására létrejött az alkoholellenes mozgalom, és sokan teljesen lemondtak az alkoholfogyasztásról. 

– Az elmúlt húsz évben az volt a standard kommunikáció a társadalom irányába, hogy az alkoholfogyasztás egyenesen arányos az egészség romlásával. Az utóbbi években azonban egyre több olyan tudományos felmérést végeztek, amelyek kimutatták, hogy a borok esetében jelen van az úgynevezett J-görbe. Ez azt jelzi, hogy az ital mérsékelt fogyasztásának – például heti egy-két alkalommal, étkezés mellé egy pohárral – pozitív hatása van. Az egészséges életmód nagyon fontos, és törekednünk kell rá, de a bor esetében nem az a jó hozzáállás, hogy egyáltalán nem fogyasztjuk, inkább integráljuk az étkezésünkbe. Ezt kell tudatosítani a fiatalokban is – mondta. 

Czapp Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy bár sokakban még mindig él a tudat a tablettás, illetve nem szőlőből készült borokról, ez ma már nem jellemző az Európai Unióban, itt a legolcsóbb borok is szőlőből készülnek. Mint mondta, az alacsony ár oka elsősorban az, hogy minden gépesítve van, ami a minőség rovására megy. A minőségi borok esetében elengedhetetlen a kézzel szüretelés, hogy megválogathassák a szőlőt, így azok mindig drágábbak lesznek. 

Hol vásároljunk olcsó, de minőségi bort?

Czapp Árpád kiemelte, hogy a bor ára valóban olyan tényező, ami eltántorítja a fiatalokat az ital fogyasztásától. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a fogyasztási krízis orvoslására „rossz gyógyszert írt fel” a nemzetközi piac. 

– Az elmúlt 15 évben az európai borszektor azt a megoldást látta a fiatalok alacsony borfogyasztására, hogy le kell egyszerűsíteni a borvilágot. Ez alapján az ifjúságnak egyszerű, standardizált, friss nyári borokat kell csak készíteni, mindenféle színes címkékkel. Ezek többnyire ugyanolyanok, ugyanazzal a technológiával készülnek, és ugyanazok a szőlőfajták jelennek meg: sauvignon blanc és chardonnay. Szerintem ez egy rossz megoldás volt, mert ezzel a lépéssel a borvilág legnagyobb szépségét és értékét öljük ki: a hatalmas diverzitását és a borok komplexitását. Azt értük el, hogy a bor már nem érdekes, hanem egy ugyanolyan ital, mint a sör – tudjuk, hogy mire számíthatunk tőle. Pedig a borvilág szerintem éppen attól izgalmas, hogy érdekes, különleges, és folyamatosan felfedezhetünk benne új dolgokat, új ízeket. Csodálatos élmény, amikor valaki megkóstol egy olyan bort, amit addig még nem, és olyan ízeket fedez fel benne, amiről nem is gondolta, hogy a borban megjelenhet. Ez keltheti fel a fiatalokban is az érdeklődést a borok iránt – emelte ki.

A szakértő azt tanácsolta a fiataloknak, hogy legyenek bátrak és kíváncsiak, próbáljanak ki minél többféle bort, akár más országokból vagy kontinensekről is. Ezáltal felfedezhetik, hogy mennyire különleges a borvilág, és megtalálhatják saját preferenciájukat. 

– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy már olcsóbb árkategóriában is sokféle bort találunk. Nyilván ezek nem lesznek a legkomplexebb, legkomolyabb borok, de az adott régiók és szőlőfajták jellegzetességét fel lehet bennük ismerni – mondta. 

Czapp Árpád kiemelte, hogy szupermarketben már nagyjából 40–50 lejért vásárolhatunk olyan középkategóriás borokat, amelyek kiválóan visszaadják egy adott borvidék vagy szőlőfajta karakterét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi borpiac megállapítása szerint körülbelül 100 eurós árig van összefüggés az ár és a minőség között. Efölött a fogyasztó már leginkább az ízélményt, a borászat történelmét, az adott borrégió jelentőségét, illetve a szőlőfajta ritkaságát fizeti meg, ami a borral frissen ismerkedőknek biztosan nem kifizetődő befektetés. 

A tokaji kincsesláda

Czapp Árpád a magyar és román borvidékek jellegzetességeiről is beszélt a szép számban összegyűlt hallgatóságnak. Mint mondta, a két ország borászata rendkívül különleges és sokszínű, ezért nehéz összehasonlítani őket. 

– Ha általánosítani kellene, azt mondanám, hogy a magyar borszektor sok lépéssel a román borszektor előtt jár. Az 1500-as években Tokaj volt a világ első olyan borvidéke, ami egy limitált eredetmegjelölést használt. Ez a magyar borászat számára nagy áldás és átok is egyben. A tokaji bort az egész világon ismerik: egy fantasztikus ital mind az adott régió adottságai, mind a szőlőfajta, a furmint különlegessége és az aszú sajátos borkészítési technikája miatt. Mivel egy édes bor, gazdaságilag kicsi szektort fed le, nemzetközi hírneve miatt azonban a társadalom jelentős része a tokaji borral azonosítja a magyar bort. Emiatt azonban a régió szenved. Évek óta dolgozunk azon, hogy felhívjuk a fogyasztók figyelmét arra, hogy Magyarország nem csak Tokajból áll. Ez egy rendkívül nehéz küzdelem, mivel azt sem szeretnénk, hogy Tokaj veszítsen a hírnevéből. A román borpiac ezzel szemben sokkal később kezdett fejlődni. Rengeteg itt a szőlőterület, Magyarországgal ellentétben pedig inkább a megaborászatok vannak jelen, és nem a kisebb pincészetek. Romániában akad néhány kétezer hektár fölötti borászat. Ez egész Európában ritkaság – mondta. 

Biztató a jövő

Czapp Árpád zárásképpen úgy fogalmazott, hogy bár a statisztikák félrevezetőek lehetnek, ő mégis pozitív tendenciát lát, és bizakodóan tekint a jövőbe.

– Bár a mennyiségi fogyasztás csökken, a minőségi fogyasztás folyamatosan növekszik. A fiatalok érdeklődnek: egyre többen vesznek részt borturizmusban vagy képzéseken, és tanulnak a borról, a borkóstolásról. Nem biztos, hogy változni fog az, hogy mennyi bort fogyasztanak az egyetemisták a klubokban vagy kocsmákban, de véleményem szerint a borvilágnak nem is erre kell fókuszálnia. Úgy gondolom, hogy a kulturált gasztronómiai borfogyasztás előtt pozitív jövő áll.