2022. augusztus 18., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A fogalmak mélységéből is merített hit

A vallás és a határozat első látásra egymástól különálló dolgok. Más szóval: lehet-e kapcsolat a „vallás” és a „határozat” között? A vallás az, ami a határozatainkat, ez esetben a döntéseinket befolyásolja, vagy fordítva? A türelem döntés kérdése lenne? Hogyan indulhatunk el a válaszkeresés útján, ami a „vallás”, a „határozat” és a „türelem” kapcsolatát jelenti? A határozatok, a döntések mögött csak az akarat állana, vagy valami más is? A vallásnak mi köze lehet az akarathoz, és mindennek a türelemhez? Vallás, határozat, vallási határozat és türelem – miért és hogyan lehet fontos számunkra 2022. január 13-án?

Dr. Sándor Szilárd lelkész neve mellett már többször láthattuk leírva azt a szót, hogy türelem, és azt is, hogy pasztorálpszichológia. Itt és most e két szó mellől kérdezzük. 

– Mit mondhat nekünk a lelkész ezekről a dolgokról, mit jelenthet 2022. január 13-án nekünk a türelem és a pasztorálpszichológia?

– Köszönöm a kérdést. Két fogalomról beszélünk. A türelem és a pasztorálpszichológia mint lelki és szellemi forrás számomra nagyon sokat jelent. Amennyiben e két szó, e két fogalom mellé állunk, ezeknek a lelki és szellemi tiszta forrásából hitet is meríthetünk. 

Ezzel természetesen nem azt állítom, hogy a fogalmak kimondottan a hit forrásai, de azt igen, hogy a fogalmak mélységeiből mint lelki és szellemi forrásból meríthetünk hitet is.

Ez a mondat bonyolultsága ellenére igen egyszerű: az imádságaink, zsoltáraink, vallásos énekeink is – a dallamok, ritmusok, ütemek mellett – szavakból állnak, amelyek fogalmakat közvetítenek. Az 1.Kor 14,15-ben olvassuk, hogy „imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is”. 

Sándor Szilárd

Fotó: Nagy-Bodó Tibor


A tordai vallási határozat 2018-tól hungarikum

Most nem térek ki a szavak és a fogalmak filozófiai kérdésfelvetésére, azt sem részletezem, hogy mit jelenthetnek számunkra a szavak a maguk fogalomhordozó szépségében, vagy egyéni tapasztalataink esetleges nyelvértése és fogalomhasználatai alapján. 

A kérdést tehát az itt és most felől kívánom megválaszolni: 2022. január 13-án 454 éve a tordai vallási határozatnak, amely 2018-tól hungarikum. Ez a vallási határozat a hit és lelkiismereti szabadságról, vagyis a türelemről szól. Tehát 2022. január 13-a kapcsán minden lelkész ezekről a dolgokról sok mindent elmondhat. 

– Az elmondottakból, vagyis e sok mindenből pár dolgot osszon meg velünk és az olvasókkal is.

– Először is, amint a felvezetőben olvashattuk, mindjárt az elején felvetődnek – 2022-ben különösképpen – a vallás és a határozat kapcsolatáról, valamint a vallási határozattal kapcsolatos kérdések. 

Mit ért a mai ember a valláson, de ennél is fontosabb, hogy miként éli meg a vallásos életet? 

Nos, a kérdés első felére nem lehet röviden válaszolni, hiszen annak, hogy a valláson mit ért az ember, több irányba is elvezető szakirodalma van a vallástörténelem, teológiai, nyelvészeti, a pszichológia vagy éppen a pasztorálpszichológia, akár más tudományok felé. 


Vallásosságunk megélése megjelenik a mindennapi határozatainkban

Miután sikerül a mai embernek a maga számára tisztáznia, hogy mit ért a valláson, és hogyan éli meg a saját vallásos életét, tovább kell keresnie, hogy ennek mi köze a határozathoz, vagy mit is jelent az, hogy vallási határozat. 

Ha ennek a vallási tudatnak vagy értelmezésnek formát is tud adni, akkor már közel kerül ahhoz a felismeréshez, amit számára a határozat és vallás vagy éppen a vallási határozat jelenthet. 

Vagyis arról van szó, hogy a vallásosságunk megélése megjelenik a mindennapi határozatainkban, és hogy döntéseinket is befolyásolja, hogy miként éljük meg vallásosságunkat. Elég csak arra utalnom, hogy a Szentírásban is milyen sok előírás található, mintegy parancsolat, vallási törvény arra, ami az ember egészséges életvitelével kapcsolatos – gondoljunk csak a táplálkozással, gyógyulással, erkölcsi szabályokkal kapcsolatos ószövetségi előírásokra, de ide tartozik az újszövetségi jézusi kettős parancsolat az Isten, felebarátaink és önmagunk iránti szeretet parancsában. 

Vagyis: a vallásos ember határozataiban ott van a lelkiismereti mérlegeléssel történő döntéshozatal, és másfelől a döntéseit meghatározza a vallásos életvitel is. Ezek a hiteles határozatok, döntések adják a lélek békéjét és reménységét, megalapozva az értékekhez viszonyuló türelmet is. 

– A türelem tehát a döntés következménye? Milyen összefüggések vannak a vallásosság és a vallási határozat között?

– A türelem lehet a döntés következménye, viszont a döntés következménye is lehet a türelem. A vallásos életvitel megéléséhez is szükség van döntésre, másfelől viszont azon döntések meghozatalában, amelyek mögött vallásos életvitel van, más irányba vezetik el az embert. 

Az is jó kérdés a valláskutatók, pasztorálpszichológusok számára is, hogy mit értünk „vallási határozaton”. Egyfelől ez jelenti azokat a döntéseket, amelyek mögött vallásos meggyőződés, életvitel van, amit meghozunk egyéni életünkben. Ez az úgynevezett belső tekintély, mely nélkül nem beszélhetünk arról, hogy az embernek bármi köze lenne a valláshoz. 

Másfelől a „vallási határozat” jelenti azokat a vallásról hozott határozatokat, amelyeket a vallási életüket hitelesen megélő vallási vezetők hoznak meg mintegy útmutatásként vagy modellként, vagy talán éppen azt a maradandó és meghatározó életet és gondviselő isteni kijelentést tolmácsolják – mint a külső értékre és értelemre irányuló tekintélyt – a mindenkori emberek számára, amelyek nemcsak a keretet, a formát adják meg, de meg is töltik tartalommal mindezt. 

1568. január 13-án az országgyűlésen hozott határozat egy ilyen keret, egy ilyen forma, és benne  kitöltő megélhető tartalom volt s maradt azóta is. Az isteni kijelentés tolmácsolása akkor is, azóta is a vallási határozat mint a vallási türelem, a hit és lelkiismereti szabadság törvénye jelenik meg, 

Ami a mienk, mindannyiunké mint magyar érték, hungarikum, megőrizve az európai máglyatüzek füstfelhői mellett a világosságot adó mécsesek örök lángját, a hit drága ajándékának lobogó oltári fényét, mely ott dobog mindannyiunk lelkében. 

2022. január 13-án jó, ha erre a keretre, erre a formára, erre a tartalomra figyelünk, hogy nemzeti keresztény önazonosságunk belső mélységeinek iránytűjét felismerve tudjuk gyakorolni azt a türelmet, ami megerősít, jövőt és életet hoz ezután is számunkra. 

Forrás: nepszava.hu