2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A cukorbetegség nem akadály a sportban

Cukorbeteg gyerekek, fiatalok, babakocsit toló ifjú édesanyák szaladtak együtt egészséges társaikkal a Somostetőn szeptember utolsó vasárnapján, amikor a Maros Megyei Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesülete ötödik alkalommal szervezte meg az Ascotid Trail Race futóversenyt. Céljuk az volt, hogy bebizonyítsák: 1-es típusú diabétesszel is lehet, sőt ajánlott sportolni, illetve azt, hogy semmi különbség nincs egy cukorbeteg és egy egészséges gyerek, fiatal között, ha a vércukorszint a megengedett értékek között van. 

A cukorbeteg gyerekeket és fiatalokat immár tizenhárom éve felkaroló egyesület elnöke, Rodica Molnar lapunk érdeklődésére elmondta: a várakozásaikat messze felülmúlta a rendezvény sikere, ugyanis mintegy hétszázan – cukorbeteg és egészséges gyerekek és fiatalok – álltak rajthoz, ugyanakkor a Somostetőn sétálók közül is sokan csatlakoztak a szurkolói táborhoz. Nemcsak Maros megyeiek, hanem az ország különböző részeiből érkező, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő fiatalok is eljöttek, hogy részt vehessenek a vetélkedőn, és ezáltal átlépjék a saját határaikat. Megható volt látni, amint öt évnél kisebb inzulinfüggő apróságok, babakocsit toló vagy éppen csecsemőjüket mellkasukon hordozó ifjú anyukák is bekapcsolódtak a versenybe, és lelkesen szaladtak a cél felé. 


A résztvevők több kategóriában mérhették össze gyorsaságukat: volt 21 km-es félmaraton, 10 km-es távfutás, a kisgyerekek 700 méteres, a tíz év fölöttiek 1,5 km-es távot kellett megtegyenek. A baba-mama próbára beiratkozóknak 700 métert kellett futólépésben megtenniük. 

Rodica Molnar rámutatott: a sportrendezvénnyel az a céljuk, hogy összehozzák a cukorbeteg, illetve egészséges gyerekeket, fiatalokat, és bebizonyítsák, hogy a diabétesz nem akadály a sportolásban, sőt ajánlott számukra a rendszeres mozgás. A cukorbetegséggel élő gyerekek is sportolhatnak, bármit megtehetnek, amit egészséges társaik, azzal a feltétellel, hogy folyamatosan ellenőrizve legyen a vércukorszintjük. A futóversennyel járó fizikai megterhelés során nem adódtak rosszullétek, ami bizonyítja, hogy ha a cukorbeteg gyerekek és fiatalok, valamint szüleik fel vannak készítve arra, hogyan kezeljék az egyes helyzeteket, mi a teendő a magas, illetve alacsony vércukorszint esetén, ezek a gyerekek önállókká és erősekké válhatnak – tette hozzá az egyesület elnöke. 

Mint mondta, nagy szükség van a sportra való ösztönzésre, ugyanis úgy tapasztalják, hogy sok szülő felmenti tornából diabétesszel diagnosztizált gyerekét, mert attól fél, hogy a megerőltetés hatására ingadozni kezd a vércukorszintje. Ugyanakkor a sporttanárok sem szívesen engedik ezeket a gyerekeket, hogy részt vegyenek a tevékenységeken, mivel tartanak tőle, hogy a gyerek rosszul lesz az órájukon, és nincsenek felkészítve arra, hogy mi a teendő ilyen helyzetben. Ezért fontos a tájékoztatás, eloszlatni azt a tévhitet, hogy a mozgás, a sport árt a cukorbeteg gyerekeknek. 


A szeptember 29-i futóverseny a Maros Megyei Tanács anyagi támogatásával jöhetett létre. Emellett a megyei önkormányzat az egyesület egy másik nemes célú projektjét is támogatta, aminek köszönhetően harminc gyereknek tudnak ingyenesen vércukorszintmérő szenzorokat biztosítani. Amióta ugyanis adott a lehetőség a vércukorszint tűszúrás nélküli nyomon követésére, sok család – főként ahol kisebb a diabétesszel diagnosztizált gyerek – ha nehezen is, de előteremtette a pénzt, hogy beszerezze a költséges szenzoros készüléket. Rodica Molnar kérdésünkre kifejtette, lehetőségeik szerint igyekeznek önerőből támogatni a családokat, ugyanis a szaktárca által beígért támogatás még mindig várat magára. Mint ismeretes, tavaly ősszel napvilágot látott egy kormányhatározat, amelynek értelmében 550 gyerek kapna ingyenes szenzoros készüléket. És bár október-november folyamán a Maros megyei szülők is benyújtották az erre vonatkozó kérvényt, és januárban sokuknak megérkezett az értesítés a kolozsvári központból – ahová megyénk is tartozik –, hogy jóváhagyták a dossziékat, a szenzorokra azóta is várnak. Csupán néhány családról tudnak, ahol a gyerek megkapta a neki járó támogatást.