2020. december 4., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kisebb vidéki kórházak is bekapcsolódtak a rezidensképzésbe

Országszerte több mint hatezer rezidensi helyet és több mint négyszáz rezidensi állást hirdetett meg idén a szaktárca, a jelenlegi járványhelyzetre való tekintettel növelték az elfoglalható helyek számát az aneszteziológia-intenzív terápia, fertőző-, tüdőgyógyászat, családorvoslás szakterületeken, ugyanakkor gyorsított eljárással lehetőséget biztosítanak a sikeresen vizsgázóknak, hogy az előző éveknél rövidebb időn belül munkába állhassanak rezidensként. Vasárnap az ország több egyetemi központjában megszervezett rezidensvizsgán mintegy 12 ezren vettek részt, így remélhetőleg sikerül bővíteni a személyzetet, elsősorban azokon az osztályokon, ahol arra jelenleg égető szükség van. 

A rezidensképzésről, valamint a járványhelyzetben hangsúlyos szerepet kapott családorvosi szakterület felkarolásáról dr. Vass Leventével, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának a titkárával, az RMDSZ képviselőjelöltjével beszélgettünk, akinek több olyan törvénymódosítás fűződik a nevéhez, amelyek nagymértékben hozzájárultak a rezidensképzés, valamint a családorvosi hálózat hatékonyabb működéséhez.
Idén országszerte 6513 rezidensi helyet és 443 állást hirdetett meg a minisztérium, előbbiből 4080 orvosi, 1219 fogorvosi, 1214 pedig gyógyszerészeti hely. A hiányszakmának számító aneszteziológia-intenzív terápia szakterületen a tavalyi 151 helyett idén 209 hely vár betöltésre. Tüdőgyógyászatra 113 helyet hirdettek meg (tavaly 71-et), ugyanakkor 135 infektológusi, valamint 211 családorvosi hely várja a vizsgán sikeresen szereplő rezidenseket. Országszerte közel 12 ezer személy jelentkezett a november 15-én, vasárnap lezajlott rezidensvizsgára, közülük 1033-an Marosvásárhelyen. Megyeközpontunkban 418 rezidens orvosi helyet hirdettek meg, 25-öt az intenzív terápián, 15-öt az infektológiai (fertőző betegségekkel foglalkozó) szakterületen, a családorvosi képzésbe pedig 37 végzős hallgatót várnak. 

Dr. Vass Levente 


– A törvény szerint most már annyi helyet kell meghirdessen a minisztérium, ahányan abban az évben államvizsgáztak a romániai orvosi egyetemeken. Ez is a törvénymódosításunk egyik hozadéka, ugyanis azt szerettük volna, hogy egyrészt a rezidensvizsga időpontja kiszámítható legyen a diákok számára, másrészt pedig, hogy mindig hirdessenek meg annyi helyet, ahányan végeznek az egyetemeken, hiszen nem lehet szándék munkanélküli diplomások képzése, illetve nem is kellene külföldnek gyártanunk orvosokat. Idén mint-egy tizenkétezren jelentkeztek a rezidensvizsgára, és ez a bizonyítéka annak, hogy egy jól megírt törvény képes az eddig kereskedelmi téren dolgozó kollégákat is arra ösztönözni, hogy megpróbáljanak szakorvosi képzettséget szerezni. Ez örvendetes. Idén – a koronavírus-járványra való tekintettel – a hiányszakmákban megemelt számú helyet hirdettek meg, ugyanakkor sokkal több a jelentkező, mint a helyek száma, tehát megvan a valós esélye annak, hogy például az aneszteziológia, pneumo-fiziológia, epidemiológia, családorvoslás, valamint az infektológiai szakokon feltöltsük a helyeket. 
– A napokban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint a járványhelyzetre való tekintettel gyorsított eljárással foglalhatják majd el a választott rezidens helyeket a leendő szakorvosok....
– Az általunk eszközölt törvénymódosításban már szűkítettük a határidőket, hiszen több problémával szembesültek eddig a pályakezdők. Egyrészt az egyetemi végzés után, mindaddig, amíg a rezidensvizsgára sor került, munkanélküli volt az orvos. Másrészt, a rezidensi évek végén is munkanélkülivé vált a szakvizsga letételét követően. Ezeket javítva, törvényben szabályoztuk, hogy minden november harmadik vasárnapján kell megtartani a vizsgát, halasztásnak nincs helye, ugyanakkor azt is, hogy miután az orvos leteszi a szakvizsgát a rezidensi évek végén, a minisztériumnak egy hónapon belül kötelező módon ki kell állítania a szakorvosi képesítést igazoló dokumentumot, hogy a fiatal orvos minél előbb tudjon elhelyezkedni. Sőt azt is szabályoztuk, hogy amennyiben egy fiatal rezidens orvos valamilyen objektív okból kifolyólag, például gyereknevelés miatt nem tud részt venni a szakvizsgán, még egy évig alkalmazásban maradhasson rezidens orvosi fizetéssel. 
Mindezek után a járványhelyzetben kiemelten fontos – és örülök, hogy a minisztérium lépett ezen a téren –, hogy az időszakot, ameddig alkalmazzák az újdonsült rezidenseket, ami általában novembertől január-februárig húzódott, lerövidítik. Ennek ellenére, lévén hogy hatezer személyről van szó, a procedúra miatt valószínűleg leghamarabb január 1-től tudnak majd munkába állni az elsőéves rezidensek. 
– A jelenlegi járványhelyzetben a legnagyobb szükség talán intenzív terápiás, illetve fertőző betegségekre szakosodott orvosokra van. Egy frissen végzett fiatal rezidens mennyire tudja majd hatékonyan segíteni az ezeken az osztályokon dolgozó szakemberek munkáját? Az intenzív terápia ugyanis „nehéz” és tapasztalatot feltételező terület.
– Nagyon fontos, hogy itt több szakról beszélünk, fertőzőről, pneumo-fiziológiáról, epidemiológiáról, közegészségügyről, aneszteziológia-intenzív terápiáról, de ugyanakkor neurológiáról, kardiológiáról, hematológiáról, fül-orr-gégészetről, amelyeknek a koronavírus okozta szövődmények esetén szerepük van a betegek ellátásában. Egy tüdőgyulladás okozta jobb oldali szívelégtelenség kardiológiai probléma is, a vérrögösödés hematológiai, belgyógyászati és kardiológiai kérdés is. Éppen ezért úgy gondolom, a legideálisabb az lenne, hogy az ezeken a területeken dolgozó főorvosokat – akiknek a keze között már hunyt el páciens, s akik elkí-sérték őket ezen az úton –, vagy azokat, akik kezeltek már akár két-három héten át súlyos biológiai vagy szeptikus sokkos állapotban lévő beteget, de akár kellő régiséggel és tapasztalattal rendelkező szakorvosokat is fel kellene készíteni arra, hogy az intenzív terápiás osztályokon „amolyan végrehajtókként, képzett és tapasztalt inasokként” besegíthessenek szükség esetén. Hiszen rendelkeznek kellő tudással, gyakorlattal, gyors reakciókészséggel. Ez megoldható lenne, annál is inkább, hogy a jelenlegi helyzetben az orvostársadalom tagjai közül nem mindenki dolgozik erő felett. Ellenben azt is látom, hogy szakterületi szabályozási kérdések merülnek fel, ugyanakkor a megszokás hatalma is kiemelkedő, ezért célravezetőbb lehet egy nagyon „szófogadó” fiatal orvosgenerációt bevetni, akik megtanulják az intenzív terápiás orvos utasításait követni. Azáltal, hogy megnöveltük a helyek számát, sok olyan fiatal orvos kerül be a rendszerbe, akiknek óriási a motivációja, a szakmai lelkesedése, illetve a járványhelyzetben talán gyorsabban meg is tanulják leendő szakmájukat, hiszen bekerülnek a „mély vízbe”. Mindemellett, ha azzal is számolunk, hogy egy régóta a pályán lévő főorvos a kora miatt gyakran jobban ki van téve a fertőzésnek, az is előny, hogy a fiataloknál sokkal alacsonyabb a kockázat egy esetleges fertőzés esetén. 
– Az egyik kiemelt pontja az ön által kezdeményezett törvénymódosításnak az volt, hogy a vidéki kórházakat is be kell kapcsolni a rezidensképzésbe. Elindult-e már ez a folyamat? 
– Igen, és örömmel tölt el, hogy éppen jókor fogadtattuk el a törvénymódosításunkat, hiszen ezáltal a járványhelyzetben a vidéki, kisebb kórházakban dolgozók munkáját is segíthetik a rezidensek. Az általunk kidolgozott törvény értelmében jelenleg az udvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, és ha jól tudom, a segesvári, de ugyanakkor a szatmárnémeti, valamint a nagybányai kórházak is benyújtották ilyen irányú igényeiket, és rendelkeznek már a szükséges akkreditációval is ahhoz, hogy rezidenseket fogadjanak, és rezidensképző kórházakká váljanak. A járvány idején kiemelten fontos, hogy a vidékről származó rezidens orvosoknak lehetőségük adódik hazamenni és az ottani főorvosok munkáját segíteni, és pontosan ugyanannyit fognak ezektől a szakemberektől tanulni, mint bármely egyetemi központban. 



– Az intenzív terápiához hasonlóan a családorvoslás is hiányszakmának számít, az elkövetkező évekre előrevetített adatok szerint a rendszerben dolgozó családorvosok jelentős százaléka vonul majd nyugdíjba, sokan már megtették ezt a lépést, mivel koruknál fogva a koronavírus-fertőzés szempontjából a kockázati csoportba tartoznak. Lesz-e elegendő utánpótlás? 
– A rezidens családorvoslással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a törvénybe belefoglaltuk, hogy az oktatókórházak mellett a családorvosi rendelőkben is legyen teljes körű lehetőség arra, hogy az ezt a szakterületet választó rezidens ott tölthesse a képzési éveket. Ugyanakkor azt is törvénybe foglaltuk, hogy a családorvos az oktatási tevékenység fejében pluszjuttatásban részesüljön. A családorvosi hálózat támogatására ígéretet tettünk a 2016-os kampányban, és örülök, hogy megvalósíthattuk. A családorvosok érdekében négy törvénymódosítást dolgoztam ki és fogadtattunk el az RMDSZ támogatásával. Az első fontos törvénymódosításom a családorvosi rendelők, patikák, kiemelt fontossággal a falusi rendelők és patikák akkreditációs kötelezettségének a megszüntetése volt, ezáltal több mint hatszáz eurós többletköltségtől, valamint rengeteg papírmunkától mentesítettük a családorvosokat. Ezt követte az a felismerés, hogy mivel a következő öt évben a családorvosok több mint harminc százaléka nyugdíjba fog vonulni, ösztönözni kell a fiatal orvosokat, hogy ezen a szakterületen helyezkedjenek el. Ennek érdekében javítani kell a finanszírozáson, ugyanakkor könnyíteni kell a családorvosi praxis nyitásának a körülményein. A szociáldemokrata parlamenti partnerséggel sikerült a béreket a kórházi rendszerben megnövelni, de sajnos a szociáldemokraták úgy gondolták, hogy a családorvosok esetében ezt egy elhalasztott, második lépcsőként kell majd megtenni. Azonban az RMDSZ javaslatára két lépésben, 2018-ban és 2019-ben 49,8 százalékkal sikerült növelnünk a parlamenti költségvetési vita során az alapellátásnak, családorvosi rendelőknek szánt összeget. Az elmúlt 15 év legnagyobb mértékű növekedése ez. 
Egy következő törvénymódosítással lehetőséget teremtettünk arra, hogy a családorvosok a rendelőjüktől több mint 15 km-re is munkapontot nyithassanak. Ha valaki például Marosvásárhelyen rendel, de ő Marosvécsről származik, és úgy gondolja, az ideje megengedi, és szülőfalujában is rendelőt nyitna, megteheti. Addig csak 15 km-es távolságon belül volt lehetősége erre. Ugyanakkor, a betegek érdekeit nézve, törvényben köteleztük is a családorvosokat, hogy terepmunkával együtt legalább tíz órát jelen kell lenniük azon a településen, ahol a munkapont van. Lehetőséget teremtettünk ezáltal, hogy a polgármesterek anyagilag hozzájárul-
hassanak a rendelők és szolgálati lakások felszereléseihez, és így könnyebb legyen családorvost találni az adott településre. Mindemellett nagyon fontosnak tartom azt a módosítást, amely lehetővé tette az ingyenes receptek, küldőpapírok, betegszabadságot igazoló iratok kiállítását magánrendelőkben dolgozó szakorvosok által is, ezúton is próbáltuk tehermentesíteni a családorvosokat, és segíteni a betegeknek. A koronavírus-járvány alatt hozott intézkedések sok esetben a törvényeink úttörő szerepét igazolták vissza. 
A családorvos rezidenseknél az utóbbi időszakban már érezhető volt a rendszer támogatását célzó intézkedéseinknek a hatása, hiszen Marosvásárhelyen már 33 magyar rezidens családorvos képezheti magát. Jelenleg ennél magasabb arány csak a gyermekgyógyászat, valamint a belgyógyászat terén van megyeszékhelyünkön. A családorvoslás után a legnépesebb szakok a kardiológia, valamint az aneszteziológia-intenzív terápia. A tüdőgyógyászat kissé „le van maradva”, mindössze 12 magyar anyanyelvű tüdőgyógyász rezidens vethető be Marosvásárhelyen a koronavírus elleni harcba, és ez Székelyföld többi részén is hiányszakmának számít, ha a növekvő számú allergiás, asztmás megbetegedésekre is gondolunk.