Tisza István szobrának újraállítása új korszak szimbóluma lehet
Orbán Viktor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Tisza István szobrának újraállítása „egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”.
Orbán Viktor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Tisza István szobrának újraállítása „egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”.
A kormányfő hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott szoboravatáson úgy fogalmazott, „a nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
A miniszterelnök szerint egy köztéri szobor felállítása önmagán túlmutató értelmet hordoz, oka van annak, hogy forradalmak és világégések gyakran kezdődnek a szobrok ledöntésével. Ha egy szobor ledöntése sokszor egy korszak végét jelzi, akkor egy szobor felállítása gyakran egy másik kezdetét – fogalmazott.
A politikus szerint Tisza István emlékére 1934. április 22-én (Tisza István születésnapján) állított szoborkompozíció erősen összefonódott a magyar miniszterelnök sorsával. Ahogy 1918 októberében szilánkjaira hullott a monarchia, úgy hullott darabjaira 1945 után a szoborcsoport – vont párhuzamot, megjegyezve: „van, akit nem elég egyszer megölni”.
A kormányfő szerint Tisza István látta azt is, és harcot is hirdetett ellene, hogy a liberalizmus és a szocializmus eszméinek hangoztatói miként
„sajnálják le és tartják divatjamúlt dolognak a nemzetekre alapozott politikát”. Tisza ezzel szemben úgy tekintett a nemzet egyes tagjai közötti szolidaritásra, mint ami képes áthidalni a társadalmi osztályok közötti különbséget.
A miniszterelnök kitért arra, hogy a református Tisza Istvánt éppen a reformáció emléknapján, 1918. október 31-én gyilkolták meg.
Az ünnepségen jelen volt Kövér László házelnök, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint egyházi méltóságok, miniszterek, országgyűlési képviselők és a Tisza család tagjai.
Az ünnepség elején Nemcsák Károly színművész szavalta el Reményik Sándor Magányos cipruság című versét, amelyet a költő Tisza István ravatalára írt. A Kossuth téri rekonstrukciót célzó Steindl Imre Program honlapja szerint az eredetileg Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934-ben elkészült szoborcsoport 17 méter magas volt, talapzata süttői mészkőből készült. A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 köbméter kőből faragták ki, és 12 darabból állították össze. Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt.
A szobor majdnem ugyanazon a helyen áll, ahol a Kossuth tér átalakítása előtt Károlyi Mihály szobra volt, aki legnagyobb politikai ellenfelének tartotta Tiszát.
