2019. szeptember 20., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A marosvásárhelyi Teleki Tékában újraindult Beszélő könyvek sorozat első rendezvénye a számtalan titok és félremagyarázás övezte európai szabadkőművességről szólt. 

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


A marosvásárhelyi Teleki Tékában újraindult Beszélő könyvek sorozat első rendezvénye a számtalan titok és félremagyarázás övezte európai szabadkőművességről szólt. Február utolsó péntek estéjén a freskós termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt Poór János budapesti egyetemi tanár, az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetője és az őt faggató Lázok Klára, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa beszélgetése során sok tévhit eloszlott. 
A tizennyolcadik század elején indult útjára a modern kori szabadkőművesség. Nagyon sok misztifikáció övezi ezt a mozgalmat, melyet nagymértékben táplál a „testvériség” diszkréciója. Ennek következtében nagyon sok téves, rosszhiszemű gyanúsítgatás érte, éri a páholyokban tevékenykedőket. A szabadkőművesség gyökerei némelyek szerint az ókorba nyúlnak vissza, de az előadó szerint tekintsük ezt mesének, mint a népek eredettörténetét. Tény, hogy a titkaikat féltő katedrálisépítő mesterek társaságai hozták létre a szabadkőművességet, amikor soraikba engedték a „szellemi” építőket is. 1717. június 24-én négy londoni szabadkőműves páholy a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban nagypáhollyá egyesülve különvált a többi kőművesegylettől, és az eltelt háromszáz évben az egész világra kiterjedő mozgalommá fejlődött. Az angol koncepciójú, az istenhitet megkövetelő, magukat regulárisnak nevező rendszer mellett létrejött a francia adogmatikus, avagy irreguláris rendszer is. Ez utóbbi a metafizikai vélekedést (az istenhitet) az egyénre bízza, ugyanakkor szigorú erkölcsi értékek mentén tevékenykedik. A páholyokban olyan felnőtt, szabad férfiak tevékenykedtek, akik a fennálló rendszer törvényeit tiszteletben tartották és munkáik alkalmával nem politizáltak, de minden olyan kérdést megvitattak, amelyek a társadalom modernizálását szolgálták. Ezért nemcsak a nemesség vagy főnemesség legkiválóbbjai tették le a szabadkőműves-esküt, hanem a kultúra és tudomány számos jeles képviselője is.
Természetesen léteztek elhajlások a szabadkőműves mozgalomban is. Az előadó pontosan felvázolta, hogy a rózsakeresztesek vagy az illuminátusok mért nem tekinthetők szabadkőművesnek. 
A modernizáció ezt a mozgalmat is elérte. Napjainkban nőket is felvesznek a páholyokba, sőt léteznek női páholyok is. 
A tizennyolcadik és tizenkilencedik században a szabadkőművesek, bár politikai tevékenységet a páholyokban nem folytattak, mégis nagy társadalmi befolyással éltek. Mivel alapelveik közt van a jótékonysági, karitatív tevékenység, ezért ők hozták létre Magyarországon az országos mentőszolgálatot, de a Nemzetközi Vöröskereszt is szabadkőműves alapítású. 
Sokan közülük a felvilágosult eszmék terjesztői voltak. Például Teleki Sámuel, de közéjük tartozott Aranka György is. Magyarország területén elsőként Brassóban, majd ezt követően Nagyszebenben jön létre szabadkőműves páholy. Ezek német nyelven dolgoztak. Amikor a gubernium átköltözött Szebenből Kolozsvárra, itt már magyar nyelvű páholyt hoztak létre. 
A rendezvény ürügyéül szolgáló felvezetésből az derült ki, hogy a könyvtáralapító Teleki Sámuel egy bécsi szabadkőműves páholy tagja volt. A fennmaradt jegyzőkönyvekből kiderül, hogy Mozart is ott tevékenykedett. A Teleki Tékában található kiadványokból egy tárlónyi anyag a rendezvényen is bemutatásra került. Többek között a Bécsben kiadott 
Journal für Freymaurer szabadkőműves folyóirat. Az ezen szereplő 176-os szám és páholy bélyegzője azt bizonyítja, hogy ezen a számon tartották nyilván a páholyban Teleki Sámuelt. Sajnos ez irányú tevékenységét még sok homály fedi, és a kutatókra vár a feladat, hogy feltárják a könyvtárlapító diszkrét tevékenységét. 
A közönség soraiból feltett kérdésre válaszolva Spielmann Mihály közelmúltkutató hangsúlyozta, hogy Bernády György alapította 1905-ben a marosvásárhelyi páholyt, amelyet az autoriter rendszerek betiltottak, de az 1990-es évek elején újraélesztették, és ma is tevékenykedik. A huszadik század eleji modernizáció aktív részesei voltak a helyi szabadkőművesek. A polgármester mellett nemcsak a vállalkozók, kereskedők, hanem a kollégium tanárai, a város lelkészei is munkálkodtak a páholyban. Valószínűleg nagyon sok korszerűsítési ötlet itt hangzott el. 
Napjaink szabadkőműveseinek tevékenységét a titoktartás fátyla borítja, de ha többet tudnánk róla, talán nem ülnénk fel olyan könnyen az összeesküvés-pártiak koholmányainak.