Most már a mosógépekbe is kerül mesterséges intelligencia
Az elmúlt években az okostelefon-gyártók lényegében versenyt futottak azért, hogy ők legyenek az elsők, akik beépítik az eszközükbe a mesterséges intelligenciát. Közben viszont nemcsak a technológia fejlődött, hanem számos más eszközben is megjelent, emellett pedig mostanra már szinte minden háztartási eszközből van okosváltozat is. Gondoljunk csak a hűtőszekrényre, amelyből már van olyan, melynek az előlapján lényegében egy tablet van, ezen akár YouTube-videókat is lehet nézni, de tud bevásárlólistát is írni, illetve jelzi, hogyha valamiből fogytán állunk. Továbbá pedig ott vannak a WiFi-n keresztül vezérelhető mosógépek is, amelyeket akár távolról, a telefonunkra letöltött alkalmazáson keresztül is elindíthatunk. Persze ehhez először be kell tenni a ruhákat és a szükséges szereket.
Az idei berlini IFA kiállításon állt elő a Haier egy mesterséges intelligenciával támogatott mosó- és szárítógéppel. A vállalat közérthető funkcionalitással mutatta meg, mi értelme lehet az AI-nak egy háztartási gépben.
De hogyan is kell elképzelni a gyakorlatban a mesterséges intelligenciát is tartalmazó mosógépet? Nos, a Haier szerint a Vision 15 termékcsalád a mesterséges intelligencia ruhaápolásban történő alkalmazásának eddigi legfejlettebb megvalósítása. Fejlett érzékelőkkel és algoritmusokkal támogatva a rendszer képes értelmezni minden egyes töltet állapotát és jellemzőit, illetve képes tanulni a felhasználók szokásaiból, és ezek alapján folyamatosan finomítani a készülék működését. Vagyis a mosógép felismeri, hogy mennyi és milyen ruha van benne, a mosási vagy éppen szárítási ciklust pedig úgy határozza meg, hogy ne sérüljön egyetlen ruhadarab sem, ennek kiszámításához a mesterséges intelligenciát hívja segítségül.
Továbbá a gyártó közleményében azt is kiemelte, hogy a Haier Vision 15 mosógép fontos része az ajtóba integrált kamera, amely a használat különböző szakaszait az elejétől a végéig követi annak érdekében, hogy a ciklust a ruhák tényleges állapotához igazítsa. Felismeri a betöltött ruhák mennyiségét, és ideális programot javasol az idő-, víz- és energiafelhasználás optimalizálására. Azt is érzékeli, ha különböző színű ruhadarabok kerülnek egyszerre a gépbe, így segít elkerülni a hibákat. Az AI Vision Sense néven emlegetett funkció a program elindítása előtt azt is ellenőrzi, hogy a dob nem üres-e; mosás közben figyeli a hab mennyiségét, és szükség esetén célzottan beavatkozik – bár arról nem szól a fáma, hogy ezt konkrétan hogyan teszi; a ciklus végén pedig azt is ellenőrzi, hogy nem szorult-e be vagy maradt-e ruha a készülékben. A felhasználói beavatkozást igénylő figyelmeztetések a kezelőpanelen jelennek meg, és a gyártó hOn nevű mobilos alkalmazásába is értesítést küld róluk.
Ezzel azonban még korántsem merültek ki a mosó- és szárítógép mesterséges intelligenciás funkciói. Ugyanis dolgozik a mosógépben egy úgynevezett AI Power Sense is, egy kilenc összehangoltan dolgozó érzékelőből álló rendszer, amely egyebek mellett érzékeli a töltet tömegét és egyensúlyát, a vízszintet és a hőmérsékletet, majd ezek alapján szabályozza a mosószer-adagolást, a dob mozgását, a motor működését és a programbeállítást is.
Ezeket a megoldásokat a felhasználó preferenciáiból tanuló algoritmusok egészítik ki. Az AI Memory elemzi a használati szokásokat, azonosítja a gyakran választott programokat, rögzíti a preferált beállításokat, és ezek alapján folyamatosan pontosítja ajánlásait. Az intelligens működés része az AI Smart Dosing és az Ultra Mix Pro is. A rendszer a töltet jellemzőinek megfelelően kiszámítja a szükséges mosószermennyiséget, előkeveri a mosószert, a vizet és a levegőt, majd nagy nyomású vízsugárral oszlatja el az oldatot. Ez elősegíti, hogy a mosószer mélyebben jusson a textilszálak közé, miközben csökken a pazarlás és a pontatlan adagolás. A mosási program után a rendszer időszakosan friss levegőt keringet a dobban, és finoman megmozgatja a ruhákat, hogy segítsen megőrizni frissességüket, csökkentse a gyűrődést és megakadályozza a kellemetlen szagok kialakulását. A légáramlás emellett segít megszárítani a dobot és az ajtótömítést, higiénikusabb belső környezetet biztosítva akkor is, ha az ajtó zárva marad.
A mosógép társaként leleplezett Haier Vision 15 szárítógép hasonló technológiákkal érzékeli és értelmezi a ruhák tényleges állapotát. Míg a hagyományos érzékelők elsősorban a textíliák külső felületén lévő nedvességet képesek észlelni, az ebben a gépben használatos Ultra Sense ezzel szemben háromdimenziós vizsgálatot végez a tölteten, és a gyártó szerint a párnázott vagy többrétegű darabok – például paplanok, kabátok és nagy méretű textíliák – belső rétegeiben maradó nedvességet is érzékeli. A rendszer folyamatosan módosítja a ciklust mindaddig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy a ruhák kívül és belül egyaránt teljesen szárazok, így nem maradnak nedves területek. Az Ultra Sense technológiát az Ultra Reverse Drum egészíti ki, amely kétmotoros rendszer segítségével felváltva mindkét irányba forgatja a dobot. Ennek az az értelme, hogy a kétirányú mozgás hatékonyabban választja szét a textíliákat, csökkenti az összegabalyodást, a gyűrődést és az úgynevezett „gombócosodást”, miközben elősegíti a levegő egyenletesebb eloszlását a töltetben.
Első olvasatra tagadhatatlan, hogy nagyon okosnak tűnnek ezek a gépek, és ha a gyártó ígéretei valóra válnak, akkor bizonyos szinten forradalmasíthatják a mosást és szárítást. Azonban egyelőre nem tudni, hogy valóban tisztábbak vagy éppen szárazabbak lesznek-e a ruhák a mesterséges intelligenciával és mindenféle szenzorral felszerelt gépeknek köszönhetően, ez majd a megjelenésük után elválik, ahogyan az is, hogy mennyibe fognak kerülni.
A berlini technológiai kiállításon a Haier megannyi más gépet – többek között hűtőszekrényeket és tévéket – is bemutatott.
Norvégiában akár be is tilthatják a kamerás szemüvegeket
A TechCrunch számolt be arról, hogy Norvégia mérlegeli az okosszemüvegek és egyéb, kamerával felszerelt és viselhető eszközök betiltását. A skandináv ország adatvédelmi aggályok miatt szeretné szabályozni az ilyen eszközöket.
A portál Karianne Tungot, az ország digitális ügyekért felelős miniszterét idézte, aki elmondta, hogy a kormány a Meta és a Snap által gyártottakhoz hasonló termékek használatát szeretné keretek közé szorítani. Az ilyen eszközök kamerával vannak felszerelve, csatlakoznak az internethez, és arcfelismerő funkciójuk is van. Sokan úgy vélik, ezek veszélyeztetik a magánélet védelmét – vannak, akik egyenesen „perverz szemüvegnek” nevezik az eszközöket. A miniszter úgy véli, a tendencia egyértelmű, és a cél, hogy a gyártók ötvözzék az AI-t ezekkel a kamerás, mikrofonos eszközökkel, amelyek a szemüvegen túl akár még fejhallgató vagy egy sapka formájában is piacra kerülhetnek. Karianne Tung meglátása szerint elejét kell venni annak, hogy ezeket az eszközöket emberek megfigyelésére használják nyilvános helyeken. A mostani tervezett szigorításnak az is egy esetleges következménye lehet, hogy megtiltják az arcfelismerés használatát nyilvános helyeken. A TechCrunch cikkében azt is kiemeli, hogy a miniszter egy szakértői csoport felállítását tervezi, amely tanácsokat adna a kormánynak arról, hogy hogyan lehetne jobban védeni az emberek magánéletét.
Kérdés, hogy norvég mintára az Európai Unió tervez-e a jövőre nézve hasonló szabályozást, vagy akár az egyes tagállamok lépnek-e ebben a kérdésben. Az biztos, hogy vannak olyan személyek, köztük politikusok is, akik nem örvendenének egy ilyen szabályozásnak, elég csak Victor Pontára gondolni, aki a 2025-ös államelnök-választási kampányában egy kamerás szemüveggel járta az országot, és úgy beszélgetett a választópolgárokkal, hogy rajta volt a szemüveg, azt nem tudni, hogy közben rögzített-e vele bármit is. De más országokból is lehetne példákat hozni.
A kulcsoknak leáldozóban, jönnek az okoszárak
Berlinben az IFA 2026 technológiai kiállításon, a különböző gyártók számos érdekességet mutattak be, mint például a korábban említett mesterséges intelligenciával működő mosó- és szárítógépet, de emellett más is volt, például az okosotthonnal kapcsolatos termékeiről ismert SwitchBot ezúttal egy okoszárral rukkolt elő. A SwitchBot Lock Ultra Max más okoszárakhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy az ember kulcs nélkül jusson be a lakásába, különlegessége azonban, hogy a korábbi modelleknél erősebb motort kapott, és az európai zárakhoz tervezték.
A rendszert több felhasználó is tudja egyszerre használni, és összesen 19 különböző módon teszi lehetővé, hogy az ember bejusson az ingatlanba. Ezek közé tartozik többek között az ujjlenyomat leolvasása, a jelszó megadása, de a beépített NFC chip is erre szolgál, a mobilalkalmazás segítségével pedig arc- és hangazonosítást is lehet vele végezni a zár feloldásához.
A gyártó állítja, hogy az európai zárak 99%-ával össze lehet párosítani az eszközt, amelynek ára 340 euró.
