Nem félni, hanem használni kell a mesterséges intelligenciát
Sokan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia miatt el fogják veszíteni a munkahelyüket, és valóban számos olyan munkakör lesz, amelyben már nem lesz szükség emberre a technológia terjedése miatt. Eközben viszont azt is látni kell, hogy azok, akik tudják használni a mesterséges intelligenciát, nagyobb biztonságban vannak, sőt akár a fizetésük is magasabb lehet.
Rab Árpád jövőkutató egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem az emberek közötti különbség nő meg, attól függően, hogy ki mennyire hatékonyan tudja használni a technológiát. A szakember meglátása szerint a digitális szakadék már most látszik, és nemcsak az egyének, hanem a vállalatok szintjén is. Rab Árpád szerint azok a szakemberek, akik beépítik a mindennapi munkájukba a mesterséges intelligenciát, hatékonyabban és gyorsabban tudnak dolgozni. A jövőkutató konkrét példát is hozott: egy marketinges a mesterséges intelligencia használatával pillanatok alatt tervez meg egy kampányt, egy elemző pedig napokat spórolhat az adatfeldolgozással. Ennek az az eredménye, hogy azon vállalatok, amelyek tudatosan beépítik a mesterséges intelligenciát a működésükbe, már most előnyben vannak költség és idő szempontjából a versenytársaikkal szemben.
Fontos megérteni, hogy nem munkahelyek szűnnek meg, hanem a munkakörök bizonyos részei alakulnak át, az adminisztratív, ismétlődő elemeket egyre gyakrabban a mesterséges intelligencia végzi, viszont az emberi döntés, a kapcsolattartás és az értelmezés továbbra is kulcsfontosságú lesz, véli több szakember is. Az úgynevezett promptolás, vagyis a mesterséges intelligenciával való hatékony kommunikáció pedig már napjainkban is kézzelfogható versenyelőnyt jelent.
Sokan azt gondolják, hogy a mesterséges intelligencia jó használata annyi jelent, mint jól keresni a Google-ben, viszont ennél sokkal többről van szó. Mesterségesintelligencia-kompetensnek lenni azt jelenti, hogy képesek vagyunk együtt gondolkodni az AI-vel, megérteni és irányítani, illetve ellenőrizni azt, miközben megőrizzük a saját ítélőképességünket. Érdemes szem előtt tartani, hogy a mesterséges intelligencia nem információt ad, hanem tartalmat hoz létre, fontos tudni, hogy mikor lehet rá hagyatkozni.
Érdekes adalék, hogy nemzetközi felmérések szerint a mesterséges intelligenciát rutinszerűen használó munkavállalók átlagosan 25–35%-kal magasabb fizetést kapnak azonos munkakörben. Egyes szakterületeken, például a marketingben ez az arány akár 50% is lehet. Ez nem az AI miatt van, hanem azért, mert a mesterséges intelligenciának köszönhetően az adott személy több értéket tud termelni: gyorsabban és a legtöbb esetben pontosabban is.
Ugyanakkor egyáltalán nem minden a mesterséges intelligencia, erre a munkavállalók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Az utóbbi hónapokban főként a multinacionális vállalatoknál lehet azzal találkozni, hogy az álláshirdetésbe beírják azt, hogy ha „eddig elolvastad, akkor a motivációs levél első sorába írd be, hogy BANÁN”. Ezzel a munkaadók azt akarják tesztelni, hogy ki az, aki valóban végigolvasta a követelményeket, és ki az, aki egyszerűen bedobta a mesterséges intelligenciának, hogy generáljon egy motivációs levelet.
Tehát valóban egyre fontosabb tudni használni a mesterséges intelligenciát, azonban szükség van az emberi gondolkodásra és a döntéshozatali képességre. Minden bizonnyal lesznek a jövőben olyan munkahelyek, amelyek a mesterséges intelligencia miatt fognak megszűnni, viszont lehet arra számítani, hogy az emberi tényezőre mindig is szükség lesz.
Nem igazán tud nemet mondani a ChatGPT
Korábban már beszámoltunk arról a Népújságban, hogy a mesterséges intelligenciával működő chatbotok olyankor is hajlamosak válaszolni egy-egy kérdésre, amikor nem tudják a választ. Ilyenkor jön a hallucináció vagy álmodás, amikor a mesterséges intelligencia kitalál valamit, aminek kevés köze lesz a valósághoz. Ugyanakkor megerősítésért sem érdemes a ChatGPT-hez fordulni. Egy friss elemzés szerint az OpenAI modellje a teljes téveszméknél sem figyelmeztet.
A The Washington Post úgy kezdi cikkét, hogy emberként nemet mondani sokszor nehezünkre esik, azonban nagyon úgy fest, hogy ez nemcsak ránk jellemző, hanem a mesterséges intelligenciára is. A lap összesen 47.000 ChatGPT-vel folytatott beszélgetést nézett át, és rájött arra, hogy az OpenAI eszköze szeret hízelegni. A felmérésből az derül ki, hogy tízszer gyakrabban mond igent a felhasználóknak, mint nemet. Az elemzés megállapításai szerint összesen 17.500 olyan eset volt, amikor a ChatGPT úgy válaszolt egy kérdésre, hogy megerősítette a felhasználó meggyőződését, és válaszát úgy kezdte, hogy „igen” vagy „pontosan”.
De téveszméket is szívesen támogat a ChatGPT. Ezek közül a legabszurdabb az volt, amikor egy felhasználó a Google és a Szörny Rt. című rajzfilmben szereplő vállalat globális uralmi terveiről faggatta a chatbotot. Az OpenAI modellje pedig nem is próbálta érzékeltetni, hogy egy mese és egy világcég között aligha lehetnek ilyen kapcsolatok. A valóság – bizonyos értelemben könyörtelen – bemutatása helyett elkezdett egy összeesküvés-elméletre hasonlító választ adni. Remélhetőleg a nagyhatalmak vezetői nem a ChatGPT-től kérnek tanácsot, bár – látva egy-két politikusi reakciót és bemondást – ebben azért nem lehetünk teljesen biztosak.
A Gizmondo cikkében kiemelte, hogy az egészben az a legaggasztóbb, hogy a chatbot teljesen készségesen mondja azt, amit az emberek hallani akarnak, részben ez lehet az oka annak, hogy sokan érzelmi támogatás céljából használják az eszközt. A The Washington Post adatai szerint a beszélgetések nagyjából 10 százalékában az emberek az érzéseikről diskurálnak a ChatGPT-vel, ami szembemegy az OpenAI által korábban közölt 3 százalékos állítással.
Az egész jelenség legalább két szempont miatt veszélyes. Egyrészt ezek szerint a mesterséges intelligencia chatbot megerősítheti az emberekben a téveszméket, másrészt képes lehet hatni az érzéseikre. Utóbbi azért nagyon veszélyes, mert volt arra példa, hogy valaki – bizonyos értelemben – a ChatGPT válaszai miatt lett öngyilkos.
Mégsem olyan káros az elalvás előtti mobilozás – de azért senkinek nem ajánljuk
Gyakran tanácsolják, hogy lefekvés előtt ne nézzünk semmilyen képernyőt, ez pedig nemcsak egy városi legenda, hanem valóban van tudományos alapja. Azonban nemrég megjelent egy friss kutatás, amely értelmében nyugodtan lehet használni lefekvés előtt az okostelefont vagy táblagépet. A Sleep Health című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megállapításai szerint a felnőttek éjszakai képernyőhasználata mégsem lehet olyan káros, mint korábban sejtették.
A kutatás során több mint 1000 kanadai felnőtt lefekvés előtti képernyőhasználati szokásait és alvási egészségét vizsgálták, önbevallásos alapon. A kutatásban részt vevő személyek több mint 80%-a arról számolt be, hogy az elmúlt hónapban nagyrészt képernyő előtt volt lefekvés előtt, a válaszadók fele pedig minden este képernyő előtt volt lefekvés előtt.
A válaszok alapján a kutatók három csoportba osztották be a résztvevőket: azok, akik alkalmilag vannak lefekvés előtt képernyő előtt, legfeljebb heti egyszer, azok, akik mérsékelten, azaz heti 4-5 alkalommal, és azok, akik hetente legalább ötször. A kutatók a tanulmányban kiemelték: az egyéb tényezők (nem, életkor, jövedelem stb.) figyelembevétele után az alkalmi és a rendszeres képernyőhasználók is arról számoltak be, hogy remekül alszanak. Óriási különbség tehát nem volt kimutatható.
Ami a részletes megállapításokat illeti, az alkalmi lefekvés előtti képernyőhasználók alvási rendszeressége és minősége volt a legjobb, míg a lefekvés előtt rendszeresen valamilyen eszközt nyomkodók körében volt a legjobb az elalvás időzítése és nappali éberség is. Némileg meglepő módon a mérsékelt csoport számolt be a legrosszabb alvási egészségről.
Két dolgot azonban fontos megjegyezni a kutatás kapcsán. Egyrészt önbevallásos alapon történt, tehát az is benne lehet a pakliban, hogy valaki szépített azon, hogy milyen az alvási minősége képernyőhasználat után. A másik tényező, amit mindenképpen alá kell húzni, az az, hogy a kutatást felnőttek körében végezték. A lefekvés előtti képernyőhasználat és úgy általában a túl hosszú képernyőidő a gyerekekre sokkal rosszabb hatással lehet. Számos példa igazolja, hogy a lefekvés előtti képernyőnézés alvási zavarokat, rémálmokat is okozhat, illetve kiskorban sokkal könnyebben ki tud alakulni a képernyőfüggőség is.
